A munkáltatónak kötelessége biztosítani a munkavállalók biztonságát és egészségét, és 1998 óta a kockázatértékelést is meg kell szerveznie. A foglalkoztatók azonban sok esetben tartalmatlan elemzéseket készítenek, a 10 fő alatti vállalkozások pedig külön erre a célra nem tudnak munkavédelmi szakembert alkalmazni.

Az autófényezők és a karosszérialakatosok gyakran kerülnek veszélybe, amikor belélegzik a munkájuk során felszabaduló veszélyes anyagokat, amelyek egy része a bőrön át is képes felszívódni, írja a Napi Gazdaság.

Egyáltalán nem kell tartaniuk munkaügyi ellenőrzésektől, legfőképpen bírságtól rokonoknak és baráti társaságoknak a szüret idején vagy a kalákában végzett építkezéseknél - állítja Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke. Ettől függetlenül súlyos bajok vannak az alkalmi munkavállalás területén.

Nyáron is lecsaptak az OMMF ellenőrök: az ellenőrzött munkáltatók 79 százaléka működött szabálytalanul és a munkavállalók 32 százalékát érintette valamilyen jogsértés, szabálytalanság. A feketemunka az építőiparban, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban burjánzik a leginkább. Arra is fény derült, hogy egy pincér akár 18 órát is dolgozhat és műszaki védelem nélkül dolgoznak az emberek az építkezéseken kánikulában.

A vállalkozások jó része egy gombnyomásra kimutatja, hogy mennyit veszít a munkavállalók betegsége miatt, arra azonban nincs adat, mennyit nyerhet, ha lépéseket tesz az egészségfejlesztés irányába. Szerencsére egyre több vezető kezdi elismerni az egészségmegtartó programok ösztönző és hatékonyság növelő hatását, amivel a dolgozók életmódváltását is elősegítik.

Hiába kúszik harminc fok fölé a hőmérő, a munkába járás alól senki sem mentesül. A munkáltatóknak azonban gondoskodniuk kell a dolgozó biztonságáról ezeken a napokon is. Védőital biztosítása, napfénytől védett munkaterület, rendszeres pihenőidők - alapvető joga mindenkinek élni ezekkel a megoldásokkal, ha még várat magára a nyári szabadság.

Egyes számítások szerint hazánkban a munkavállalók 60 százalékát sújtja a túlórából, szervezeti konfliktusokból, a kedvezőtlen munkafeltételekből, a folyamatosan nagy túlterhelésből adódó pszichés és fizikális tüneteket kiváltó munkahelyi stressz. A Szívbarát Munkahely pályázat tavalyi kategórianyertesei nagy hangsúlyt helyeznek az óhatatlanul fellépő munkahelyi stressz kezelésére.

Még a legelvetemültebb munkamániással is előfordul, hogy a pokolba kívánja a munkát, s csak az asztala előtt ül üres fejjel, a hétköznapokat számolgatva. Természetesen egy pár napos kiesés még nem a világ vége, de ha hosszabb távon is eluralkodik rajtunk az általános - munkahelyi - kedvetlenség, valószínűleg a kiégés veszélyével kell szembenéznünk.

Edward T. Hall munkássága megvilágítja milyen láthatatlan, de nagyon is valóságos tényezők váltanak ki belőlünk különös érzéseket környezetünk hatására és az is kiderül, mit takar a "rejtett dimenziók" kifejezés. A mindennapi tereink kialakítására érdemes ügyelnünk, hiszen befolyásolják közérzetünket.

Nagy hőség idején egyes munkakörökben fokozottan kell ügyelni a dolgozók testi épségére: a törvény többek közt pihenőidőt és védőitalt követel meg számukra. De vajon mit tesz ezen túlmenően a Magyar Posta, a BKV és a Hajtás Pajtás, hogy alkalmazottaik véletlenül se főjenek meg a forró aszfalton?

A munkavédelmi rendelet kimondja, hogy legalább félóránként kell védőitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg időben. Ezen túl fontos a dolgozók tájékoztatása a folyadékveszteség pótlásának szükségességére, a kiszáradás megelőzésére.

Mindennaposak a tűszúrásból származó munkahelyi balesetek a kórházakban, amely hepatitis vagy HIV (AIDS)-fertőzést okozhat. Az Európai Parlament az uniós jogalkotással is erősítené a veszélynek kitett szakdolgozók és orvosok védelmét. Egy hazai vizsgálat rámutatott, a műtős szakasszisztensek a legveszélyeztetettebbek - áll a Napi Gazdaságban.

Minden három és fél percben életét veszti valaki az Európai Unióban, munkavégzésre, munkakörülményekre visszavezethető okok miatt. E balesetek és betegségek többsége megelőzhető, amelynek első lépése a kockázatértékelés.