Jó, a rossz, és a beteg vezető személyiségjegyei

- Mennyire meghatározó a vezető személyisége?

- A stresszel kapcsolatos előadásaim során, amikor arról kérdezem a hallgatóságot, hogy a munkahelyükön mi a legjellemzőbb stresszforrás, az első helyen a főnöküket említik meg. Mikor a dolgozók zöme betegség miatt hiányzik a munkahelyen, vagy reggelente gyomorgörccsel megy dolgozni, a háttérben feltételezhető okként a vezető "patológiás" viselkedése áll. Egyes szerzők szerint a szervezet leképezi a különböző családmodelleket, a család struktúráját és a családban lévő szerepeket. A vezető az apa, anya figura, aki kézben tartja a gyereket, akik a szervezetben a beosztottak. Egy szervezetnek is van személyisége, ami a vezető személyiségéből ered, és ami jórészt meghatározza a kultúrát. Egy szervezet is - mint ahogy az emberi szervezetre is mondjuk - akkor működik jól és tartjuk "egészségesnek", amikor a részei jól funkcionálnak. És mindez hatására apránként, egy összecsiszolódási folyamatként kialakul egy kép a szervezetről, ami tükrözi a vezető személyiségét, viselkedését és gondolkodásmódját.

A családunkból, ahol felnövünk, hozzuk magunkkal azt, hogyan reagálunk a különböző helyzetekben: hogyan oldjuk meg konfliktusainkat, milyen elvárásaink, igényeink vannak a számunkra fontos személyekkel szemben, mit látunk, milyen tapasztalatot szűrünk le arról, hogy mások hogyan reagálnak az elvárásainkra? Továbbá: mit gondolunk a mások viselkedése mögött meghúzódó szándékról, hogyan reagálunk a számunkra fontos emberek válaszára, ezek mennyire vannak összhangban tényleges gondolatunkkal?

- Milyen működési szint jellemezhet egy vezetőt?

- A vezetői karakterek mindegyikénél megfigyelhető egy optimális, előnyös működési szint, egy még elfogadható, és egy elfogadhatatlan szint, amelynek romboló hatása van mind az egyénre, adott esetben a vezetőre, mind annak környezetére. Minden patológiás karakternek van egy egészséges emberre jellemző megjelenési formája. Ezeket a szélsőséges, nem a helyzethez illő megnyilvánulási formákat diszfunkcionális megnyilvánulásnak nevezzük.

- Milyen személyiség stílusokat figyelhetünk meg?

- Találkozhatunk éber, élénk, különc és kalandkereső, valamint drámai és magabiztos jellemzőkkel. Az éber, élénk személyiség stílusra jellemző, hogy túlságosan érzékeny, bizalmatlan másokkal szemben. Sok energiát tölt mások titkos szándékainak kifürkészésével. Úgy érzi, mások kihasználják, vagy visszaélnének a bizalmával. Előnye lehet az, hogy magabiztosan viselkedik döntéseiben, jó megfigyelő, olyan ember, aki éberen figyel a sorok közötti üzenetekre is. A lojalitást nagyra értékeli, sokat dolgozik azon, hogy megnyerje, és megtartsa mások bizalmát. Törődik, odafigyel másokra, és a szükségleteikre, előzetesen felméri, kivel van dolga. Ha ezek a viselkedésjegyek túlzottá válnak, és már kora felnőttkortól kezdve, különféle helyzetekben is megnyilvánultak, például a mások iránti bizalmatlanságban, gyanakvásban, akkor az felnőtt korban a paranoid személyiségzavarra utalhat. Ilyenkor alaptalanul feltételezi, hogy mások kihasználják, ártalmára vannak vagy becsapják őt. Kételkedik barátai, hozzátartozói lojalitásában. Alapvetően bizalmatlan, és meg van győződve arról, hogy a szervezetben az információkat rosszindulatúan ellene használják fel. Még a jóindulatú megjegyzéseknek is rejtett rosszindulatot vagy fenyegetést tulajdonít. Sérelmeit nagyon nehezen bocsátja meg, vélt vagy valós sérelmeire heves indulattal reagál.

- Milyen fő jellemzői vannak egy különc viselkedésű és kalandkereső embernek?

- A különc viselkedésű emberekkel nehéz fenntartani a kapcsolatokat. A környezete számára furcsának tűnik az egyedi, oda nem illőnek érzett gondolkodásmódja, beszédmódja, érzelmi reakciói. Társas helyzetekben kényelmetlenül érzi magát és nincs igénye arra, hogy másokkal szorosan együttműködjön, ilyenkor általában passzívan viselkedik, sokszor magányos, visszahúzódó. Jól el van magában, nem igényli mások figyelmét, jelenlétét. Viszonylag érzelemmentesnek tűnik, nyugodt, nincs rá hatással mások elismerése, vagy kritikája sem. Fiatal felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben a szociális kapcsolatoktól való elkülönülésben megnyilvánuló általános sajátosság, amely a skizoid személyiségzavar jellemzője.

A kalandkereső, merész személyiség stílusra az alacsony frusztrációtűrés, a megbízhatatlan, sokszor felelőtlen magatartás jellemző. Az ilyen embernek a tekintély személyekkel szemben gyakori konfliktusai vannak, nehezen viseli el a szabályokat, az előírásokat. Nagyon szereti az önállóságot, ezért általában szabadúszóként dolgozik, saját értékei mentén él. Nagyvonalúan kezeli a pénzügyeit, nem a határidők embere, de szükség esetén eleget tud tenni az elvárásoknak. Bátor, fizikai értelemben is bevállalja a kockázatos helyzeteket. A kora felnőttkorban már megnyilvánuló sajátosságok, mint mások jogainak semmibe vétele és megsértése az antiszociális személyiségzavarnak tudható be. Az ilyen emberek nem tudják, hogyan kell egy másik embert szeretni, gátlástalan, tartás nélküli viselkedés jellemző rájuk. A másik embert gátlástalanul kihasználják, a másik ember érzéseit semmibe veszik. Összességében képtelenek a törvények betartására, a szociális normákhoz való alkalmazkodásra.

A drámai személyiség stílus olyan embert jellemez, aki élvezi a dicséretet és igyekszik "csábító" lenni, ezért odafigyel a megjelenésére, öltözködésére, élvezi a szép ruhákat, kiegészítőket. Imád a társaság középpontjában lenni, de vissza is tudja fogni magát. Optimista életkedv jellemzi, mosolygós, kedves. Érzelmeit kimutatja, de nem eltúlzott mértékben. Finom, választékos a kommunikációs stílusa, közvetlen és könnyen köt kapcsolatot másokkal. Amikor ez eltúlzottan jelentkezik és zavaróvá válik az egyén és környezete számára egyaránt, akkor mondjuk ezt a pszichológiában hiszteroid személyiségzavarnak, ami a különféle helyzetben megnyilvánuló túlzott figyelemfelkeltésben figyelhető meg.

- A felsorolt stílusjegyek nem túl pozitív képet festenek. Milyen tulajdonság az, amire megközelítőleg mondhatjuk, hogy a jó vezető stílusjegye?

- A mindennapi működésben a magabiztos személyiség az, aki meggyőzően és energikusan adja el saját magát vagy a munkát, amit végez. Úgy érzi, hogy ő az adott terület szakértője és a legjobbja, aki bízik saját képességében és egyediségében. Jól fogadja és vágyik is a pozitív visszajelzésre, a dicséretre és bár érzékeny a negatív visszajelzésekre, de képes azokat kezelni. Felismeri mások gyengeségeit, és erősségeit, és jól felhasználja ezt a tudását a céljai eléréséhez. Tisztában van a saját érzéseivel, gondolataival, de azért figyelni tud másokra is. Azonban, ha ezek a tulajdonságok már szélsőségesen jelentkeznek, az már narcisztikus viselkedészavart jelent. A narcisztikus vezető lehet karizmatikus személyiség, jól tud motiválni és nagyon sikeres. El tudja érni, hogy az emberek bízzanak benne, jól tudja akaratát, önmagát érvényesíteni. A sikert szereti önmagának tulajdonítani és gyakran előfordul, hogy nem ismeri el mások sikerhez való hozzájárulását. Igénye van arra, hogy mások csodálják őt és hajlamos arra, hogy másokat kihasználjon. Amennyiben team vezetőként dolgozik, akkor nem bátorítja az önállóságot, sőt inkább a függőség kialakítására törekszik. Nehezen veszi a visszajelzéseket és a fejlesztési javaslatokat. A kritikát nehezen viseli, amennyiben kritika éri, igyekszik azt kimagyarázni, racionalizálni és másokat vagy a környezetüket hibáztatni a gyenge teljesítményért. Nehezen tud higgadt maradni, amikor a nézőpontok különböznek és véleménye ütközik másokéval. Ilyen helyzetekben gyakran arrogáns és hajlamos cinikusan leértékelni másokat.

Összességében tehát azt mondanám, hogy mindegyik viselkedésjegy egy bizonyos szintig hatékony, hiszen ezekről beszéltem fentebb is. Azonban amikor zavaróvá válik az egyén és a környezete számára és túl sokká válik a viselkedésjegy, nehezen tolerálható, akkor már diszfunkcionalitást sejthetünk mögötte.

- A lelkiismeretes személyiség stílusú embernek milyen jellemezői vannak?

- A lelkiismeretes személyiség stílusra jellemző a nagyfokú elkötelezettség a munka iránt. Nagyon lelkiismeretes, minden feladatán addig dolgozik, amíg be nem fejezte, hiba nélkül! A rend, a tökéletesség, a kontroll, és a konformitás megszállottja, aki a legkisebb részletekre is odafigyel. Jól tud egy dologra koncentrálni, óvatosan hoz meg döntéseke , az erkölcs és a morális szabályok mentén végzi munkáját. Ez eddig pozitív tulajdonság a munka szempontjából. Azonban ha ez átmegy túlzott aggályoskodásba, merevségbe, makacsságba, ami már megnehezíti azt, hogy az egyén könnyedén vegye az akadályokat, és arra készteti, hogy letapadjon a részleteknél és nem képes továbblépni, azaz amikor mindez az együttműködés és a hatékonyság rovására megy, akkor sejthetünk kényszeres személyiségzavart a jelenség mögött.

- Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

- Érdemes átgondolnunk, hogy mióta áll fent a diszfunkció. Ha hosszú ideje, és kialakult egy tartós diszfunkcionális mintázat, akkor lehet szakértőt keresni - mondja a docens.
Meg kell nézni, hogy mennyire extrém a vezető viselkedése különböző helyzetekben. Amennyiben túlreagál és a várttal szemben teljesen eltér az átlagviselkedéstől, például negatív teljesítmény visszajelzés, vagy kritika esetén túlságosan levert, esetleg depressziós lesz vagy túlreagál az elvárthoz képest.

- Mikor válik "komollyá" a problémás viselkedés, ha csak bizonyos helyzetekben nyilvánul meg az élet több területén, vagy ha több helyzetben is előfordul? Például a szorongás mikor jelentkezik, sok ember előtti beszédben vagy minden helyzetben?

- Amikor a vezető már egyáltalán nem élvezi a munkáját, a napi feladatait. Amikor nem tudja a gondolatait összeszedni, visszatérő gondolatok zavarják, amelyeket nem tud kontrollálni, kimerült és alvási zavarral küzd. További ismertető jelek lehetnek az étvágytalanság vagy éppen ennek ellentétje. Kétségbeesett, aki a helyzetét reménytelennek, és kilátástalannak érzi. Fokozottan ingerlékeny, és dühkitörések jellemzik.

Az már önmagában egy jó jel, amikor a vezető felismeri, hogy milyen mértékben származnak tőle a szervezeti kultúrában is felismerhető jegyek, jelenségek és képes segítséget kérni. Ilyenkor a segítségkérés vonatkozhat arra, hogy jobban megismerje önmagát és a körülötte lévő embereket, vagy az önmaga számára is nehezen elviselhető viselkedésén szeretne változtatni, amivel nemcsak önmaga, hanem a környezete számára is terhes.

Azért fontos ezzel foglalkozni, mert a vezetőtől nem csak azt várjuk el, hogy lelkileg, pszichésen kiegyensúlyozott legyen, hanem azt is, hogy ezzel összefüggésben ne csak saját maga bizonytalanságérzetét, hanem adott esetben saját beosztottjai bizonytalanságérzetét is kezelni tudja.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.