Összefoglaljuk a múlt hét HR-es történéseit - ha lemaradt, most pótolhatja

Egy nap alatt véget ért a Népszabadság

A megszüntetett Népszabadság több mint száz munkatársa még nem tudja, hol folytathatja, de úgy tervezi, a szerkesztőség együtt marad: „A szerkesztőség egységes és továbbra is közös műhelyként kíván működni” - írták új Facebook oldalukon. A hétvégén a HVG szerkesztősége fogadta be őket, hogy dolgaikat átbeszélhessék.

A héten arról írt a Népszabadság, hogy tízből két külföldön dolgozó magyart biztosan elveszített Magyarország. Nekik a versenyképes bér kevés, míg nincs színvonalas óvoda, iskola, egészségügy. Öten azonban megelégednének a kinti fizetésükkel is.

Ront a helyzeten, hogy a cégek toborzói nem kényeztetik el a honi álláskeresőket, pedig érdemes volna az álláskeresés minden lépését mobileszközökre alkalmazni, mert ez 6-20 százalékkal növelhetné az elfoglalt, csak okostelefonjukon elérhetők jelentkezését.

Adócsökkentésből béremelés vagy egyik sem?

Abban még nem lehetünk biztosak, hogy lesz-e adócsökkentés és béremelkedés, de el lehet játszani a gondolattal, mert az idei államháztartási hiány a GDP 0,9 százaléka lehet a kormány által tervezett 1,7 százalékkal szemben. A kormány mozgástere 500-700 milliárd forint, amibe már egy komolyabb adócsökkentés is beleférhetne.

Külföldről gyarapodik a magyar

Ezermilliárd forintot küldtek haza évente a külföldön élő magyarok, ami történelmi csúcs. A folyamat megállíthatatlannak látszik, mert egyre fiatalabb korban vándorolnak ki. Ennek látszólag ellentmondó hír: a kormány úgy ítéli meg, beváltja ígéreté, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely teremt. Jelenleg ugyanis 4,4 millióan dolgoznak,hétszázezerrel többen, mint 2010-ben.

De az Egyesült Királyság se rest, jól gazdálkodna a több millió közép-kelet-európaival. Sok magyart megnyugtatott Theresa May miniszterelnök kijelentése, hogy garantálni fogják a már az országban dolgozó uniós állampolgárok jogait. Más jellegű, de úgyszintén európai megoldással állt elő a héten a magyar kormány: adókedvezménnyel fogja támogatni a kerékpáros közlekedést. Az új javaslatcsomag szerint a cégek jobb kondíciókkal vehetnének munkatársaiknak BuBi-bérletet és kerékpárt.

Százezres létszámleépítés lehet a közszférában

Meseteremtő fantáziájával akarhatott kitűnni Cseresnyés Péter, amikor azt állította, hogy jelenleg nincs általános munkaerőhiány Magyarországon. De sok makacs tény és saját minisztere, Varga Mihály is ellentmond a nemzetgazdasági tárca államtitkárának. A hátországot jelentő oktatás pedig talán csak évek múlva tudja kitermelni az utánpótlást, például azért, mert nem kis zökkenőkkel indult el a duális képzési rendszerek meghonosítása.

Közszolga-vészt jósolt Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki ezzel főnöke, Lázár János nyomdokaiba lépett. Csepreghy szerint a magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet, hogy a következő években az állami szférában több tízezres, akár százezres létszámleépítés várható, ezeket a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni. A leépítendő közszolgák számáról eddig egyelőre nem állt elő pontos adattal a kormány.

Rendőröket toboroznak a határra

Tizenkétezer rendőrre van szükség határrendészeti feladatokra - a menekültválság kezelésére nyújtott be határozati javaslatot az MSZP. A déli határszakaszon jelenleg nagyjából négyezer katona és kétezer rendőr teljesít szolgálatot. A kormány nemrég kezdett toborzókampányba, hogy háromezer fővel megnövelje a rendőrség határvadász egységeinek létszámát. Ez összesen kilencezer főt jelent. Minthogy ellenzéki frakció nyújtotta be a javaslatot, borítékolható, hogy az országgyűlés nem fogja napirendre venni az ötletet.

Aktívabbak a nők

A nők bátrabbak lettek, a férfiakban sok a félelem. A nők aktívabban keresik, hogyan szerezhetnének új lendületet az álláskeresésben. Az viszont mindkét nemre nézve aggasztó, hogy egyre többen próbálnak divat-képességekkel érvényesülni, miközben elfedik valódi értékeiket - írtuk a HVG Állásbörzéről.

Nem logikus

Értelmes okot nem találni rá, hogy miért, mégis úgy tűnik, megszünteti a kormány a népszerű Szép-kártyát. A Magyar Nemzet információi szerint 2018. januárjában már nem lesz, a szakértők fél évvel ezelőtt sem értették, miért.

Csak óvatosan a melóssal!

A Népszabadság szombaton megjelent utolsó lapszámban arról írt jegyeztet Megyesi Gusztáv, hogy a vasas szakszervezet felmérést végzett több ezer munkás körében, akik elmondták, hogy nem csak a magasabb bér miatt keresnek külföldön munkahelyet, hanem a bánásmód okán is: a honi cégek vezetői állatként beszélnek velük, sőt előfordul, hogy a főnök megüti a melóst. A publicista jelzi, hogy a munkásosztály, amelytől az átkosban is olyannyira tartottak, annyira fegyelmezett és béketűrő lett, hogy nem létezik már, mert olyanról nemigen olvasni, hogy a melós ütötte meg a főnökét. Majd így zárja sorait: „az ország most már a legmélyebb rétegekben is kezd hasonlítani a legfőbb hadúr álmainak Magyarországára”.

Gyakran éri hátrány a fogyatékossággal élőket munkahelyükön. Összeállításunkból kiderül, hogy az USA-ban nem nézik ezt jó szemmel. Pert nyert egy nagy áruházlánc pénztárosa, mert hátrányos megkülönböztetés érte. Hypoglikémiás, azaz cukorszint csökkenésével összefüggő rohama volt, ezért elfogyasztotta az áruház 1,69 dollár értékű cukortartalmú narancsitalát, de nem fizette ki előre. A roham után beszámolt felettesének az esetről, erre kirúgták. A bíróság 27 ezer dollár elmaradt munkabért (kb. 7 millió forint) és 250 ezer dollár (kb. 68 millió forint) büntető kártérítést ítélt meg neki, mivel a munkáltató nem alkalmazkodott a fogyatékos munkavállaló eltérő szükségleteihez. Többet bukott ennél a UPS. Egyezség keretében 5,8 millió dollárt, több mint 1,5 milliárd forintot fizetett ki hallássérült dolgozóinak, valamint vállalta gyakorlatának megváltoztatását, mert számos információ nem jutott el a dolgozókhoz, és hátrányba kerültek az előléptetések, képzések alkalmával is.

Arról kevesebb szó esik, hogy mi történik legbelül. A környezetünk olyan impulzusokkal áraszt el bennünket, ami elsősorban a stresszhormon - kortizol termelődését segíti, illetve a dopamin vérünkbe áramlását idézi elő. A kettő együtt veszélyes egyveleg. A kortizol az elszigetelődés, a személyes veszélyeztetettségünk megélésékor termelődik, és primer „üss vagy fuss” reakciót vált ki. Hosszútávon elszigetelődés, kifáradás, kiégés az eredménye. Ehhez társul az információdömping (e-mail, számok stb.) dopaminpörgető hatása. Ez a két hormon egyéni küzdelmekre, bizalmatlanságra indít: általuk is nehezebb lesz a folyamatok működtetése és lassabban jönnek létre a megállapodások.