A közszférában dolgozók elbocsátásának feltételeiről szóló törvénymódosítás egyes lényegi részei a kormány eredeti terveivel ellentétben csak jövő év januárjától lépnek hatályba. Így legalább hétezer köztisztviselőt a régi feltételekkel bocsáthatnak el.
Ha a rendes felmondást gazdálkodási nehézséggel összefüggésben munkakör-megszüntetéssel indokolják, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az ok kihatott az érintett dolgozó munkahelyére és munkakörére a Legfelsőbb Bíróság szerint - tudatta a Világgazdaság.
Még nincs elbocsátási hullám - írja a Napi Gazdaság. A cikk szerint bár a magyarországi vállalkozások vezetői már nagyjából tisztában vannak a kormányzati megszorítások őket érintő részével, a munkaügyi központok adataiból úgy tűnik, a társaságok többsége egyelőre kivár az elbocsátásokkal. Munkaügyi szakemberek szerint a legnagyobb problémák a mikro- és kisvállalkozások körében adódnak majd, a legtöbb munkahely valószínűleg ezeknél a cégeknél szűnik meg.
A minisztériumi leépítések áldozatainak egyharmada már elkezdte az álláskeresést, a részükre létrehozott centrumban. A centrumon kívül hitellel, nagyvállalatokkal kötött külön megállapodásokkal igyekszik tompítani a leépítések okozta sokkot az állam.
Az AI térnyerése egyre több vállalatnál vezet leépítésekhez: több nagy cég is a technológiai átalakulással indokolja a létszámcsökkentést.... Teljes cikk
Az AI és az új technológiák nemcsak munkahelyeket alakítanak át, hanem a teljes bér- és készségstruktúrát is. Friss adatok szerint ennek legnagyobb... Teljes cikk
Miközben a leépítésekért egyre gyakrabban az AI-t teszik felelőssé, a valódi ok sokkal prózaibb. A munkaerőpiac nem a robotok miatt gyengül, hanem a... Teljes cikk
"Szép álom, hogy a cégek karácsony előtt ne rúgják ki a dolgozóikat, de rendszeresen kapunk év végi elbocsátásokról híreket" – mondta a HR... Teljes cikk
Az RTL Csoportot súlyos válság rázza meg: Németországban akár ezer dolgozót is elküldhetnek, miközben a cég 17%-os bevételkiesésre figyelmeztette... Teljes cikk