Terápia vagy coaching?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatEgy kliens a magánrendelésemen munkahelyi nehézségekkel keresett fel, bizonyos feladatok és helyzetek ismételten szorongásos tüneteket okoztak neki. Tudta, hogy coachként is dolgozom és megfogalmazta a bizonytalanságát, hogy nem tudja, mire van szüksége. Jól megfogható és körülírható munkahelyi problémák váltották ki a szorongásos tüneteket, de az is kiderült, hogy már a középiskola óta vannak hol enyhébb, hol erősebb szorongásos panaszai.
Egy vállalati középvezetőnek tartott coaching folyamatban, amely első sorban egyes vezetői készségek fejlesztését célozta, a harmadik találkozáskor kerültek elő olyan témák, amelyek mélyebb egzisztenciális félelmekhez és szorongáshoz kapcsolódtak. Az is látszott, hogy ezek a szorongások nehezítették korábban is, nehezítik a jelenben is a vezetői készségek kibontakozását. Ezen a ponton merült fel a kérdés, hogy mit kezdjek a folyamatban ezekkel a témákkal, milyen irányban vigyem tovább a közös munkát.
Terápia vagy coaching?
Klinikai szakpszichológusként és coachként is dolgozom. Tapasztalataim szerint egy terápiás és egy coaching folyamatnak vannak hasonló elemei és eszközei, de nagyon fontosak módszerek közötti különbségek.
A pszichoterápia indikációjának jól körülhatárolható kritériumai vannak. A szaktudásom és a szakmai tapasztalatom abban segít, hogy az első terápiás interjú végére meg lehessen állapítani, hogy egy "tünet" vagy egy szenvedéssel járó lelki folyamat már abba a tartományba tartozik-e, ahol terápiára van szükség. Egy első négyszemközti coaching beszélgetésnek jól meghatározott keretei és célkitűzései vannak - ezzel összehasonlítva az első terápiás interjú kevésbé direkt és az elvárások tekintetében sokkal megengedőbb, mivel a terápiába jelentkezőnek általában sokkal alacsonyabb a feszültségtűrő kapacitásuk, mint a coachingra jelentkezőknek.
Az empátia, a megértés, a megfelelő helyen történő értelmezés néhány fontos eszköz a terápiás irányzatokban. Ezek az eszközök ismertek és használhatók coachingban is, az a kérdés, hogy mikor és milyen célból. A pszichoanalitikusan orientált terápiákban például a megértés és az értelmezés több szintű, jelentheti a "tünetek" vagy a szenvedés mögött rejlő elfojtott tartalmak (ezek egy része lehet például gyerekkori emlék) vagy a tudattalan, azaz racionálisan nem észlelhető érzelmi működések, kapcsolati minták felszínre hozását. Gyakori elképzelés a pszichoterápiáról, hogy "vájkálunk" a gyerekkorban. Valóban vannak olyan terápiás módszerek, amelyekben fontos szerepet kap a gyerekkori életesemények megértése, illetve annak feltérképezése, hogy ezek milyen mértékben befolyásolják a felnőttkori döntéseket, elakadásokat. Azonban nagyon gyakori hiba akár terápiában, akár másmilyen módszerekben, például egy coaching folyamatban, ha a gyerekkori életeseményeket nem megfelelő helyen és nem megfelelő súllyal kezeljük és értelmezzük. Kliens és terapeuta is eshet abba hibába, hogy mindent a "nehéz" gyerekkorra vezet vissza, ezáltal elhárítva a felnőttkori döntések felelősségét. Én ezt nevezem bármelyik folyamatban káros pszichologizálásnak.
Visszatérve a két első példára. Az első esetben a kliensnek terápiára volt szüksége, mivel a szorongásos tünetek mögött olyan mélyebb összefüggések, gyerekkori élmények, kapcsolati sémák húzódtak, amelyek feltérképezéséhez, megváltoztatásához pszichoterápiás eszközökre volt szükség.
A második példánál a coaching folyamat harmadik találkozása után akár terápiás irányba is lehetett volna vinni a feldolgozó munkát. Ebben az esetben viszont nem terápiára szerződtünk, nem a terápia szakmai keretei szerint haladt a folyamat. Szükséges volt mérlegelni, hogy tovább lehet-e dolgozni a coaching folyamat célkitűzésein anélkül, hogy ezeket a témákat terápiás munkával kezdtük volna feldolgozni. A felmerült témákkal foglalkozni kellett, de csak a jelenre gyakorolt hatásukkal annyiban, hogy ne akadályozzák a coachee változási folyamatát.
A terápiás és a coaching folyamatban lehetnek hasonlóságok. Egy jó coach sok mindent hasonlóan csinál (pl. empátia, figyelem, kongruencia) mint egy jó terapeuta. Azonban a coaching folyamat szakszerűtlen mélyítése, a folyamat terápiás jellegű átkeretezése, a felelősség hárítást eredményező múltba tekintgetés árthat a folyamatnak, a coachnak, de legfőképp a coacheenak. A jó terapeuta a terápiás célkitűzésekkel összhangban mélyíti a folyamatot és kezd a múlt feltárásába, a jó coach a coaching célkitűzésekkel összhangban fókuszál a jelenre és marad a gyakorlati megoldások és döntések szintjén.
Mangel Berény
klinikai szakpszichológus / coach
Neosys
Terápia vagy coaching?
Klinikai szakpszichológusként és coachként is dolgozom. Tapasztalataim szerint egy terápiás és egy coaching folyamatnak vannak hasonló elemei és eszközei, de nagyon fontosak módszerek közötti különbségek.
A pszichoterápia indikációjának jól körülhatárolható kritériumai vannak. A szaktudásom és a szakmai tapasztalatom abban segít, hogy az első terápiás interjú végére meg lehessen állapítani, hogy egy "tünet" vagy egy szenvedéssel járó lelki folyamat már abba a tartományba tartozik-e, ahol terápiára van szükség. Egy első négyszemközti coaching beszélgetésnek jól meghatározott keretei és célkitűzései vannak - ezzel összehasonlítva az első terápiás interjú kevésbé direkt és az elvárások tekintetében sokkal megengedőbb, mivel a terápiába jelentkezőnek általában sokkal alacsonyabb a feszültségtűrő kapacitásuk, mint a coachingra jelentkezőknek.
Az empátia, a megértés, a megfelelő helyen történő értelmezés néhány fontos eszköz a terápiás irányzatokban. Ezek az eszközök ismertek és használhatók coachingban is, az a kérdés, hogy mikor és milyen célból. A pszichoanalitikusan orientált terápiákban például a megértés és az értelmezés több szintű, jelentheti a "tünetek" vagy a szenvedés mögött rejlő elfojtott tartalmak (ezek egy része lehet például gyerekkori emlék) vagy a tudattalan, azaz racionálisan nem észlelhető érzelmi működések, kapcsolati minták felszínre hozását. Gyakori elképzelés a pszichoterápiáról, hogy "vájkálunk" a gyerekkorban. Valóban vannak olyan terápiás módszerek, amelyekben fontos szerepet kap a gyerekkori életesemények megértése, illetve annak feltérképezése, hogy ezek milyen mértékben befolyásolják a felnőttkori döntéseket, elakadásokat. Azonban nagyon gyakori hiba akár terápiában, akár másmilyen módszerekben, például egy coaching folyamatban, ha a gyerekkori életeseményeket nem megfelelő helyen és nem megfelelő súllyal kezeljük és értelmezzük. Kliens és terapeuta is eshet abba hibába, hogy mindent a "nehéz" gyerekkorra vezet vissza, ezáltal elhárítva a felnőttkori döntések felelősségét. Én ezt nevezem bármelyik folyamatban káros pszichologizálásnak.
Visszatérve a két első példára. Az első esetben a kliensnek terápiára volt szüksége, mivel a szorongásos tünetek mögött olyan mélyebb összefüggések, gyerekkori élmények, kapcsolati sémák húzódtak, amelyek feltérképezéséhez, megváltoztatásához pszichoterápiás eszközökre volt szükség.
A második példánál a coaching folyamat harmadik találkozása után akár terápiás irányba is lehetett volna vinni a feldolgozó munkát. Ebben az esetben viszont nem terápiára szerződtünk, nem a terápia szakmai keretei szerint haladt a folyamat. Szükséges volt mérlegelni, hogy tovább lehet-e dolgozni a coaching folyamat célkitűzésein anélkül, hogy ezeket a témákat terápiás munkával kezdtük volna feldolgozni. A felmerült témákkal foglalkozni kellett, de csak a jelenre gyakorolt hatásukkal annyiban, hogy ne akadályozzák a coachee változási folyamatát.
A terápiás és a coaching folyamatban lehetnek hasonlóságok. Egy jó coach sok mindent hasonlóan csinál (pl. empátia, figyelem, kongruencia) mint egy jó terapeuta. Azonban a coaching folyamat szakszerűtlen mélyítése, a folyamat terápiás jellegű átkeretezése, a felelősség hárítást eredményező múltba tekintgetés árthat a folyamatnak, a coachnak, de legfőképp a coacheenak. A jó terapeuta a terápiás célkitűzésekkel összhangban mélyíti a folyamatot és kezd a múlt feltárásába, a jó coach a coaching célkitűzésekkel összhangban fókuszál a jelenre és marad a gyakorlati megoldások és döntések szintjén.
Mangel Berény
klinikai szakpszichológus / coach
Neosys
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?