Sok a diák - nincs elég gyakornoki hely

Nincs könnyű dolga annak a diáknak, aki ma szakmai gyakorlatát szeretné teljesíteni. Előbb-utóbb mindnyájan ebbe a helyzetbe kerülnek, hiszen a bolognai rendszer bevezetése óta törvény írja elő, hogy azoknak is szakmai gyakorlaton kell részt venniük, akik egyetemre járnak. Az alapötlet pedig nem rossz. "Kedvezőbb áron jutunk viszonylag képzett munkaerőhöz, a diákok pedig megtapasztalhatják, milyen egy cégnél dolgozni" - kezdi Fekete Balázs, a Nestlé toborzási specialistája. A szakmai gyakorlat megerősítheti, vagy megkérdőjelezheti egy jelölt pályaválasztását: tét nélkül kóstolhat bele egy-egy szakterületbe.

"Gondolhatja egy egyetemista, ha marketingesnek készül, hogy majd ő álmodja meg a tévéreklámokat, és itt aztán kiderülhet, hogy a munkája nem csak ebből áll. A tudása is más kontextusba kerül. Az is kiderül, hogy egy egyébként nagyon tehetséges jelölt be tud-e illeszkedni a vállalati kultúrába" - magyarázza Fekete Balázs.

A szakmai gyakorlat emellett a munkaerő kiválasztásának eszköze is, amelynek segítségével a cégek megszerezhetik a tehetségeket, a hallgatók számára pedig jó módszer egy-egy izgalmasabb cég "becserkészésére": a HR szakkönyvek is azt mondják, hogy a próbamunkánál nincs jobb bejutási lehetőség egy vállalathoz. A Nestlé körülbelül a felét veszi fel azoknak a gyakornokoknak, akik korábban a cégnél dolgoztak. "Ha nem alkalmazunk tovább egy diákot, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy elégedetlenek voltunk vele: lehet, hogy olyan pozíciót töltött be, amire csak egy ideig volt szükség" - fogalmazott.

A toborzás nehézségei

Jóllehet számos érv szól a szakmai gyakorlat mellett, a rendszer mégsem működik zökkenőmentesen. Az az abszurd helyzet alakult ki, hogy az "izgalmasabb" cégek egyetlen gyakorlati helyére több százan jelentkeznek. A Nestlé ezért már ritkán hirdeti meg a gyakornoki helyeit, inkább állásbörzéken keresi a diákokat, illetve az elmúlt két-három évben azok között is válogat, akik regisztráltak a weblapján található adatbázisba. A regisztráció ötlete azért is merült fel, mert a jelöltek az önéletrajzukban még nem tudnak mit szerepeltetni. Még így sem könnyű közülük választani, hiszen sokkal többen vannak, mint amennyi hely van.

A Nestlé egy év alatt 15-20 gyakornokot alkalmaz, van közöttük olyan, aki egy hónapig, fél évig vagy egy évig dolgozik a cégnél. A jellemző időtartam több hónap. A választást az is nehezíti, hogy az iskolák rögzített intervallumban kérik a diákoktól a szakmai gyakorlatot, amely nem feltétlenül esik egybe azzal, hogy a cégnek mikor van szüksége gyakornokra. A kiválasztás az adott terület igényétől függ - más az is, ha csak adminisztratív segítségre van szükség egy időre, vagy ha egy komplett projekt megoldására keresnek új kollégát. "Nagyon fontosnak tartom, hogy őszintén kommunikáljunk, ha gyakornokot keresünk" - mondja Fekete Balázs. "Az ideális jelölt motivált, és nem feltétlenül a legjobb nevű iskolából jön. A meghallgatások során dől el, kit találunk leginkább alkalmasnak. Jónéhányukat már telefonon ki tudjuk szűrni, kiderülhet például, hogy a jelölt nem tud heti 30 óra munkát vállalni, pedig nekünk arra lenne szükségünk. Ezen meghiúsulhat az együttműködés, bár ha nagyon talpraesettnek látszik, megpróbálunk valamilyen megoldást találni" - teszi hozzá a szakember.

Az is segítség lehet, hogy a cégek más típusú együttműködésre is nyitottak az egyetemekkel. "A Corvinus egyetem egyik szakkollégiumából megkerestek minket azzal az ötlettel, hogy a diákjaik egy csoportja hetente, kéthetente találkozna a gabonapehely-csoportunkkal, hogy végig tudják követni, hogyan épül fel egy márkastratégia. Tetszett nekünk az ötlet, és úgy tudom, mások sem zárkóztak el a hasonló megkeresések elől" - mondja a toborzási specialista.

A felmérés eredményei

A felmérés során a Műszaki Egyetem és a Corvinus őszi állásbörzéjén résztvevőket kérdezte a Nestlé a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos véleményükről. A felmérés nem reprezentatív, kétszázan töltötték ki a kérdőívet, de megkérték a résztvevőket, hogy csak akkor válaszoljanak, ha relevánsak számukra a kérdések.

Arra a kérdésre, hogy mit tartanak a legfontosabb szempontnak a gyakorlati hely kiválasztásánál, az első helyre a rugalmas munkaidőt tették a válaszadók. "Mi ennek megfelelünk, nálunk havi munkaidő-keret van, elég azt tudnunk, mikor számíthatunk a gyakornok jelenlétére" - emeli ki Fekete Balázs. A második helyre a tanulási lehetőségek és az értelmes feladatok kerültek. "Egy minimum három hónapos gyakorlatnál már komolyabb dolgokba is bele lehet vágni, de fél, vagy egy év alatt már jelentős eredményeket is el lehet érni" - teszi ehhez hozzá a Nestlé toborzási specialistája.

Harmadik helyen azt említették, hogy több információt szeretnének a gyakorlati helyekről. Tíz százalék fölötti volt azok aránya is, akik fontosnak tartották azt is, hogy kapnak-e fizetést. Ezek a válaszadók nem nagy összegre vágynak, hanem inkább a munkájuk elismerését tartják lényegesnek. Említették azt is, hogy a cégek év közben esettanulmányok bemutatásával is segíthetnék a diákokat. "Számomra érdekes volt, hogy a lista végén szerepeltek olyan dolgok, mint a segítség a CV összeállításában, a cég munkájának részletes bemutatása vagy a próbainterjú" - árulja el Fekete Balázs.

Iskola vs. munkahely

A nappali tagozatos diákok szerint a legnagyobb probléma a munkaidő és a tanórák összeegyeztetése. "Mi úgy látjuk, hogy az iskolák lehetnének rugalmasabbak is, például az órarenddel kapcsolatban. Azt el lehet fogadni, hogy a nappali tagozatos hallgatók számára a tanulás az elsődleges, de lehet, hogy éppen az iskola miatt nem tud megvalósulni a szakmai gyakorlat, pedig a diáknak és a cégnek is egyaránt hasznos lehet. A nálunk dolgozó tanulók azt mondták, ha valaki szorgalmi időszakban gyakornokoskodik, akkor az az egyetemen hátrányt jelenthet. A törvényi szabályozás is túl szigorú keretet szab" - magyarázza Fekete Balázs.

A visszajelzések szerint kevés a gyakornoki hely, amely főleg abból adódik, hogy nincs akkora felvevőképessége a munkaerőpiacnak, amely elég lenne az összes pályázó elhelyezéséhez. Aki nem talál olyan gyakorlati helyet, ahol valóban tanulna valamit, rendszerint szerez magának egy papírt, hogy dolgozott valahol. Az is előfordul, hogy valaki talál gyakorlati helyet, de nem azon a szakterületen, ahol szeretné. Kevesen választják a Pest megyei munkahelyeket gyakorlati helyként, éppen azért, mert a gyakornoknak általában kevés az ideje és a tanulást nehezen tudják összeegyeztetni a távolabbi helyszínre való ingázással. "A levelező tagozatra járók helyzete még nehezebb, hiszen például mi is csak a nappali tagozatos hallgatóknak biztosíthatunk helyet. Diákszövetkezeteken keresztül fizetjük őket, és az nem enged meg más jogviszonyt. Levelezőseket csak ingyen foglalkoztathatnánk, de ezt nem tennénk szívesen" - mondja a toborzási specialista.

Változik a Nestlé kommunikációja

"A felmérés eredményei alapján úgy gondoljuk, hogy a jövőben érdemes más fórumokon is kommunikálnunk, gyakornokokat toboroznunk, hiszen az állásbörzék és az internetes állásközvetítő portálok egyre fontosabbak lesznek a jelöltek elérésében" - hangsúlyozza Fekete Balázs. Kiugróan magas - több, mint 50 százalék - volt ugyanis azok aránya, akik internetes álláskereső oldalakon vagy állásbörzén keresnek helyet maguknak.