Miben különbözik a coaching a tanácsadástól és a pszichoterápiától?

A közelmúltban hallottam, hogy egy coach úgy mutatta be a társaságnak a coachingot, mint a tanácsadás egyik speciális formáját. Nekem az a véleményem, hogy a vezetői coaching se nem tanácsadás, se nem terápia, mint ahogyan a coach se tanácsadó, se terapeuta (legalábbis akkor nem, amikor éppen coach szerepben van), noha jellemvonásait tekintve mutat közös tulajdonságokat mindkettővel.

Az alábbiakban összefoglalom a saját tapasztalataimat arról, hogy én milyen hasonlóságokat és különbözőségeket érzékelek a vezetői coaching és a vezetési tanácsadás között, illetve főbb vonásait tekintve a vezetői coaching és a pszichoterápia között.

Hasonlóságok és különbségek

A tanácsadás - mint az a nevében is benne van - tanácsok adásáról szól, azaz a tanácsadótól a megbízó elsősorban javaslatokat vár. A folyamat általában úgy zajlik, hogy a tanácsadó az adott probléma kapcsán információt gyűjt, ezeket értékeli, alternatívákat javasol, és ismerteti, melyek lehetnek az egyes alternatívák előnyei és hátrányai. Igény esetén aztán az ügyfél által elfogadott alternatív megoldást megvalósítja, legvégül pedig értékelik az eredményeket.

A coaching a benne részt vevő személy fejlődési, változási folyamatának olyan szemléletű és eszközökkel történő támogatását jelenti, melyre jellemző, hogy a coach nem ad alternatív javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a résztvevőnek mit kellene tennie, hanem segít neki megtalálni a saját válaszait. Ez egy alapvető szemléletbeli különbség a tanácsadás és a coaching között, ami már önmagában kizárja azt, hogy a coachingot a tanácsadás speciális formájának nevezzük.

A vezetői coachingban és a vezetési tanácsadásban többek között az a közös, hogy mindkettő vezetőknek nyújt támogatást, melyet a megbízó szervezet fizet. Mindkét szolgáltatás általában egy folyamat, melynek hasonló fázisai vannak, például a célkitűzés, tervezés és az eredmények értékelése. Egy alapvető különbség a két szolgáltatás között azonban az, hogy a tanácsadás célja a szervezeti, míg a vezetői coaching célja az egyéni vezetői teljesítmény növelése.

A tanácsadásban a megbízó javaslatokért, azaz pl. "jó válaszokért" fizet, ezzel szemben a coachingban a "jó kérdésekért". A tanácsadást inkább jellemzi az egyirányú és szakmai jellegű információközlés, míg a coachingot a párbeszéd. A tanácsadásban a felek alá- és fölé rendeltségi viszonyban vannak, ahol a középpontban a tanácsadó áll. A coachingban ezzel szemben a kapcsolat mindig egyenrangú, és a figyelem középpontjában a részt vevő vezető áll.

A pszichoterápia mentális problémákat feltételez, és azokra keresi a gyógymódot. A terápiában általában a múltra tekintenek vissza, és arra helyezik a hangsúlyt, hogy a múlt eseményei milyen hatással vannak a jelenre, míg a coaching a jelenbeli viselkedésre és annak jövőbeli következményeire irányul. A terápia általában az okok kutatásán keresztül az önismeret fejlesztése köré épül, és kevésbé a jövő lehetőségeinek a megvalósítására irányítja a figyelmet, vagy arra, hogyan járja végig az egyén a fejlődés teljes folyamatát.

A terápiának általában nincs egy konkrétan meghatározott időtartama, ami alatt az elvárt eredményeket kell elérni. Akár évekig is járhat valaki a terapeutához, a lassú vagy kismértékű fejlődést is tolerálják. A vezetői coachingban, amit nem az egyén, hanem a vezetőt alkalmazó szervezet fizet, ezzel szemben meghatározott időn belül várnak el mérhető eredményeket. Ami a hasonlóságokat illeti, mindkettőre igaz, hogy szubjektív élményekkel dolgozik, gyakran a viselkedés megváltoztatására irányul, és hasonló, pl. munkahelyi témák miatt kezdeményezhetik. Mindkettőre jellemző továbbá, hogy a résztvevő áll a figyelem középpontjában.

Kránitz Éva vezetői coach
Coaching Partner