Megjelent: 4 éve

Elfojtás, hárítás, azonosulás, izoláció - melyiket választja?

Mit is értünk pozitív stressz alatt? Az eustressz helyzetekben a stressz mértéke azon az optimális szinten van, ahol motiválni tud bennünket. Ennél alacsonyabb stressz szintű helyzetekben unatkozunk, magasabb esetén pedig frusztrációt élünk meg (distressz). Tehát a munkahelyen az eustressz helyzetek kiváltása lenne ideális. Például a körültekintően és megfelelő személynek kiadott feladatok szervezésével, ösztönző, vagy egy egészséges versenyhelyzet kialakításával, így a motiváció és teljesítmény nő, valamint a munkahelyi légkör is kedvezőbben alakul, tehát alacsonyabb lesz a káros stressz hatás.

Mi történik, ha a munkahelyen nem az ideális eustressz helyzetek valósulnak meg, így distresszt élünk meg? A distressz legtöbbünk számára ismerős fogalom: az a fajta stressz, amivel nehezen tudunk megbirkózni, ami valamennyire elhasznál, ami után regenerálódnunk kell. A káros stressz hatásnak alacsony teljesítmény, motiválatlanság, fáradtság, ingerlékenység, betegség a tünetei.

A stresszre adott reakciók személyenként és szituációnként különbözőek. Anna Freud az elhárító mechanizmusokat, azaz a stresszt és negatív hatásokat elhárító viselkedési mintákat tanulmányozta. Első benyomásunk lehet az, hogy szerencsések vagyunk, hiszen vannak olyan viselkedési mintáink, melyek megvédenek bennünket a stressz okozta káros hatásoktól. Ne gondoljuk azonban azt, hogy az elhárító mechanizmusok mindig jó megoldást adnak a stresszel való megküzdés során, mivel ezek alkalmazása a valóságot meghamisítva csökkentik a szorongást. Közös jellemzőjük az, hogy egy ideig „megoldásként” szolgálhatnak, azonban a feldolgozatlan élmények, behatások továbbra is a háttérben tevékenykednek, és káros hatást okoznak. A mechanizmusok alkalmazása legtöbbször tudattalan folyamat. A szakirodalom számos fajtáját megkülönbözteti, most kiemeljük a munkahelyeken leggyakrabban alkalmazott viselkedési mintákat.

Elfojtás: a leggyakrabban alkalmazott stresszt elhárító viselkedés, melynek során a kellemetlen behatásokat, gondolatokat a tudatunkból a tudattalanba száműzzük. A munkahelyen is gyakori jelenségről beszélünk, egyaránt jellemző dolgozókra és vezetőkre. Bizonyára ismerjük az elfojtás következményét, amikor a felgyülemlett stressz egy váratlan pillanatban robban ki.

Azonosulás: csatlakozás egy olyan agresszorhoz, akivel nem tudunk máshogyan megküzdeni, mint úgy, hogy azonosulunk vele. Általában autokratikus vezetőkkel szemben jellemző a viselkedés, amikor úgy védjük énünket, hogy osztozunk nézeteiben, utánozzuk szokásait, akár beszédstílusát is.

Izoláció: egy kellemetlen érzés leválasztása a történésről, azaz a történés emléke megmarad, de az indulat leválik. Munkahelyi szituációban akkor jellemző ez a mechanizmus, amikor például a főnökünk, vagy munkatársunk bántó dolgot tett. Ilyenkor legszívesebben „egy kis kanál vízben megfojtanánk” az illetőt, ehelyett érzelemmentesen arra gondolunk, hogy elsétálunk a megüresedett helye mellett. Megtévesztő módszer lehet, mert azt gondoljuk, hogy megoldottuk a helyzetet, hiszen az érzelmek eltűntek, azonban nem tisztáztuk a konfliktust a másik személlyel, így a kellemetlen érzés a háttérben megmarad.

Projekció: olyan tulajdonságainkat vetítünk ki másokra, melyeket nem tudunk elfogadni, így a másik viselkedésének elítélése megvéd bennünket attól, hogy a sajátunkat kelljen elutasítani. Gyakran a magába forduló dolgozó meg van róla győződve, hogy kollégái zárkózottak, nem befogadók vele szemben, így nem is kedveli őket emiatt.

Regresszió: stresszhelyzetben átmenetileg olyan korábbi életszakasz viselkedését vesszük fel, amikor még nem voltunk olyan fejlettek, hogy meglennének a megfelelő eszközeink arra, hogy a szituációt kezelni tudjuk. Tekintélyszemélyekkel, főnökeinkkel szemben visszaesünk egy gyermeki szerepbe, így védtelenné, kiszolgáltatottá válunk és gyerekesen reagálunk.

A fenti helyzetek megoldásának első lépése az alkalmazott mechanizmus felismerése, majd a viselkedés megszűntetése és a helyzet helyes kezelése, azaz a stresszel való megküzdés. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan kezeljünk helyesen egy szituációt, mely olyan kellemetlen érzéseket okoz, hogy elhárító mechanizmusokat alkalmazunk? A válasz nem egyszerű, egyes személyek sikeresebben néznek szembe a konfliktusokkal, mások kevésbé. Azonban a megfelelő kommunikáció elengedhetetlen és alapvető a stresszhelyzetek kezelésében.

A gazdasági válság előtt a munkahelyi stressz kezelő tréningek igen keresettek és népszerűek voltak. A válság azonban olyan változásokat eredményezett, ahol a munkahelyeken stresszt okozó helyzetek száma egyre nő, a kezelésükre alkalmas tréningek száma pedig egyre csökken. Az utóbbi években a témában megjelent cikkek arról számolnak be, hogy a munkahelyi stressz égető probléma, mely súlyos személyes és anyagi következményekkel jár, azonban a megelőzése és kezelése elakadt.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felmérése szerint „sok munkáltató úgy véli, hogy a pszichoszociális kockázatokat nehezebb kezelni, mint a „hagyományos” munkahelyi kockázatokat. Ennek egyrészről az az oka, hogy úgy vélik, a munkavállalók mentális egészsége túl érzékeny téma, másrészről pedig nem rendelkeznek a szükséges szakértelemmel.”

Biztató azonban az, hogy a stressz kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet az Osha Europa: „A stressz kezelése nem pusztán erkölcsi kötelesség és jó befektetés a munkáltatók részéről: a 89/391/EGK keretirányelv értelmében jogi kötelezettség is”

Somlai Réka
Pszichológus, Tréner
SKULL Oktató és Tanácsadó Kft.

  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mit viszel ma haza? - ha egy dologra emlékszel, akkor jó tréningen jártál

Vannak cégek, melyeknél ciki kérdezni és vannak olyanok, ahol dicséret jár érte. Vannak cégek, ahol be lehet vallani, ha nem tudsz valamit és van,... Teljes cikk

A munkáltató elemi érdeke a kollégák tudatos fejlesztése

Őszinte kommunikációról, agilis folyamatokról, digitalizációról, munkavállalói igényekről és még számos témáról szólt a múlt héten, egész... Teljes cikk

Ezek lesznek a menő tréningek 2020-ban

Kinek van szüksége tréningekre? Jellemzően a kkv-knak, a vezető szintek alatt dolgozóknak, és átfogóan mindenkinek a hatékony működés és... Teljes cikk