Nyolcszáz költségvetési szervből 250–300-at érint majd a közigazgatás átszervezése, a mintegy 8300 minisztériumi dolgozóból 6200 folytathatja munkáját, a kancellárián pedig 10 százalékos leépítéssel lehet számolni – ismertette Szilvásy György kancelláriaminiszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában szerdán.

Elmondta: mintegy 800 költségvetési szervet, intézményt tekintenek át. "Ebből 250-300 az, amelyik megszűnik, átalakul, beolvad vagy más formában működik a továbbiakban" - mondta el Szilvásy György a közigazgatás átszervezésének részleteiről a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Hozzátette: jelenleg összesen 8.300-an dolgoznak a minisztériumokban és 6.200-an maradnak majd az átszervezés után. Tájékoztatása szerint a "tágabban vett költségvetési szervekben" a mintegy 280-300 ezer dolgozó közül 12 ezer távozik a közeljövőben. Kérdésre válaszolva elmondta: a kancellárián 150 fős átalakítás lesz, ami tíz százalékos leépítést jelent. Azt, hogy milyen funkciók maradnak meg, a hivatal kormányhatározat által rögzített feladatai alapján döntik el - fűzte hozzá. Mint mondta, már folynak a létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyeztetések az intézményekben, és néhány héten belül "mindenki számára világossá válik", ki marad és ki megy az intézményekből. Ezer embert vesz fel a Magyar S

Nemcsak az állam, hanem közvetlenül a közigazgatási, illetve a központi költségvetési szerv vezetője is kezdeményezheti a csoportos létszámcsökkentést, ha a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításához készült új szabályzó életbe lép – írja a Világgazdaság.

A tárcák a jövőben nem vásárolhatnak hirdetéseket, a kormányzati kommunikációt egységesítenék és központosítanák, amely a sajtósok leépítésével koncentráltabb lesz – értesült a Napi Gazdaság.

Fellazítaná a köztisztviselői törvény végkielégítésre és felmondási időre vonatkozó szabályzóit a kormány, lehetőség szerint még azelőtt, hogy elkezdődnek a minisztériumi elbocsátások.

Budapestnek és Prágának nem Sanghajjal vagy Újdelhivel kell versenyeznie, hanem az olcsóbb bérű és megfelelő számú szakembert kínáló magyar, cseh vidéki városokkal – írja a Világgazdaság.

Egy nemzetközi munkaerő-piaci felmérés szerint az angol, a német, a francia munkavállalók tartanak leginkább munkahelyük elvesztésétől. A norvégok viszont különösen optimisták: csak minden harmincadik munkavállaló fél a kirúgástól.

A cég bejelentette, hogy a gyárbezárások és a különféle leépítések 2,4 milliárdjába fognak kerülni 2006-ban. A gyártó észak-amerikai részlegének nehéz helyzete miatt 30 ezer dolgozójától és 14 gyárától kell megválnia 2012-ig.

Magyarországon nem könnyítik meg a fiatalok elbocsátását

Nagy-Britanniában a közalkalmazottak mindössze 11 százaléka tart attól, hogy főnöke elbocsátaná. Az aggódók mintegy két százaléka a kirúgatás gondolatával kel és fekszik, a maradéknak csupán rosszabb napjait keseríti a távozás lehetősége, derül ki egy brit tanulmányból.