Feltárták a hiányosságokat, megbírságolták a munkavállalókat súlyosan veszélyeztető munkáltatókat.

Az idén az év első kilenc hónapjában 95 halálos munkahelyi baleset történt, míg tavaly ugyanennyi idő alatt 117.

Számos tanulsággal szolgált az az Egyesült Államokban elvégzett országos kérdőíves felmérés, amely a munkavédelem vállalaton belüli helyzetét és a munkavédelmi vezetők munkájukhoz való viszonyát vizsgálta a különböző ágazatokban működő szervezeteknél. A kutatási eredményekből kiderült, hogy a munkavédelmi szakembereknek ma jellemzően túl kevés erőforrás áll a rendelkezésükre egy olyan folyamatosan változó világban, ahol a feladataik megsokszorozódtak. A rájuk nehezedő nagy nyomás ellenére azonban sok válaszadó vélte úgy, hogy képes ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni, és olyan hatékony, eredményes programokat kidolgozni, amelyek nemcsak a munkahelyi balesetek és megbetegedések esélyét csökkenthetik, hanem hozzáadott értéket teremthetnek szervezetük számára.

Vegyi anyagok által okozott megbetegedések A munkavállalói tennivalók szempontjából a kémiai kóroki tényezők, jellegük szerint csoportosíthatók: fémek, gázok, oldószerek, műanyagok, növényvédőszerek. Célszerű külön bemutatni a rákkeltő anyagokkal, valamint a porokkal kapcsolatos sajátos feladatokat.

Számtalan olvasónk küldött kérdést arra vonatkozóan, hogy mikor szükséges a munkáltatónak hozzájárulnia a számítógépes védőszemüveg megvásárlásához. Ezért az alábbiakban tisztázzuk: mi az a munkakör, melynek esetén jogilag is mindenképpen szükséges a hozzájárulás.

EK típustanúsítványok nyilvántartása az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 21. § (1) bekezdés f) pontja alapján.

A nemzetgazdaság 2004. évi munkavédelmi helyzetéről készített "Tájékoztató jelentés"-ben a munkavédelem állami irányításáért felelős foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet alapján - az egészségügyi miniszterrel együttesen - beszámol a Kormánynak a nemzetgazdaság előző évi munkavédelmi helyzetének alakulásáról.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 17. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke javaslatára, - az érintett munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Továbbfejlesztési javaslatok Széleskörűen elfogadott az álláspont, hogy az előírások átfogó felülvizsgálatára nem kerülhet sor, csak abban az esetben, ha azok gyakorlati megvalósítása teljes körű, összehasonlítható adatok állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a balesetek okainak és körülményeinek megfelelő értékelését és az Irányelvek nem hatékony előírásainak azonosítását és már minden, az Irányelvek előírásainak alkalmazását támogató eszközt felhasználtak.

Elsősorban az idősebb munkavállalók körében a munkaképtelenség egyik gyakori forrása a munkahelyi zajártalom által okozott halláskárosodás, amely általában évtizedek alatt kialakuló, visszafordíthatatlan állapot.

A munkahelyi kóroki tényezők fizikaiak, kémiaiak, biológiaiak, pszichoszociálisak és ergonómiaiak lehetnek. A kóroki tényezőket az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének lehetőségei szerint két csoportba lehet osztani.

A megvalósítás fontosabb problémái Irányelvenként A tagországok jelentései szerint a fő probléma a 89/391 Keret Irányelvben foglalt előírások gyakorlati megvalósítása a kis-és középvállalatoknál, amit a speciális adminisztratív kötelezettségeknek, a formalitásoknak és az anyagi megterheléseknek tulajdonítottak, valamint annak az időszükségletnek, ami a megfelelő intézkedések kidolgozáshoz kell, és mindezek bizonyos negatív reakciókat váltottak ki a kis-és középvállalatokból az irányelvekkel kapcsolatban. (Ezt a helyzetet főleg Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság hangsúlyozta.)