Az új Munka Törvénykönyve még hatályba lépése után is felvet gyakorlati kérdéseket, abban azonban már most konszenzus van, hogy könnyű megtalálni a kiskapukat az új szabályozásban - derült ki a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett IX. Magyar Munkajogi Konferencián.

A munkáltató a munkavállaló éves szabadságát év elején köteles meghatározni azzal, hogy ha a dolgozó munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Csakhogy ebbe előre nem kalkulálható be, ha a dolgozó a jogviszonyát az év során szünetelteti vagy megszünteti és emiatt az őt megilletőnél több szabadságot vesz igénybe.

Az új Mt. átalakította mind a vezetőkre vonatkozó fogalmakat, mind a rájuk alkalmazandó rendelkezéseket. Ez a változás elsőre talán nem tűnik jelentősnek, közelebbről megvizsgálva azonban több tisztázásra váró kérdés is felmerül. Cikkünkben a vezetőkre vonatkozó legfontosabb szabályokat és a kritikus pontokat foglaljuk össze.

Jelenleg több új lehetőség is kiaknázatlan marad, amelyet az új Mt. kínál, mert a cégek számára még mindig a régi struktúrák a vonzóbbak, és ha az üzleti kényszer nem indokolja, nem változtatnak a bevált gyakorlaton. Különösen igaz ez a bérekre és a munkaidőre - derült ki a HR Mozaik szakmai konferencián, ahol az új munkajogi szabályozás HR-es következményeit tekintették át.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.törvény számos változást hozott az eddig megszokott munkaügyi gyakorlatban. A BDO Magyarország munkaügyi blogjában a szabadság idejére járó megváltozott díjazási szabályokat tárgyalja, különös tekintettel a kieső idők megváltozott díjazási szabályaira, megkülönböztetett figyelemmel az átmeneti szabályokra.

Nemcsak az életünket szövi át nagymértékben az új Munka törvénykönyve (Mt.), az adózási jogviszonyokra is jelentős hatással van. A jogalkotó ugyanis az új szabályok adózási vonzatáról több esetben is megfeledkezett. Januártól például kétséges a végkielégítés, gond lehet a kölcsönzött munkatársaknak járó egyenlő elbánás elvével és a több cégnek dolgozó munkavállaló esete is problémás.

Ma nyitja meg Budapesten első kelet-európai egységét a Hooters nemzetközi étteremlánc, amely kizárólag csinos, dúskeblű felszolgáló lányokat alkalmaz. Bár az USA-ban a céget több álláskereső és alkalmazott is sikerrel perelte, a Hooters kitart arculata mellett. Annak jártunk utána, diszkriminál-e egy cég, ha megszabja, hogyan kell kinéznie a munkaerőgárdának.

Megszűnt az a rendelkezés, hogy a kollektív szerződésben egyben az eljárási szabályokat is meg kellett határozni. Pedig a fegyelmi eljárás szabályainak kollektív szerződésben való meghatározása nemcsak a munkavállaló védelme szempontjából volt fontos, hanem egyben a munkáltatót is segítette. Az óvatosabb munkáltatókon nem segít ez a módosítás, a merészebbek pedig könnyebben bíróság előtt találhatják magukat.

Egy cég sem szereti, ha dolgozója a konkurenciához igazol. Erre az esetre jött létre a versenytilalmi megállapodás, amelynek végrehajthatóságát korábban a kötbér kikötésével oldották meg. Ezt a lehetőséget a Ptk. engedte meg, amely szabályainak alkalmazását az Mt. tette lehetővé. Ez a kikötés azonban az új Mt-ben már nem szerepel. Mit tehet a munkáltató?

Július 1-je után a határozott idejű munkaszerződés is felmondható, a munkáltató munkaidőn kívül is ellenőrizheti a munkavállalót. Az új Munka törvénykönyve nagyobb hangsúlyt fektet a jövőben az általános magatartási követelményekre, erényének tekinthető, hogy jobban tisztáz olyan fogalmakat, mint a munkaidő, pihenőidő, aminek szabályozása egyébként is bonyolult. Bár vasárnaptól új időszámítás kezdődik a munka világában, a HR-esek több mint a fele egyelőre kivár a módosításokat illetően.

Egy munkaügyi szaktanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy az új Mt. most elfogadott átmenetei rendelkezései sem tisztázták az eddig felmerült kérdéseket, és egy átlagos munkavállalónak nehéz azokat értelmeznie. Az Adó Online összeállítása szerint pedig nem feltétlenül előnyös a munkavállalóknak a kötetlen munkarend bevezetése, mivel így nincs túlóra-elszámolás és kifizetés.

Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) július elsejétől lép hatályba, a törvénynek vannak azonban olyan átmenetei rendelkezések, melyek az adminisztráció csökkentése és a világos joggyakorlat érdekében csak december 31. után lépnek életbe. Ilyen például a szabadságok kiadása is.

A kormány a gazdaság fellendítésének lehetőségeként beszélt az új munkaügyi szabályokról, míg az ellenzéki képviselők szerint nem lehet egyszerre biztonságos és rugalmas a foglalkoztatás szabálya - hangzott el a munka törvénykönyvének átmeneti szabályairól szóló előterjesztés általános vitájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jelenleg mindenki ízlelgeti az új Munkatörvénykönyvét, de a munkajogászok már azt mérlegelik, miként fogják az egyes intézményeket, rendelkezéseket a gyakorlatban alkalmazni. Így izgalmasnak tűnik annak végiggondolása, hogy a személyiségi jogok védelme és a munkáltató jogos érdekeinek védelme közötti keskeny mezsgyén hogyan kell majd jogszerűen eljárni.