A coaching határterületei és határai - I. rész

Első cikkemben arra vállalkozom, hogy egy kicsit rendet teremtsek a fogalmak között, szigorúan a saját logikám szerint. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem kell velem teljesen egyetérteni, sőt, annak örülnék, ha írásom a szakmán belüli vitaindító lenne.

Milyen alapfogalmakra gondolok?

Az általam fejlesztő-támogató jellegű tanácsadói tevékenységek közé sorolt fogalmak a következők: tanácsadás, tréning, moderáció/facilitáció, mentoring, coaching, szupervízió, (pszicho)terápia.

Nézzük az én rövid fogalom-meghatározásaimat, és a coachingtól való elkülönítés, vagy épp ellenkezőleg, a találkozás lehetséges útját.

Coaching

A coaching segítő-támogató-fejlesztő tevékenység, melynek célja a személy vagy a csoport hatékonyságának növelése a személyben vagy csoportban rejlő potenciálok, lehetőségek kiteljesítésén, a tudatosság, önreflexiós képesség javításán keresztül. A folyamat középpontjában a változás, változtatás áll.

A coachingot nyújtó személyt coach-nak, míg az egyéni coaching alanyát általában kliens-nek, vagy cochee-nak nevezzük.

Tanácsadás

A tanácsadás során egy szakmailag tapasztaltabb személy adja át saját tudását, megoldási módszereit egy kevésbé jártas személynek. (Ilyen módon a fejlesztő-támogató jelleg sokszor csak másodlagosan valósul meg, ezért nem is feltétlenül sorolódik minden fajtája a fejlesztő-támogató jellegű tanácsadói tevékenységek közé. Például gondoljunk a jogi, műszaki tanácsadásra!) A coaching során nem tanácsot, kész receptet adunk, hanem megpróbáljuk elérni, hogy a kliens megtalálja a saját, működőképes megoldásait.

Tréning

A tréning során új ismereteket, tudást sajátítanak el a résztvevők, míg a coaching során elsősorban a megszerzett/már meglévő tudás gyakorlatba ültetését segítjük elő, és a belső erőforrásokat mozgósítjuk. Ugyanakkor a tréningek során is dolgozhatunk/dolgozunk olyan módszerekkel, melyek alapvetően a coaching és a moderációs technika eszköztárába tartoznak.

Moderáció/facilitáció

A moderáció/moderálás során külső segítőként támogatjuk abban a csoportot, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldásokat, legyen az akár egy aktuális probléma, akár a hosszú távú stratégia, vagy jövőkép kialakítása. A moderálás latin eredetű fogalom, jelentése: önuralom, mértéktartás. A facilitáció/facilitálás francia eredetű, jelentése: megkönnyíteni, segíteni valamit. A két jelentés együtt adja a folyamat lényegét: úgy előremozdítani, megkönnyíteni valamit, hogy közben a saját véleményedet, megoldásaidat háttérbe szorítod, azaz önuralmat gyakorolsz. Ha belegondolunk, a coaching folyamatnak is lényeges jellemzői ezek. A moderációt ilyen értelemben felfoghatjuk a csoport coaching egyik fajtájaként, illetőleg a moderáció technikája a csoport coaching egyik hatásos eszköze lehet.

Mentorálás/mentoring

Mentorálás során egy tapasztalt vezető, munkatárs segíti az újonnan érkező beilleszkedését az új munkahelyre/környezetbe. A hangsúly az integráción, tapasztalatátadáson és nem a változáson van. Azt is meg kell említeni, hogy aki igazán elkötelezett mentor, az gyakran él coaching eszközökkel, ösztönösen, vagy tudatosan. Ezt nagyon helyes törekvésnek és követendőnek tartom. (Az is jellemző, hogy bizonyos helyeken a mentoring és a coaching fogalmai teljesen felcserélődnek!)

Szupervízió

Álljon itt két fogalom meghatározás a wikipédiából:
"A szupervízió olyan speciális szakmai személyiségfejlesztő módszer, amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen a segítő foglalkozásúak - köztük a szociális területen személyes gondoskodást végző szakemberek - hivatás-gondozásában, saját mentálhigiénéjében, szakmai továbbképzésében és munkájának minőség-biztosításában." Számomra ezt jelenti elsősorban a szupervízió. Itt hívnám fel nyomatékosan a figyelmet arra, hogy fejlesztő-támogató jellegű tanácsadói tevékenységet folytatóknak is szüksége van szupervízióra, épp az előbbi megfogalmazásból következően!

A szupervízió másik meghatározása szerint "módszeresen strukturált tanulási folyamat, amely a szupervizand/szupervizált (a szupervízió alanya) szakmai tapasztalatára reflektál, a szupervizor a folyamat kereteiért felelős, a szupervizált pedig a tanulási céljáért". Ez a meghatározás a szupervíziónak a munka világában, a munkavállalók fejlesztésében betöltött funkcióját is felöleli. Az én jelentésadásom szerint a szupervíziónak ez a szintje nagyon közel áll a coachinghoz, céljait tekintve mindenképpen. Ahol a két fogalom világosan összeér számomra: mind a coaching, mind a szupervízió elkötelezett a folyamat alanyának személyes fejlődése iránt.

Terápia

A terápia mentálisan beteg embereknek szóló gyógyító tevékenység, míg a coaching során egészséges emberekkel foglalkozunk. Tehát más a célcsoport, bár az alkalmazott eszközökben lehetnek átfedések.

Nyomatékosítom még egyszer: ez a fogalomrendszer az én fejemben alakult ki. Nem látok abban semmi kivetnivalót, ha mások ezt másképp gondolják. Egyben azonban egyet kell, hogy értsünk: aki támogató jellegű tanácsadói tevékenységet folytat, annak a fejében szintén világos meghatározásoknak kell lennie az egyes fogalmakról. Azért is, mert a munkánk során ezek a tevékenységek még egy folyamaton belül is váltakozhatnak a cél függvényében. Tudnunk kell, melyik formát mikor és miért célszerű alkalmazni, és a módszerbeli esetleges váltást világosan tudomására kell hozni a fejlesztés alanyának.

Egy példát szeretnék az előbbiekre felhozni: gyakori, hogy újonnan kinevezett vezető mellé szeretnének coaching támogatást. Még gondos előzetes tájékozódás esetén is előfordulhat, hogy menet közben derül ki: alapvető vezetői készségek hiányoznak az új munkakör ellátásához. Ekkor nyilvánvalóan vezetői készségfejlesztő tréningre van szükség. Természetesen ezzel párhuzamosan futhat a coaching, elősegítve az új készségek gyakorlatba való beültetését.

Végül hadd tisztázzak még néhány fogalmat, amely a pszi... jellegű tevékenységeket öleli fel, és gyakran azzal szembesülök, hogy ezek sem mindig világosak még a szakmabeliek számára sem:

Pszichológia

A pszichológia az emberi lélek tudománya. A lélek fejlődésével, működésével, annak törvényszerűségeivel foglalkozik. Művelői bölcsészek, aki az egyetemen pszichológia szakon diplomáznak, és akik különböző szakirányoknak megfelelően szakosodhatnak és szakvizsgát tehetnek, így például munka- és szervezetpszichológussá, vagy klinikai és mentálhigiénés szakpszichológussá válhatnak. Gyógyító tevékenységre ez a végzettség önmagában nem jogosít fel (a klinikai szakpszichológus viszont a diagnosztizálást segíti a munkájával).

Pszichiátria

A pszichiátria tárgykörébe tartozik a lelki betegségek diagnosztizálása, gyógyítása, a gyógyszeres kezelést is beleértve. Művelői olyan orvosok, aki pszichiátriából szerezték a szakvizsgájukat.

Pszichoterápia

A pszichoterápia beszélgetős gyógyítás, avagy neves professzorunk, Tringer László szavaival élve, gyógyító beszélgetés. Pszichoterápiát orvos, vagy pszichológus végezhet, abban az esetben, ha megvan az ehhez szükséges pszichoterápiás képzettsége. Pszichoterapeuta címet csak az viselhet, aki pszichoterápiás szakvizsgával rendelkezik, ez csak ráépített szakvizsga lehet, vagyis második szakirány.

Előbbiek alapján: ha valakire azt mondják, hogy "pszichológiai eset", vagy "jobban tenné, ha pszichológushoz fordulna", valójában arra gondolnak, hogy "pszichoterápiás eset", vagy "jobban tenné, ha pszichoterapeutához fordulna".

Ennek az írásnak az volt a célja, hogy áttekintsem az általam fejlesztő-támogató jellegű tanácsadói tevékenységek közé sorolt fogalmakat, és arra biztassam a tanácsadókat, segítőket, HR szakembereket, hogy ők is alakítsák ki környezetükben az egységes fogalomrendszert.

Következő cikkemben azzal foglalkozom, milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük a fejlesztő-támogató jellegű tanácsadói tevékenységet folytatóknak, miként őrizhetik meg saját személyiségük integritását és hogyan védekezhetnek a kiégéssel szemben.

Nyáriné Dr. Mihály Andrea
Venustus Szervezeti Tanácsadó és Szolgáltató Bt.