Terápia vagy coaching?
Egy kliens a magánrendelésemen munkahelyi nehézségekkel keresett fel, bizonyos feladatok és helyzetek ismételten szorongásos tüneteket okoztak neki. Tudta, hogy coachként is dolgozom és megfogalmazta a bizonytalanságát, hogy nem tudja, mire van szüksége. Jól megfogható és körülírható munkahelyi problémák váltották ki a szorongásos tüneteket, de az is kiderült, hogy már a középiskola óta vannak hol enyhébb, hol erősebb szorongásos panaszai.
Terápia vagy coaching?
Klinikai szakpszichológusként és coachként is dolgozom. Tapasztalataim szerint egy terápiás és egy coaching folyamatnak vannak hasonló elemei és eszközei, de nagyon fontosak módszerek közötti különbségek.
A pszichoterápia indikációjának jól körülhatárolható kritériumai vannak. A szaktudásom és a szakmai tapasztalatom abban segít, hogy az első terápiás interjú végére meg lehessen állapítani, hogy egy "tünet" vagy egy szenvedéssel járó lelki folyamat már abba a tartományba tartozik-e, ahol terápiára van szükség. Egy első négyszemközti coaching beszélgetésnek jól meghatározott keretei és célkitűzései vannak - ezzel összehasonlítva az első terápiás interjú kevésbé direkt és az elvárások tekintetében sokkal megengedőbb, mivel a terápiába jelentkezőnek általában sokkal alacsonyabb a feszültségtűrő kapacitásuk, mint a coachingra jelentkezőknek.
Az empátia, a megértés, a megfelelő helyen történő értelmezés néhány fontos eszköz a terápiás irányzatokban. Ezek az eszközök ismertek és használhatók coachingban is, az a kérdés, hogy mikor és milyen célból. A pszichoanalitikusan orientált terápiákban például a megértés és az értelmezés több szintű, jelentheti a "tünetek" vagy a szenvedés mögött rejlő elfojtott tartalmak (ezek egy része lehet például gyerekkori emlék) vagy a tudattalan, azaz racionálisan nem észlelhető érzelmi működések, kapcsolati minták felszínre hozását. Gyakori elképzelés a pszichoterápiáról, hogy "vájkálunk" a gyerekkorban. Valóban vannak olyan terápiás módszerek, amelyekben fontos szerepet kap a gyerekkori életesemények megértése, illetve annak feltérképezése, hogy ezek milyen mértékben befolyásolják a felnőttkori döntéseket, elakadásokat. Azonban nagyon gyakori hiba akár terápiában, akár másmilyen módszerekben, például egy coaching folyamatban, ha a gyerekkori életeseményeket nem megfelelő helyen és nem megfelelő súllyal kezeljük és értelmezzük. Kliens és terapeuta is eshet abba hibába, hogy mindent a "nehéz" gyerekkorra vezet vissza, ezáltal elhárítva a felnőttkori döntések felelősségét. Én ezt nevezem bármelyik folyamatban káros pszichologizálásnak.
Visszatérve a két első példára. Az első esetben a kliensnek terápiára volt szüksége, mivel a szorongásos tünetek mögött olyan mélyebb összefüggések, gyerekkori élmények, kapcsolati sémák húzódtak, amelyek feltérképezéséhez, megváltoztatásához pszichoterápiás eszközökre volt szükség.
A második példánál a coaching folyamat harmadik találkozása után akár terápiás irányba is lehetett volna vinni a feldolgozó munkát. Ebben az esetben viszont nem terápiára szerződtünk, nem a terápia szakmai keretei szerint haladt a folyamat. Szükséges volt mérlegelni, hogy tovább lehet-e dolgozni a coaching folyamat célkitűzésein anélkül, hogy ezeket a témákat terápiás munkával kezdtük volna feldolgozni. A felmerült témákkal foglalkozni kellett, de csak a jelenre gyakorolt hatásukkal annyiban, hogy ne akadályozzák a coachee változási folyamatát.
A terápiás és a coaching folyamatban lehetnek hasonlóságok. Egy jó coach sok mindent hasonlóan csinál (pl. empátia, figyelem, kongruencia) mint egy jó terapeuta. Azonban a coaching folyamat szakszerűtlen mélyítése, a folyamat terápiás jellegű átkeretezése, a felelősség hárítást eredményező múltba tekintgetés árthat a folyamatnak, a coachnak, de legfőképp a coacheenak. A jó terapeuta a terápiás célkitűzésekkel összhangban mélyíti a folyamatot és kezd a múlt feltárásába, a jó coach a coaching célkitűzésekkel összhangban fókuszál a jelenre és marad a gyakorlati megoldások és döntések szintjén.
Mangel Berény
klinikai szakpszichológus / coach
Neosys
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
Szülési szabadságon volt, koraszülött babát nevelt, mégis újra és újra beállt karácsonykor dolgozni az NHS újszülöttosztályán. Egy brit anya... Teljes cikk
“Nincs szorgalmas és lusta generáció, csak a Z-sek másképp vonhatóak be a munkába” - mondta Steigervald Krisztián generációkutató egy múlt heti... Teljes cikk
Kiégtél, eleged van a melóból, de nem tudsz vagy nem mersz váltani? Nem vagy egyedül. Szakértők szerint néhány tudatos lépéssel újra... Teljes cikk
- Átadták a Mentor Oscar-díjakat 5 hónapja
- 1,1 millió elvesztett munkanap: láthatatlan betegség bénítja a magyar munkaerőt 6 hónapja
- Hogy kell jól tönkretenni a kolléga hétvégéjét? - avagy a visszajelzés művészete 9 hónapja
- Coach képzések: ezek az akkreditált üzleti coach képzők 10 hónapja
- Óriási gazdasági veszteséget jelent a munkavállalók álmatlansága 10 hónapja
- A Covid utóhatásai - A fiatalok közel háromnegyedét érinti a szociális szorongás, a karrierjüket is befolyásolja 12 hónapja
- Ezek a legjobb céges coaching gyakorlatok 13 hónapja
- A brit dolgozók háromnegyede kiégettnek érzi magát 1 éve
- Hogyan érvényesíthető a coaching szemléletű vezetés multinacionális környezetben? 1 éve
- Ezt tehetjük, ha a szorongás megkeseríti az életünket 1 éve
- Mesterséges intelligencia a coachingban? Működhet egyáltalán? 2 éve
Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben