Mészáros Etelka
Megjelent: 12 éve

Jó stratégiával használják-e a cégek a közösségi médiát?

Facebook vagy LinkedIn? Mire jók a közösségi oldalak? Mennyire fontos, hogy egy cég jelen legyen rajtuk, és vajon profitál-e belőle? Egyre több a magát közösségimédia-szakértőnek valló ember. Kinek hihetünk? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Pécsi Ferenc online kommunikációs szakértővel.

images

Pécsi Ferenc az 1990-es években szabadúszó újságíróként dolgozott. Az internet megjelenésével érdeklődése az online kommunikáció nyújtotta új lehetőségek kihasználása felé fordult. A 90-es évek végétől a DataNet Online Magazin főszerkesztője és irányítója, majd 2000-től a Dotkom Internet Consulting társalapítója volt. Ezt követően a KFKI Csoport online kommunikációját menedzselte. A 2000-es évek közepétől érdeklődése a web 2.0-ás és közösségi eszközök vállalati alkalmazása felé fordult. 2010. óta független online kommunikációs szakértőként elsősorban közösségi együttműködéssel és tartalommarketinggel foglalkozik.
- A közösségi média, ezen belül is a Facebook egyre nagyobb tért hódít az egész világon. A legtöbben barátaikkal, családjukkal osztanak meg itt személyes információkat. Mi lehet a haszna a közösségi hálózatoknak a vállalatok számára?

- A közösségi média lényege a többirányú kommunikáció, ami rengeteg lehetőséget kínál a vállalatok számára. Ezt ma még csak nagyon kevesen képesek kihasználni. A legtöbben csak hagyományos marketing csatornáik meghosszabbítására használják, céges információkat, hirdetéseket tesznek közzé, és ezzel már ki is merült a Facebookon történő kommunikációjuk.

A cégek belső kommunikációja szempontjából hasznos lenne egy zárt, belső közösségi hálózat, melynek segítségével valóban megvalósulna a többirányú kommunikáció, vagyis nem csak a vezetőségtől lefelé irányulnának az információk, hanem természetes lenne az alulról felfelé és az oldalirányban működő információ megosztás is. Ma ez még nagyon ritka. Alapvetően mégis a vállalati kultúrától függ, hogy milyen mélységig és irányban tudják használni egyes cégek a közösségi oldalakat.

- Jellemzően mire használják a kkv-k, nagyobb cégek a közösségi oldalakat?

- Kkv-k említésekor sokan az egy-két fős vállalkozásokra gondolnak, holott a kis- és középvállalkozások létszáma akár 200 fő is lehet. Ritkán találkozni olyan mikrovállalkozással, amelyik a Facebook oldalt hirdetésen kívül üzleti célra használta volna. Arról viszont már nagyobb cégeknél is gyakran hallani, hogy célfeladatul tűzik ki a like-olók számának növelését, például 20.000 rajongót kell összegyűjteni a cég oldalán. Jellemzően csak az a cél, hogy nagy közönségük legyen, és ettől várják, hogy fellendül az üzlet. Ez azonban téves elvárás, a rajongók száma önmagában keveset (vagy semmit sem) jelent.

A Facebook üzleti célra való hasznosítása függ a terméktől is, mert például aki speciális ipari berendezéseket gyárt, nem valószínű, hogy ezen keresztül fogja a forgalmát megsokszorozni. A közösségi háló inkább fogyasztói termékek és szolgáltatások ismertségének növelésére, a vásárlók tájékoztatására, az elkötelezettség erősítésére alkalmas. A Facebooknak az lenne a funkciója, ha valaki komolyan veszi, hogy bizalmat, ismeretséget szerezzen az üzleti világban. A kétirányú kommunikációval - amennyiben működik - megismerhetik a vevők igényeit, visszajelzéseket kaphatnak, és ez által felkészülhetnek a váratlan eseményekre, körvonalazódhat, hogy milyen új termékkel lépjenek a piacra.

Általános probléma a cégeknél, akár kisvállalatról vagy multikról beszélünk, hogy a marketing részleg nincs felkészülve a közösségi média használatára. A nagy cégek reklámtevékenységüket ügynökségeknek adják ki, akik nem látnak bele a cég életébe, nincs elég információjuk, csinálgatják, de nem derül ki a cél és nincs mérhető eredmény. Általában a nagyobb cégek megtehetik, hogy 360 fokos monitorozást végezzenek, megtudhatják, hogy nem lesz-e válság, vagy ha igen, erre időben tudnak reagálni.

- A közösségi oldalak népszerűsége ellenére keveset hallunk arról, hogy valamelyik cég jelentős hasznot húzna a hálón való kommunikációból. Létezik erre vonatkozó statisztika?

- Sokan azt hiszik - sajnos egyes "tanácsadók" erősítik ezt a hitüket -, hogy elegendő létrehozni egy céges Facebook oldalt és máris dőlnek a vásárlók, vagy az értékes kapcsolatok. A Facebook oldal olyan eszköz, amivel leginkább a már meglevő, vagy legalább a cég iránt érdeklődő ügyfélkört, vevőkört lehet jobban kiszolgálni. A Facebook - néhány ritka kivételtől eltekintve - nem értékesítésre való.

Nyilván más lehetőségei vannak a sok millió rajongóval rendelkező ismert márkának és egy néhány ezer követőt is csak nehezen begyűjtő vállalkozásnak. A közösségi hálózatok megtérülése mérhető, de ezeknek a hálózatoknak a használata nem különíthető el a vállalat marketing stratégiájától. Aki csak a "lájkolókat" számlálja, becsapja önmagát.

- Egyre többen vallják magukat közösségi média szakértőnek és ebből próbálnak megélni. Kik mondhatják magukról, hogy szakértők?

- A közösségi média is olyan terület, ahol nagyon alacsony a belépési küszöb. Az alapvető eszközök használata gyorsan, ingyen megtanulható. A vállalkozásoknak törekedniük kell arra, hogy valós eredményeket felmutatni képes, valós referenciákkal rendelkező segítőket találjanak.

- A fiatalok körében jelenleg nagy népszerűségnek örvendenek a közösségi oldalak. Meddig fog ez fokozódni?

- A közösségi hálózatok dinamikája nagyon eltérő. Az a növekedés, amit a Facebook az elmúlt években produkált a jövőben nem folytatódhat, sőt, elindulhat némi elvándorlás is. Komoly potenciál van a LinkedIn professzionális közösségi hálózatban. A vállalatoknak érdemes erre nagyon odafigyelniük. Feljövőben van a Google későn indult, eddig lappangó, de mostanában sok újdonságot ígérő hálózata, a Google+. És persze fogalmunk sincsen, mi jöhet még. Az biztos, hogy fiatalabbakat (az úgynevezett Y és Z generációt) annyira átitatja a közösségi kommunikáció, a közösségi kultúra, hogy munkába lépésükkel a munkahelyek is kénytelenek lesznek alkalmazkodni az új helyzethez. A vállalaton belüli közösségi kommunikációt tömegesen majd az ő megjelenésük, illetve a digitális analfabéták nyugdíjba menetele oldhatja meg.


  • 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Networking mesterfokon - mit tegyünk, ha nehezen jegyezzük meg a neveket?

A személyes figyelem növeli az ügyfélélményt, legyen szó vendégről, ügyfélről vagy épp üzleti partnerről. A név használata azt üzeni: "Fontos... Teljes cikk

Hogyan tehető vonzóvá a vegyipar a Z generáció számára?

Sok cég küzd a tehetséges fiatal kollégák megtalálásával és megtartásával. A hazai gazdaság egyik legerősebb ága, a vegyipar számára azonban... Teljes cikk

Kiderült: a szakmailag nőies viselkedés még férfiakat is diszkriminálhat

Megnyilvánul-e a nemek között egyenlőtlenség az online szakmai együttműködési platformokon, és ha igen, miképp? Erre kereste a választ... Teljes cikk