Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 éve

A mentorálás lehet a tehetségmegtartás kulcsa

Professzor David Clutterbuck több mint három évtizede kutatja, gyakorolja és tanítja a mentorálás tudományát és művészetét. Budapesten, a Coaching Határok Nélkül (CHN) legutóbbi évadzáró programján arról is beszélt, mi a különbség a coaching és a mentorálás között és miért olyan sorsdöntő a tehetségek felismerése és támogatása.

David Clutterbuck vendégprofesszorként coachingot és mentoringot tanít a Sheffield Hallam és az Oxford Brookes egyetemen, valamint külső vizsgabiztos az Ashbridge Business School coaching MBA programján. Az European Mentoring & Coaching Council (EMCC) társalapítója és jelenleg speciális nagykövete. Ő honosította meg Európában a strukturált fejlesztő mentorálás koncepcióját több mint 30 évvel ezelőtt, ami most nemzetközileg – az Egyesült Államokat kivéve – a legelterjedtebben alkalmazott modell, és Clutterbuck kulcsfontosságú szerepet játszott a fejlesztő coaching kialakulásában is. 55 könyv szerzője, amelyek mintegy egyharmada coaching és mentoring témával foglalkozik. Klasszikus műve, az „Everyone needs a mentor” (Mindenkinek szüksége van egy mentorra) (1985) hamarosan az ötödik kiadást éri meg. Davidet választották meg elsőként „Coaching at Work Mentor of the Year”-nek, valamint 15. a „HR legbefolyásosabbjai” listán.

Clutterbuck meghatározása:
„Mentorálás az, amikor valaki a bölcsességét – ami a tapasztalat reflektálással fejlesztve – más bölcsességének az építésére fordítja.”
Több mint 40 országban van jelen az a tudás, amelyet kutatásai és könyvei alapján tanítanak és gyakorolnak.

Véleménye szerint a coaching és a mentoring között számos különbség van. Így például az, hogy a coaching elsősorban a teljesítményre koncentrál, vagy az azt befolyásoló tényezőkre. A mentoring egyfelől ennél kötetlenebb viszont akár szélesebb területet is felölelhet, mint a mentorált karrierje, szakmai pályafutása, ami hosszabb távra kihat. A coaching egy tevékenység, a mentorálás az egy kapcsolat, két ember közötti kapcsolódási forma. Ebben a folyamatban az egyik ember bölcsességéből – tudás + tapasztalat + reflektálás – tanul és fejlődik a másik ember. A coaching szereplőinek nem kell barátokká válniuk, rövidebb ideig tart a folyamat, míg a mentorálás évekig is eltarthat és egy-két éve alatt akár barátsággá is érik.

A mentorálás előnyei a mentorált számára:
  • különböző perspektívákból lát meg dolgokat,
  • kihívásokat támaszt a berögzült feltételezésekkel szemben,
  • kapcsolatépítést eredményez és reputációt erősít,
  • a vállalati politikára segít más szemszögből rátekinteni, megérteni,
  • biztonságos környezetet teremt megbeszélni azt, ami foglalkoztat.

    A mentorálás előnyei a mentor számára:
  • biztonságos közeg, ahol lehet kísérletezni a különböző fejlesztési módszerekkel,
  • berögzült feltételezések tetemre hívása közös erővel,
  • „emberfejlesztőként” hírnevet szerezni,
  • generációkat összekötő tanulási lehetőség,
  • tanuljuk magunkat, míg tanítunk,
  • sikerélményben van része,
  • megismeri a vállalat tehetségeit.

    A coaching–mentoring kultúra óriási fejlődési lehetőséget ad a szervezeteknek és az egyénnek. Fő vonása, hogy önálló gondolkodásra késztet mindkét folyamat minden résztvevőt.

    A szervezet számára a mentorálási program előnyei többek között, hogy nő az elkötelezettség, javul a kommunikáció a különböző generációk között, a vállalati stratégia és az emberek jobban összhangba kerülnek, utódlási terv nyilvánosan ismert lesz és a tanulási/fejlesztő kultúra kiépül.

    A HR-sek részvételével készített felmérések azt mutatták, hogy legalább 25 százalékkal többen maradtak annál a vállalatnál, ahol coachingot illetve mentoringot alkalmaztak, mint ahol nem.

    David Clutterbuck praxisában rengeteg kutatást végzett, mert különös súlyt helyez a vállalati gyakorlatra és a felmérésekkel ezeket a tapasztalatokat gyűjti be. Egyik kutatási program során száz mentoring párt vizsgáltak. Arra jutottak, hogy amikor a szervezetben a gazdasági kilátások miatt növekedett a bizonytalanság, a mentorokkal rendelkező munkatársaknak 2 százaléka hagyta el a szervezetet, míg a mentor nélküliek 27 százaléka távozott.

    Egy másik vizsgálat során 50 női vállalkozót és 50 felsővezető nő viselkedését figyelték meg. Az eredmény azt mutatta, hogy a nők több mint 80 százaléka ott maradt, sőt, feljebb is lépett a vállalati hierarchiában azok közül, akiknek volt mentoruk.

    David a HR szakmában nagyon elterjedt típustesztek és a félévenkénti vagy évenkénti teljesítményértékelő interjúk helyett sokkal célravezetőbbnek tartja a rendszeres őszinte beszélgetéseket a csapatokon belül – méghozzá a vezetők bevonásával. Tudja, hogy ez nem egyszerű feladat. Mindenekelőtt meg kell teremteni hozzá azt a bizalmi légkört, amelyben az emberek mernek őszinték lenni. De ha ez sikerül, az eredmény ugrásszerűen javul.

    Ha felmerül egy megoldandó feladat, ezeket a kérdéseket érdemes feltenni a csoport szereplőinek:
    – Mit szeretnél hallani ezen a beszélgetésen?
    – Mit szeretnél mondani?
    – Mit szeretnél elérni ezzel a beszélgetéssel?

    Ezek a kérdések azonnal gondolkodásra késztetik a beszélgetés szereplőit. Egyre több vélemény hangzik el viszonylag rövid idő alatt. Ily módon még a csendesek is hozzá tudnak járulni a meetinghez. A jó légkör megteremtésének fontos eszköze Clutterbuck szerint a hibáztatás nélküli problémamegoldás.

    Azt is megfigyelte, hogy az emberek legkevésbé a munkahelyükön gondolkodnak.

    Ön hogyan reagálna, ha látja, hogy valaki csak ül az asztalánál és nem csinál semmit? Pedig lehet, hogy a legfontosabbat teszi; gondolkodik valamin, ami elhangzott vagy történt. Tökéletesíti a következő lépését. A meetingről meetingre rohangálás, a határidők szorítása, a rutin feladatok, és rutin számonkérések közepette nem marad idejük, energiájuk és kedvük gondolkodni, kreatívnak lenni. Pedig – ugyancsak vizsgálatok támasztják alá – naponta kétszer 20 perc gondolkodásra szánt idő nagy lendületet adhat a teljesítmény növekedésének.

    A tehetséggondozás szintén olyan terület egy vállalat életében, ahol a mentoring programnak és annak keretében jól összeállított mentor és mentorált pároknak oroszlánrészük lehet.

    Peredi Ágnes – Ábri Judit
  • Follow hrportal_hu on Twitter

    Hogyan változtathatja meg 12 kérdés az életed?

    Néhány évvel ezelőtt egy lengyel házaspár, Patryk Wezowski és felesége Kasia, gondoltak egy merészet, és fejükbe vették, hogy készítenek egy filmet a szakmájuk, a coaching erejéről. Meg akarták mutatni, hogy mindenki képes változtatni az életén a coaching segítségével. A filmet megnézve kiderült, ez sikerült is nekik.tovább..

    További cikkek
    Először volt szülők napja a GE-nél

    A kezdeményezés ötletgazdája a GE Digital üzletág volt, akiknek többek között IT- és szoftverfejlesztő, adatelemző, és... Teljes cikk

    Megújult elnökség a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamaránál

    Ismét Tóth Vazult választotta meg elnökének a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (British Chamber of Commerce in Hungary - BCCH). Az elnök mellett a... Teljes cikk

    Új vezető a Budapest Bank mikrovállalati üzletágának élén

    Május 1-jétől Dancsné Engler Bernadett vezeti a Budapest Bank mikrovállalati üzletágát, amely a 200 millió forint alatti éves árbevétellel... Teljes cikk

    Több ezer fuvarozói állás kerülhet veszélybe

    Május 25-től kezdve bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi... Teljes cikk

    Meghosszabbodik a diplomás gyed, nő a családi adókedvezmény

    Új családtámogatási kedvezményeket jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök, a Családok Budapesti Világtalálkozójának megnyitóján. Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár