Nagy-Britanniában idén októbertől emelik a minimum órabért: 30 pennyvel 5,35 fontsterlingre a 22 év feletti korosztály számára (1 font=kb.370 forint). A 18-21 év közöttiek 20 pennyvel többet, 4,45 fontot kapnak ősztől óránként, a 16-17 év közötti korosztály órabére 30 pennyvel 3,30 fontra emelkedik. A szakszervezetek elégedettségüket fejezték ki a kormánydöntésével kapcsolatban, az üzleti szférában viszont többen bírálták a lépést. Tavaly októberben 4,85 fontról nőtt 5,05 fontra a minimum órabér.

A legnagyobb vállalatok vezérigazgatóinak 2005-ben tovább növekedett a fizetése, igaz, az emelkedés mértéke némi lassulást mutatott.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 749 ezer volt 2006 januárjában, 0,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Bírósághoz fordul a HP részvényeseinek egy csoportja, akik azt sérelmezik, hogy a tavaly év elején távozott Carly Fiorina csupán egy havi munkaviszonyért 42 millió dolláros fizetést kapott. hirdetés A panaszosok hétfőn egy San Jose-ban székelő bírósághoz adták be a keresetüket. Szerintük a vállalat 2003-ban elfogadott szabályzata szerint a kifizethető összeg az alapfizetés és a jutalom maximum háromszorosa lehet, ebben az esetben azonban a felperesek szerint nem ennek megfelelően jártak el. Így következhetett be, hogy Fiorina javadalmazása 21,4 millió dollárra rúgott, amelyet egy 19 milliós részvényopció és a 2 millió dolláros nyugdíjalap befizetés fejelt meg. Mint ismert, a világ legbefolyásosabb üzletasszonyaként számon tartott Fiorina hat évig állt a HP élén, míg végül az igazgatótanács lemondatta. Nevéhez fűződik a Compaq megszerzése, amelynek révén a HP a világ legnagyobb noteszgép-gyártójává vált, ám a lépés hasznosságát utólag többen is kétségbe vonták. A két cég

A Boeing 25,3 millió dollár értékű szavazati jogot nem biztosító részvénycsomagot adott vezérének, W. James McNerney Jr.-nak, közölte a társaság hétfőn.

A vezérigazgatók és a vezetésben dolgozók hatalmas összegeket vágnak zsebre, nem mindig megérdemelten. Felmerül tehát a kérdés, hogy ki is az, aki ezeket a hatalmas összegeket megítéli.

Tavaly átlagosan 5,6 százalékkal csökkentek a mezőgazdaságban az egy főre jutó jövedelmek az Európai Unió 25 országában, ezen belül Magyarországon 8,6 százalékkal, közölte Brüsszelben az EU statisztikai hivatala felülvizsgált becslésében. A legnagyobb hanyatlást Portugália jelezte, ott 12 százalékos volt a visszaesés, míg a pozitív oldalon Litvánia áll az élen, 24,6 százalékos emelkedéssel. Az adatok szerint 2000-hez képest tavalyra valamennyi kelet-európai új tagországban jelentősen nőttek a jövedelmek - Magyarországon 29,1 százalékkal -, miközben a régebbi tagok közel felében ötéves viszonylatban is a csökkenés jellemző. Lettországban öt év alatt közel két és félszeresére emelkedett a mutató, míg Cipruson negyedével, Görögországban közel ötödével csökkent.