Az év eleje óta már nem kell levélben figyelmeztetni az álláskeresőket arra, hogy jelentkezzenek a megadott időben a munkaügyi központban. Aki nem jön, törlik a rendszerből - írja a Fejér Megyei Hírlap.

Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) a nemzeti konzultáció eredményének megfelelően a „védett kor intézményére is új szabályokat hozott, olvasható a heol.hu-n.

Az egyenlő bánásmód megsértésének egy kevésbé ismert formájával, a megtorlással foglalkozik dr. Kártyás Gábor munkajogász blogbejegyzése. Ebben az esetben olyan munkavállalót ér hátrány, aki az általa tapasztalt diszkrimináció ellen emel szót.

Kevés munkajogi fogalomhoz kötődik annyi bulváros felhang, mint a zaklatáshoz. A sokszor éppen ezért elbagatellizált jelenség azonban nagyon súlyos jogsértést jelent, amelyet minden munkáltatónak fel kell tudni ismerni, illetve lehetőleg megelőzni - hívja fel a figyelmet Dr. Kártyás Gábor munkajogász.

Szigorú megkötésekkel korlátozhatóak a munkavállalók személyhez fűződő jogai, amennyiben a korlátozás a munkaviszony rendeletetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos, illetve a munkavállalót tájékoztatják - derül ki az Origo.hu cikkéből.

Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új Munka törvénykönyve nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez. A változtatások hatására a megkérdezett vállalatok közel fele dolgozta vagy dolgozza át munkaszerződéseit, ugyanakkor kevesen vezették be az elszámolási időszak intézményét - írja a BDO Magyarország közleménye.

A tavaly hatályba lépett új Munka Törvénykönyve bevezette az ügyelet és a készenlét fogalmát, a legtöbb munkáltató és munkavállaló azonban nincs tisztában az ezekre a fogalmakra, a napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állásra vonatkozó szabályokkal.

A cégek egyre inkább felismerik a közösségi oldalak előnyeit, melyeket nemcsak üzleti, hanem toborzási célokra is alkalmazhatnak. Fontos azonban, hogy a munkáltatónak mindig be kell tartania az információs önrendelkezésről szóló törvény, valamint a Munka törvénykönyve szabályozásait. A Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda most ezeket foglalta össze.

Az ombudsman szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utólag nem nyilváníthatja semmisnek egy várandós nő munkaviszonyát csak azért, mert a terhessége alatt állt munkába - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.

A jelenlegi munka törvénykönyvében (Mt.) hiányos a távolléti díj számításának szabályozása, mert például legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet - közölte a Complex Kiadó Kártyás Gábor munkajogászt, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagját idézve. A szakértő szerint egy egyszerű technikai módosítással kezelhetőek lennének ezek a problémák.

A várandósság megállapításától a munkahelyen is a baba az első. Ha a nő a terhesség alatt dolgozik, úgy ez csak az egészségi állapotának megfelelő munkakörben történhet. Másrészt, a törvény a várandóssághoz kapcsolódóan több jogcímen is biztosít munkavégzés alóli mentesülést - írja Dr. Kártyás Gábor munkajogász.

Az új Mt. értelmezése okozza a legtöbb fejtörést a HR-eseknek, számos szabályozás gyakorlati alkalmazásával gyűlik meg a bajuk. Bár az adminisztráció nem lett kevesebb, a munkarendet, szabadságot, atipikus foglalkoztatást érintő változásokkal elégedettek. Hogy a munkajogi gyakorlat mennyire lesz igazságos, azon is múlik, a munkáltatók tudnak-e önmérsékletet tanúsítani. HR-eseket kérdeztünk az eddigi tapasztalatokról.

Január elsejétől teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve (Mt.).