Mikor coaching, mikor vezetői tréning?

A vezetői készségek fejlesztésének két legkézenfekvőbb és Magyarországon leggyakrabban alkalmazott eszköze a vezetői tréning és a külső business coach megbízása. A vezetői tréningek általában egy hét hosszúak, 10-12 résztvevősek, valahol távol a munkahelytől, míg a coaching hosszabb időtávon, de csak heti 1,5-2 órás elfoglaltságot jelent, és klasszikusan egyszemélyes formában zajlik. A témakörök, melyeket érintenek nagyon hasonlóak, hiszen mindkét esetben a vezetői készségek fejlesztése a cél, azaz szó esik motiválásról, delegálásról, időgazdálkodásról, nehéz helyzetek megoldásáról, eszkalálásról, érdekképviseletről... de azért számos lényeges különbség van a kettő között.

Testreszabottság

A vezetői tréningeken általában kétfajta vezetői probléma feldolgozásával foglalkoznak a gyakorlati rész során. Egyrészt előre leírt, tipikusan előforduló vezetői helyzetekre készítenek esettanulmányt a tréningcégek, másrészt a résztvevők által az oktatás során felmerülő problémákkal foglalkoznak. Mivel egy tréningen általában 10-12 fő vesz részt, ezért nyilván nem minden vezető problémájának megoldására kerül sor: általában inkább egy egyszeri helyzetelemzésre szorítkozik a foglalkozás, így a vezetők nem kapnak visszacsatolást arról, hogyha a tréningen megbeszélt lépéseket megteszik, valóban elérték-e a kitűzött célt. A coachingnál ezzel szemben nem általános, hanem az adott vezetőnek aktuálisan felmerülő problémáira keresik a választ, és a következő találkozáskor visszaelemzik, hogy mennyire volt eredményes a kivitelezés.

A rugalmasság tekintetében is mutatkoznak különbségek: egy vezetői tréning tematikájában viszonylag fixen van meghatározva, hogy hány órát szánnak a bizonyos témakörökre. Így előfordulhat, hogy nem az adott résztvevő "tudásának" megfelelő a program, esetleg elunhatja magát olyan témaköröknél, melyekkel eleve nincsen problémája; ugyanakkor túl kevésnek ítélheti a más témákra szánt időt, amit viszont más részvevők sokallnak. Ennek kiküszöbölésére a tréningcégek igyekeznek homogén csoportokat szervezni.

Idő- és költséghatékonyság

A vezetői tréning egyik jellemzője, hogy teljesen kiszakítja az illetőt a megszokott munkakörnyezetéből, míg a coach minden esetben házhoz jön, alkalmazkodik a vezető munkaidejéhez. Mivel ez utóbbi egy 1-to-1 esemény, rendkívüli elfoglaltság esetén akár pár órával előtte is megváltoztatható az időpont költségmentesen. Nem így a tréningnél, ahol a szállást előre le kell foglalni, az időpont pedig csak költségesen módosítható. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a házhoz jövő coach esetén nincs külön utazási, szállás- és étkezési költsége a megrendelőnek, csak egy vezetői tréningnél jóval drágább "átalánytarifát" kell megfizetni, ami a járulékos költségek nélkül még gazdaságosabb is lehet.

Elmélet kontra gyakorlat

A vezetői tréningeken az elméleti prezentáción túl a szituáció-feldolgozás biztosítja a gyakorlatot. A coaching ennél gyakorlat-orientáltabb: bár a coach elméleti háttérrel is segítheti ügyfelét, de nem erre helyezi a fő hangsúlyt. Természetesen amennyiben indokolt, szolgálhat egy elméleti áttekintéssel, hogy az olyan frissen kinevezett vezetőknek is legyen fogalmuk az irányításról, akik soha az életben nem tanultak vezetésszervezést.

A coaching esetében elméleti áttekintés általában akkor történik, ha a vezető megkéri segítőjét, hogy bizonyos témához gyűjtsön össze neki szakirodalmat, esetleg kivonatolja is azt. Sok coachnál külön kérés nélkül is általános gyakorlat, hogy amennyiben olyan cikket vagy könyvet olvas, amiről úgy érzi, hasznos lenne, a megrendelő elé tárja azokat.

Tapasztalat

Sem a coachok, sem a trénerek nem rendelkeznek egytől egyig vezetői tapasztalatokkal. A trénerek előnye, hogy korábbi tréningjükön résztvevők történeteit el tudják mesélni, melyekből az évek során sok értékes példa halmozódhat fel. Igaz, így nem saját tapasztalataikra hagyatkoznak, hanem áttételesen osztják meg élményeiket. A tréningeken a többi résztvevőtől is sokat tanulhatnak a vezetők.

Coach sem feltétlenül csak abból lesz, aki korábban már vezetett egy nagyobb csapatot. Amennyiben viszont neki is vannak tapasztalatai, saját élményein keresztül dolgozhatja fel és beszélheti meg az ügyfél problémáit, ami mélyebb megoldásokra és megértésre adhat lehetőséget.

Mikor coach, mikor pszichológus?

Ez sajnos nem olyan, mint a matematika, hogy „egymegegyazmindigkettő”. Nagyon sok a határeset, már csak azért is, mert a klasszikus definíció szerint a business coach nem más, mint szalonképes vállalati pszichológus. Egy jó HR vezetőnek van annyi tapasztalata, hogy a kirívó eseteket kiszűrje (felvételikor már a pszichológus bevonásával), azaz, ha valakinél a depresszió, kiégés tünetei fizikailag is mutatkoznak, akkor ott már pszichológus, esetenként pszichiáter segítsége kell. Viszont abból kifolyólag, hogy a business coach egy elegánsabb, elfogadottabb megoldás, gyakran úgy járnak el, hogy ne a humán szakember (mint belsős) beszélgessen a vezető nehézségeiről, hanem a külső coach, aki kívülállósága miatt könnyebben tudja megnyitni őket. Ő már a gyakorlata alapján jobban látja, hogy mire is van szüksége a vezetőnek, és ha úgy ítéli meg, hogy a további foglalkozás indokolatlan, akkor – feltételezve a tisztességes piaci magatartást – nem erőlteti a coachingot.

Komócsin Laura
www.businesscoach.hu