Megjelent: 9 éve

Terápia vagy coaching?

Egy kliens a magánrendelésemen munkahelyi nehézségekkel keresett fel, bizonyos feladatok és helyzetek ismételten szorongásos tüneteket okoztak neki. Tudta, hogy coachként is dolgozom és megfogalmazta a bizonytalanságát, hogy nem tudja, mire van szüksége. Jól megfogható és körülírható munkahelyi problémák váltották ki a szorongásos tüneteket, de az is kiderült, hogy már a középiskola óta vannak hol enyhébb, hol erősebb szorongásos panaszai.

Egy vállalati középvezetőnek tartott coaching folyamatban, amely első sorban egyes vezetői készségek fejlesztését célozta, a harmadik találkozáskor kerültek elő olyan témák, amelyek mélyebb egzisztenciális félelmekhez és szorongáshoz kapcsolódtak. Az is látszott, hogy ezek a szorongások nehezítették korábban is, nehezítik a jelenben is a vezetői készségek kibontakozását. Ezen a ponton merült fel a kérdés, hogy mit kezdjek a folyamatban ezekkel a témákkal, milyen irányban vigyem tovább a közös munkát.

Terápia vagy coaching?

Klinikai szakpszichológusként és coachként is dolgozom. Tapasztalataim szerint egy terápiás és egy coaching folyamatnak vannak hasonló elemei és eszközei, de nagyon fontosak módszerek közötti különbségek.
A pszichoterápia indikációjának jól körülhatárolható kritériumai vannak. A szaktudásom és a szakmai tapasztalatom abban segít, hogy az első terápiás interjú végére meg lehessen állapítani, hogy egy "tünet" vagy egy szenvedéssel járó lelki folyamat már abba a tartományba tartozik-e, ahol terápiára van szükség. Egy első négyszemközti coaching beszélgetésnek jól meghatározott keretei és célkitűzései vannak - ezzel összehasonlítva az első terápiás interjú kevésbé direkt és az elvárások tekintetében sokkal megengedőbb, mivel a terápiába jelentkezőnek általában sokkal alacsonyabb a feszültségtűrő kapacitásuk, mint a coachingra jelentkezőknek.

Az empátia, a megértés, a megfelelő helyen történő értelmezés néhány fontos eszköz a terápiás irányzatokban. Ezek az eszközök ismertek és használhatók coachingban is, az a kérdés, hogy mikor és milyen célból. A pszichoanalitikusan orientált terápiákban például a megértés és az értelmezés több szintű, jelentheti a "tünetek" vagy a szenvedés mögött rejlő elfojtott tartalmak (ezek egy része lehet például gyerekkori emlék) vagy a tudattalan, azaz racionálisan nem észlelhető érzelmi működések, kapcsolati minták felszínre hozását. Gyakori elképzelés a pszichoterápiáról, hogy "vájkálunk" a gyerekkorban. Valóban vannak olyan terápiás módszerek, amelyekben fontos szerepet kap a gyerekkori életesemények megértése, illetve annak feltérképezése, hogy ezek milyen mértékben befolyásolják a felnőttkori döntéseket, elakadásokat. Azonban nagyon gyakori hiba akár terápiában, akár másmilyen módszerekben, például egy coaching folyamatban, ha a gyerekkori életeseményeket nem megfelelő helyen és nem megfelelő súllyal kezeljük és értelmezzük. Kliens és terapeuta is eshet abba hibába, hogy mindent a "nehéz" gyerekkorra vezet vissza, ezáltal elhárítva a felnőttkori döntések felelősségét. Én ezt nevezem bármelyik folyamatban káros pszichologizálásnak.

Visszatérve a két első példára. Az első esetben a kliensnek terápiára volt szüksége, mivel a szorongásos tünetek mögött olyan mélyebb összefüggések, gyerekkori élmények, kapcsolati sémák húzódtak, amelyek feltérképezéséhez, megváltoztatásához pszichoterápiás eszközökre volt szükség.

A második példánál a coaching folyamat harmadik találkozása után akár terápiás irányba is lehetett volna vinni a feldolgozó munkát. Ebben az esetben viszont nem terápiára szerződtünk, nem a terápia szakmai keretei szerint haladt a folyamat. Szükséges volt mérlegelni, hogy tovább lehet-e dolgozni a coaching folyamat célkitűzésein anélkül, hogy ezeket a témákat terápiás munkával kezdtük volna feldolgozni. A felmerült témákkal foglalkozni kellett, de csak a jelenre gyakorolt hatásukkal annyiban, hogy ne akadályozzák a coachee változási folyamatát.

A terápiás és a coaching folyamatban lehetnek hasonlóságok. Egy jó coach sok mindent hasonlóan csinál (pl. empátia, figyelem, kongruencia) mint egy jó terapeuta. Azonban a coaching folyamat szakszerűtlen mélyítése, a folyamat terápiás jellegű átkeretezése, a felelősség hárítást eredményező múltba tekintgetés árthat a folyamatnak, a coachnak, de legfőképp a coacheenak. A jó terapeuta a terápiás célkitűzésekkel összhangban mélyíti a folyamatot és kezd a múlt feltárásába, a jó coach a coaching célkitűzésekkel összhangban fókuszál a jelenre és marad a gyakorlati megoldások és döntések szintjén.

Mangel Berény
klinikai szakpszichológus / coach
Neosys

  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Coach képzések: ezek az akkreditált üzleti coach képzők

Egyre több vállalatnál van igény coaching-típusú vezetésre, coach kompetenciákra. Épülnek ki a belső coach pool-ok, emellett sok cég keres külső... Teljes cikk

Rajtuk múlhat a toborzás sikere: így képezd a hiring managert

A sikeres toborzás kulcstényezője egy felkészült szakterületi vezető, a szaknyelvben hiring manager. Hogyan lehet képezni őket? Mi ebben a HR és a... Teljes cikk

Kulcsemberek: kik is ők és hogyan tarthatóak meg?

Hátukon viszik a céget, hozzák a bevételt, gyorsan képesek reagálni a változásokra. Ők a kulcsemberek. Nehéz őket elcsábítani az álláspiacon és... Teljes cikk