Szerző: Bánosi Eszter
Megjelent: 3 éve

Miért hagyják el a jó munkavállalók a „jó” munkahelyeket?

A munkahelyi kultúra elemei közötti szakadékok miatt hagyják el a jó munkavállalók a „jó” munkahelyeket. A szervezetben elvárt viselkedés meghatározásával, az ezeket fenntartó rendszerek és folyamatok azonosításával, valamint a munkatársak és a szervezet fejlődését segítő gyakorlatok kialakításával megakadályozható, hogy a legjobb emberek elhagyják a fedélzetet.

„A kultúra mindannak az összessége, ahogy a dolgok működnek” - mondta Charles Handy szervezeti viselkedésre és vezetésre szakosodott filozófus, aki szerint a munkahelyi kultúra alatt az egyének íratlan szabályait és normáit értjük. Szerinte a kultúrát a szervezeten belüli domináns csoport határozza meg, építi ki és adja a tovább. De mitől lesz jó egy munkahelyi kultúra? A ping-pong asztaloktól, az ingyenes ételektől? A jóga és CrossFit óráktól, a masszázs széktől? Attól az ígérettől, hogy a jelölt része lehet egy gyorsan fejlődő, méltányosan elismerő, motiváló csapatnak? Egyiktől sem, és mindegyiktől lehet az - véli Melissa Daimler, az Adobe, a Twitter és a WeWork szervezetfejlesztési vezetője. Szerinte minden munkahelyi kultúra három nagyobb elemből tevődik össze - a szervezeti viselkedés, a különféle rendszerek és gyakorlatok összességéből, amiket egy átfogó értékrend működtet. A kultúra akkor lesz igazán jó, ha mindhárom elem összehangoltan működik, és ezek mind közös nevezőn vannak a szervezet értékeivel. Amikor viszont szakadékok, kibékíthetetlen ellentétek keletkeznek az alkotóelemek között, egyre több munkavállaló fogja elhagyni a céget.

A szakadékok

Ezek a szakadékok számtalan formát ölthetnek. Melissa Daimler viselkedés-rendszer szakadéknak nevezi azt az esetet, amikor például a vállalat látszólag támogatja a munka-magánélet egyensúlyát, de valójában nem kínál fizetett szülői szabadságot, vagy arra számít, hogy a dolgozók minden éjjel sokáig fennmaradnak dolgozni. Fordított, azaz rendszer-viselkedés szakadék az, amikor a cég ugyan fejleszti az embereit, de nem ad nekik tényleges időt a tanulásra. Ha egy cég azt hirdeti, hogy konszenzusra épít a dolgozókkal, mégis kizárólag a vezetők autoriter döntéseit fogadja el, akkor a viselkedés és gyakorlatok között keletkezik ellentét. Ezeket a szakadékokat sosem tudják áthidalni azzal, ha kulturális bizottságokat vonnak össze, vagy felügyelőt neveznek ki, támogatják az inspiráló vezetést, vagy több szabad kezet adnak a munkavállalóknak. Ezek mind fontosak ugyan, de egy igazán jó munkahelyi kultúra létrehozásához az említett három elemet - a viselkedést, a rendszereket és a gyakorlatokat - kell felülvizsgálni a Harward Business Review szakértője szerint.

#1. elem: a viselkedés

A legáltalánosabb kultúra-építő gyakorlat az értékteremtés, ami elsősorban a vezetők felelőssége. Ha a vezetők magatartása nem tükrözi a közvetíteni kívánt értékeket, akkor ezek az értékek értelmetlenné válnak. Az alkalmazottaknak világos elvárásokra van szükségük, tisztában kell lenniük azzal, milyen viselkedések jutalmazottak, vagy vezetnek egy esetleges promócióhoz. Épp ezért a vezetőknek azonosítaniuk kell a szervezeti értékeket kifejező viselkedéseket és készségeket, például meghatározhatják a csapatmunkában elvárt viselkedést, konfliktuskezelés módjait. Az alkalmazottak felé irányuló elvárások tisztázása a vezetőket is elszámoltathatóvá teszi.

#2. elem: a rendszerek

Minden létrehozott folyamat, minden feltelepített rendszer, minden használt technológia, minden megtervezett szerkezet, minden munkakör megerősíti, vagy éppen felhígítja a kultúrát. Daimler szerint öt kulcsfontosságú rendszer van a munkahelyi kultúra szempontjából:

Munkaerő-felvétel

: A világos elvárások lehetővé teszik, hogy a felvételi folyamat is tiszta legyen. A kulturális illeszkedésre vonatkozó felvételi kritériumok megadása helyett (melyek a gyakorlatban rendszerint csupán kifogások arra, hogy a számunkra kedvelhető és hozzánk hasonló embereket alkalmazzuk) kereshetünk inkább olyan kritériumokat, melyek kiegészítik a kultúrát. Ez elmozdít abból a hajlamunkból, hogy olyan embereket alkalmazzunk, akik ugyanazt gondolják, mint amit mi, és ehelyett inkább a diverzitást, a lehetőségeket és az új ötleteket támogatjuk, melyek gazdagítják a kultúrát. Egy 2018-as kutatás, mely 366 céget vizsgált Kanadában, Latin-Amerikában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, világosan alátámasztja, hogy a diverzitás számos aspektusból hatással van a szervezet teljesítményére is, hiszen javítja a tehetségbevonzás minőségét, növeli a munkavállalói megelégedettséget, a döntéshozási képességet.

A stratégia- és a célmeghatározás

kulturális szempontból két dolgot hoz létre: egyrészről a dolgozók hasonló célok köré csoportosulnak, másrészről iránymutatást kapnak az eredményekről is.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Miért hagyják el a jó munkavállalók a „jó” munkahelyeket?
2. oldal - Kulcsfontosságú rendszerek a kultúra szampontjából
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter