Évek óta vezeti a Békés vármegyei TOP100 vállalkozás rangsorát az orosházi székhelyű Linamar Hungary Zrt. és a szarvasi Gallicoop Zrt. Ám az eddigi harmadik helyezett Guardian Orosháza Kft. visszacsúszott a tizedik helyre - derül ki a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) kiadványából.

Az átlagbér négyszeresére nőtt Magyarországon 2007 óta, a szakképzettek garantált bérminimuma pedig közel ötszörösére emelkedett. Drágult közben az élet is: 250 forintról 400 forintra emelkedett az euró ára. Idén 18 éves a HVG Állásbörze, a szervezők pedig megvizsgálták, hogy mi változott egy generáció felnőtté válása óta a hazai munkaerőpiacon.

2024 negyedik negyedévében átlagosan 4,3 százalékkal haladta meg a munkaerőköltség az Európai Unióban az egy évvel korábbi szintet, a növekedés mértéke 7 tagállamban volt nagyobb, mint 10 százalék – tájékoztatott az Eurostat. Magyarországon 11,9%-kal nőttek az óránkénti bérköltségek, ami az egyik legmagasabb növekedési ütem az EU-ban.

A céges telefonok magáncélú használata nem csupán kényelmet, de adózási kötelezettségeket is von maga után. A személyi jövedelemadó törvény szerint a telefonköltség 20%-a magánhasználatnak minősül, és a cégnek ezen összeg után adót kell fizetnie. Mi történik, ha egy munkavállaló a céges mobilt magáncélra is használja, és hogyan lehet ezt a költséget pontosan elszámolni? Tudja meg, hogyan kell helyesen kezelni a telefonszámlák adózását, és miért fontos, hogy a cégek naprakész belső szabályzatokkal rendelkezzenek a telefonhasználatról.

A kisvállalkozók számára kedvező változások lépnek életbe 2025. január 1-jétől az alanyi adómentesség terén, mivel az értékhatár 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedett. Emellett azok is újra választhatják az alanyi adómentességet, akik korábban túllépték az értékhatárt, de az új szabályoknak még megfelelnek. A változásokat érintő legfontosabb határidők és kötelezettségek részletei január 25-én jelentek meg a Magyar Közlönyben.

2024 negyedik negyedévében a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája az EU-ban 75,9% volt, ami nem jelent jelentős változást 2024 harmadik negyedévéhez képest. A munkaerőpiaci tartalék (mindenki, aki dolgozni szeretne, de nincs megfelelő munkalehetősége) a 20–64 év közötti népesség 10,8%-át tette ki 2024 negyedik negyedévében. Ez 0,1 százalékpontos csökkenést jelent 2024 harmadik negyedévéhez képest - olvasható az Eurostat oldalán.

Nagy visszhangot váltott ki a kormány bejelentése a két- és háromgyermekes édesanyák teljes szja-mentességéről, amely jelentős pluszjövedelmet biztosíthat az érintett munkavállalóknak. De vajon valóban segíti a nők foglalkoztatását, vagy inkább tovább mélyíti a nemek közötti bérkülönbségeket? A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. vezetője, Dénes Rajmund Roland segít megérteni a változások hatásait.

Minden kedves női olvasójának boldog nőnapot kíván a HR Portal! Ez alkalomból virágcsokor helyett cikkcsokorral kedveskedünk, összegyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Kívánunk még mellé üvegplafon-mentes tavaszi napsütést, empatikus vezetőt, szárnyakat adó munkahelyi légkört és egy olyan mérleget, mely egyensúlyba tudja állítani a munkát és a magánéletet.

12. alkalommal jelenik meg a PwC Women in Work (WiW) jelentése, mely az OECD-országok nemek közötti munkahelyi egyenlőségét vizsgálja. Bár az eredmények pozitív elmozdulásra engednek következtetni, de a jelenlegi gazdasági, demográfiai és politikai folyamatok – stagnáló növekedés, csökkenő termékenységi ráták és a népesség elöregedésének kihívásai –, valamint a mesterséges intelligencia által vezérelt negyedik ipari forradalom átalakító hatásai már kézzelfoghatóak a munkahelyeken. Sőt, a DEI (Diversity, Equality, Inclusion = Sokszínűség, Egyenlőség, Befogadás) -ellenes mozgalom térnyerésének következményei is látszódnak: számos szervezet ugyanis újraértékeli a sokszínűségre vonatkozó kötelezettségvállalásait és ígéreteit, vagy akár vissza is lépnek azoktól.

Az AI-t használó vállalkozások 93%-a nyitott a 4 napos munkahétre, míg a mesterséges intelligenciát nem használó cégeknél ez az arány csak 44%.

A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14%-os növekedést jelent. Nemzetközi szinten, az OECD átlagában az édesanyák 45%-a volt aktív munkavállaló és dolgozott 2021-ben, miközben legalább egy 0-2 év közti gyermeket nevelt, míg Magyarországon az OECD adatai szerint az édesanyák 16,3%-a dolgozott aktívan 2021-ben - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány hírlevelében.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2025 januárjában mindössze 230.175 fő szerepelt az álláskeresők regiszterében. Az előző év azonos időszakához képest több mint 3 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleményéből.

2024 decemberében a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 16 ezerrel, 4 millió 678 ezerre mérséklődött. 2024 decemberében a munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A magyar kormány az ország újraiparosításának részeként az elmúlt években több nagy beruházást is bejelentett. Ilyen a debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD, az ácsi, nyíregyházi, iváncsai vagy gödi akkumulátor gyárak. Mivel alacsonyan képzett munkaerő is be tudja tölteni az ezekben a gyárakban létrejövő pozíciókat, így térbeli elhelyezkedés szempontjából a magas munkanélküliséggel rendelkező régiókba lenne célszerű telepíteni őket. A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta, vajon ez történik-e.