Az OKJ-s képzés annak sem ingyenes, aki tavaly kezdte?

Többször írtunk már arról, hogy miként változott meg az OKJ-s képzések rendszere idén szeptembertől. Hírt adtunk arról is, hogy az új Országos Képzési Jegyzék életbelépése előtt, azaz az augusztus 31-ig induló képzéseket még a régi szabályok szerint lehet meghirdetni. Lehet vagy kell? Hiszen nyáron az emberek tömegével jelentkeztek az olcsóbbnak, rövidebbnek, családbarátabbnak tűnő felnőttképzési rendszerbe. Mi is azt írtuk, hogy még szeptember elseje előtt érdemes belevágni, ugyanis az új szabályozás jelentősen megnöveli a kötelező óraszámokat és díjakat. Így is tettek a képzésre vágyók: augusztusban minden korábbi évnél nagyobb érdeklődés volt megfigyelhető, az egész évben folyamatosan induló tanfolyamokra jelentkezők aránya jelentősen meghaladta a tavalyi évben mért 20 százalékot. Sokan előrehozták jelentkezésüket, hogy még a régi OKJ feltételei szerint szerezhessenek szakképesítést.

600 százalékos áremelés

De mi van azokkal a tanfolyamokkal, melyek még tavaly kezdődtek? A kétéves képzésekben részt vevők tavaly még igen kedvező feltételekkel vágtak bele a tanulásba - idén mégis volt, akit meglepetés ért. Így volt ez azzal a férfival is, aki 2012 őszén egy kétéves felsőfokú képzésbe kezdett. "Az első szakma megszerzése ingyenes", így szólt a hirdetés, melyre jelentkezett a férfi, akit nevezzünk Tamásnak - az ingyenes esetében azt jelentette, hogy mindössze 5000 forint regisztrációs díjat kellett fizetnie egy félévre. Az iskola és tanulói között létrejövő tanulmányi szerződésben ugyan az szerepelt, hogy ezt az összeget emelhetik, de nyilván annak aláírásakor senki nem arra gondol, hogy akár hatszorosára is.

2012 őszén elindult a tanfolyam körülbelül 30-40 fővel, azonban idén már csak 20-22-en kezdték meg a második évfolyamot - sokan lemorzsolódtak, többen az idei díjat nem tudják kifizetni. Ugyanis a képzés - hiába indult 2013 szeptembere előtt - már nem 5000 forintba kerül szemeszterenként. Az iskolába járók kaptak egy levelet arról, hogy megváltoztak a jogszabályok, és a 2013/14-es tanév második félévétől 30-40 ezer forintot kell fizetni. Méltányosság nincs. Az, hogy a díj pontosan mennyi, attól függ, hogy mikor fizetnek a képzésre járók: aki gyorsan, egy összegben kifizeti a tandíjat, annak 5000 helyett egy félév 30 ezer forint, aki inkább részletekben fizet, annak 40 ezer forintba is kerülhet egy szemeszter. Csak Tamás csoportjából ketten hagyták abba az áremelkedés miatt a tanulást - tudtuk meg egy háttérbeszélgetés során a férfitól. A többieknél a család valahogy összekuporgatja: mégis meglegyen az új szakma, és ne vesszen el a másfél év tanulás és befektetett pénz. Amennyire Tamás tudja olyanok is abbahagyták az iskolát, akik egyéves képzésre jelentkeztek idén nyáron, hiszen ők úgy tudták (ahogy azt mi is megírtuk), hogy akik szeptember elseje előtt jelentkeznek, azok még a régi rendszerben, ingyen tanulhatnak. Ám ez mégsem lett így.

Tamás szerint ez az áremelés sérti az arányosság elvét, hiszen nem volt várható ilyen mértékű, arányú emelés. Ők egy már régóta működő államilag finanszírozott képzésre jelentkeztek, így aztán nem számítottak arra, hogy hirtelen piaci ára lesz a megkezdett tanfolyamnak.

A vizsgadíj összegét még nem tudni

Úgy tűnik nem csak a képzés díja emelkedik: az eddig ingyenes vizsgadíjak összegéről még maga az intézmény sem tud semmit, így aztán annak összege az új, most megkötendő képzési szerződésben egyáltalán nem is szerepel. Miután így senki nem akarta aláírni a szerződést, az iskola vezetése annyit közölt, hogy 30-35 ezer forintnál biztosan nem lesz több a vizsgák díja. A szakvizsga jelenleg ingyenes - egy körlevélben az iskola azt tudatta a képzésben résztvevőkkel, hogy bárhogy változik is a szakvizsgákra vonatkozó jogszabály, annak összege 12 ezer forintnál biztosan nem lesz több.

És bár akkor, amikor ez az egész kiderült óriási volt a felháborodás, mostanra elcsendesült ez az ügy. Van, aki abbahagyta, van aki beletörődött, elfogadta és fizetett, méghozzá ha lehet minél gyorsabban. Az első, akciós befizetés ugyanis november közepéig tartott.

Furcsa az alárendeltségi viszony

Portálunk az ügyben Göndös Gábor és Tokár Ádám munkajogászokhoz fordult, akik elmagyarázták, hogy a polgári jog (közelebbről a Ptk.) alapvető jellemzője a felek mellérendeltsége, azaz, hogy adott kötelem kapcsán egyik fél sem "diktálhat". "Erre figyelemmel valóban szembeszökőnek tűnik, hogy a képzési szerződésben egy, a szerződéses jogtól viszonylag idegen elem, az alá-fölérendeltségi viszony jelenik meg azáltal, hogy az oktatási intézmény a képzési szerződést egyoldalú módosítására igényt formál. Bár a részletes tájékoztató felettébb meggyőzően igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy az oktatási intézmény egyoldalúan jogosult módosítani a szerződéseket, véleményünk szerint ez a gyakorlat helytelen, jogellenes." - magyarázzák a jogászok. Szerintük ugyanis ritka, hogy jogszabály valamely félnek egyoldalú módosítási jogosultságot biztosítson - még akkor is, ha az ilyen tényállásoknak némi "közjogias" ízt adhat a sajátos tanuló-oktató viszony, illetve az oktatási intézmény adott esetben állami fenntartása.

A köznevelésről szóló Nkt. 31. § (2) bekezdésének c) pontja e körben valójában mindössze annyit rögzít, hogy "a tanulói jogviszony írásbeli megállapodásban fizetési kötelezettséghez köthető" - ez a jogászok álláspontja szerint azt jelenti, hogy az oktatási intézmény kizárólag a mindkét fél hozzájárulását igénylő írásbeli megállapodás, tehát csak kétoldalú jognyilatkozat útján róhatna többletfizetési kötelezettséget a tanulókra. Mindemellett ugyancsak találó kérdésként vethető fel, hogy ha valóban "egyoldalú szerződésmódosításról" van szó, miért kell a tanulónak is aláírnia a megállapodást? - teszik fel a kérdést.

Nem jogszerű a módosítás

"Az általánosabb intézményi gyakorlat felderítése céljából érdeklődtünk a köznevelési intézmények törvényességi ellenőrzését végző, illetékes hatóságnál (ez a Budapest Főváros Kormányhivatalának Oktatási Hivatala)" - mondja Göndös Gábor. "Az ügyintéző arról tájékoztatott minket, hogy bár általában a törvényességi ellenőrzés az intézmény és a tanuló jogviszonyára nem terjed ki, így a vonatkozó gyakorlatról pontos tudomása nincs, ő sem tudja elképzelni, hogy ilyen egyoldalú módosítási lehetőséggel élhetne bármelyik fél. Javasolta, hogy terjesszünk elő állásfoglalás iránti kérelmet, amelynek alapján a hatóság ki tud bocsátani egy tájékoztatót; ez bár kötelező jogi erővel nem bír, de legalább a vonatkozó jogszabályok értelmezését tartalmazhatja, ezáltal utalhat a hatóság egyoldalú módosítási joggal kapcsolatos álláspontjára is. Erre tekintettel mi is csak javasolni tudjuk az érintetteknek egy ilyen írásbeli megkeresés benyújtását."

Mindenesetre a munkajogászok azt egyértelműnek látják, hogy az oktatási intézmény a tőle megvont (állami) normatív támogatást kívánja úgymond "visszaszerezni" oly módon, hogy tanulóit működési hozzájárulás befizetésére kötelezi. A beszedés gyakorlata azonban a fentiek alapján jogszerűtlennek tűnik. Éppen ezért a munkajogászok úgy vélik, hogy a tanulók a megállapodásokat megtévesztésre hivatkozással akár meg is támadhatják, hiszen az oktatási intézmény félrevezette őket, amikor úgymond elhitette velük, hogy egyoldalúan jogosult a módosításra.