Képtelentől a sikeresig - álláskeresési gyakorlatok

Most már mindenki szó szerint a bőrén érzi a válságot. Nincs olyan család, rokoni-ismerősi kör, ahol ne lenne valaki munkanélküli. Nem talál állást az alacsonyan képzett, a vidéki, a kisgyerekes nő, az idős, a fiatal. De most már nincs álláslehetősége a túl magasan képzettnek sem, a vidéki kisvárosban, falvakban élőknek, a nyelveket nem tudóknak. Nem talál ma könnyen munkát az sem, aki megfelelő életszínvonalon, kiegyensúlyozott körülmények közt szeretné eltartani a családját.

A tények

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint a magyar munkanélküliség változatlanul jóval meghaladja az OECD-tagok és az európai uniós tagállamok átlagát is. Ráadásul miközben mind az OECD-mutató, mind az EU-átlag lefelé indult ez év elején, a magyarországi ellentétes irányba mozog (www.foglalkoztató.hu). Javult a helyzet Németországban, Csehországban és a legrosszabb a fejlődés iránya idehaza.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal 2011. februári gyorsjelentésében az áll, hogy az álláskeresők létszáma 673,6 ezer fővolt, ami az előző hónaphoz képest 1,6 százalékos (10,7 ezer fős) csökkenést, az előző év azonos időszakához képest pedig 2,2 százalékos (14,6 ezer fős) emelkedést mutatott. Tehát, 14,6 ezer emberrel több a munkanélküli most, mint egy évvel korábban.

A tartósan regisztrált álláskeresők számában egy enyhébb mértékű (0,1 százalékos) növekedés figyelhető meg az előző hónaphoz képest. A februári zárónapon létszámuk 178,9 ezer főt tett ki, ami 2010. februárhoz képest 7,1 százalékkal volt magasabb. A tartósak között többségben vannak (59,0 százalék) azok, akiknek a nyilvántartásban töltött idejük 1 és 2 év között van, de a két éven túliak aránya is meghaladja a 40 százalékot. Berendezkedtünk a magas arányú és több évig tartó munkanélküliségre.

Álláskereső Klub, a hozzáférhető segítség

A helyzet rossz, de így is kell valamit tenni azért, hogy elmozduljunk a holtpontról. Az, aki munkanélkülivé válik, először a területileg illetékes munkaügyi központot keresi fel. Itt állapítják meg azt az ellátást, ami jár neki, ha van erre jogosultsága. Itt a regisztrált álláskeresők különböző szolgáltatásokat vehetnek igénybe, többek között a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának Álláskereső Klubjába is jelentkezhetnek, ahol a három hetes csoportos foglalkozás alatt lehetőség nyílik a tréningen túl az egyéni tanácsadásra is.

Galamb-Kassa Gabriella, aki trénerként dolgozik az Álláskereső Klubban, számtalan esetben segített a munka nélkül maradtaknak. A közös munka része az egyéni munkakeresési terv kidolgozása is. Megpróbálják megtalálni közösen azt a területet, munkakört, munkáltatói ismérveket, ahol munkavállalóként majd sikert érhet el. Az irányok kialakítása során a munkakereső eddigi munkatapasztalatait, kompetenciáit, erőforrásait, lehetőségeit mérik fel. Volt olyan álláskereső a klubban, akinek az 50 éves kora ellenére például egy shared service centerbe való jelentkezést javasolt Galamb-Kassa Gabriella, mert a munkakereső több nyelven beszélt magas szinten.

Jellemzően három módszerrel kereshető új állás. Az első a hirdetésekre való jelentkezés. A tréner szerint manapság leginkább ez a legjellemzőbb keresési típus. Internetes állásportálokon minden, adott vagy rokon területre "lőnek" az állást keresők. Sok esetben válasz sem érkezik ezekre a jelentkezésekre. Hamar ki is lehet égni ebben a keresési módszerben, de a nagy számok törvénye igazolhatja a metodikát.

A második lehetőség az úgynevezett spontán kereséseké. Ezt a keresési módot jelentősen átalakította az internet általánossá válása. Ma már olyan, általános címzésű postafiókokat hoztak létre a nagy cégek HR osztályai, amelyeken keresztül nehezebb elérni a döntéshozókat. Leginkább a szociális területen, a non-profit szférában, illetve a projekt-működésű szervezeteknél van esély arra, hogy valaki állást találhasson ezzel a módszerrel. A tréner szerint közoktatási intézményeknél, illetve az olyan, kisebb vállalatoknál, amelyek nem tudnak egy állásportálon lévő hirdetést megfizetni, ott jó eszköz ez a keresési módszer. A multinacionális nagyvállalatoknál hosszas kutatómunkának kell megelőznie egy-egy spontán keresést. Galamb-Kassa Gabriella akkor látja ezt a módszert hatékonynak, ha az álláskereső megfelelő időben van a legjobb helyen. Illetve ezen kívül akkor ér célba a munkakereső, ha olyan figyelemreméltó szakmai anyaga van, amire a döntéshozó rögtön reagál valamit. Ezt viszont célzottan kell küldeni.

A harmadik álláskeresési technika az egyéni kapcsolatrendszeren keresztül működik. A konkrét állásajánlatokon túl, olyan információkhoz lehet a kapcsolati hálón keresztül hozzájutni, ami a későbbi álláskereséshez ad jelentős segítséget. Ilyen például az a tény, hogy valaki állapotos lett és a helyére keresnek új munkavállalót. Galamb-Kassa Gabriella szerint ma már infóbankként működik a network.

A kreativitás elengedhetetlen az álláskeresés során. A trénernek volt olyan ügyfele, aki több, mint 50 céget hívott föl személyesen is, volt, aki 300 önéletrajzot küldött szét, volt, aki nagyon kreatív motivációs levelet készített. Az egyik, nagyon jó stratéga egy 50 éven felüli úr volt, aki a saját social network adatlapjára foglalkozásként az álláskeresést jelölte meg és az összes létező fórumot látogatta. Nemcsak a népszerű, netes lehetőségeket, hanem az öregdiák találkozókat, szakmai kiállításokat-vásárokat is. Meg is lett az eredménye annak a munkának, amit az álláskeresésébe fektetett.

A kisgyerekeseknél Galamb-Kassa Gabriella azt látja, hogy nagyon sok múlik az interjú alatti kommunikációjukon. Megtanította számtalan ügyfelét arra, hogyan lehet egy-egy magánéletét firtató kérdésről visszaterelni a szót a szakma irányába. Voltak olyan ügyfelei a trénernek, akik ennek a technikának a segítségével több év kihagyás után a saját területükre tudtak visszamenni dolgozni.

A pszichológus végzettségű tréner szerint az álláskeresés sikere a technikákon és a kreativitáson kívül egy harmadik, nagyon lényeges tényezőtől függ. Ez pedig az egyén nehézségekkel való megküzdési képessége, kudarctűrése, más szóval a kitartása. Bármilyen jó a stratégia, ha feladja az álláskereső a gyötrelmes, gyakran másfél évig is elhúzódó folyamatát. Galamb-Kassa Gabriella szerint az álláskeresési tanácsadás során fontos szerepet kell kapnia ennek a képességnek a felmérése és fejlesztése.

Másoddiploma helyett kompetencia-fejlesztés

Sokan, miután utcára kerültek, nem látják át, milyen lehetőségeik lennének a munkaerőpiacon. Ma már számtalan karrierportál, on- és offline felület segíti a jobb eligazodást. Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó ezzel kapcsolatban a legnagyobb hibának azt tartja, hogy még a pályaválasztáskor a szülők és a diákok csak az adott foglalkozással elérhető célokat tűzik ki maguk elé, az ezek eléréséhez szükséges kompetenciákról senki nem beszél. Azt nézik, hogy a diák ötös tanuló-e matematikából, és majd sok pénzt szeretne-e keresni, de azt, hogy a pénzügyi területhez szükséges a pontosság, precizitás, monotonitás-tűrés, már senki nem veszi figyelembe. De ezek a szempontok még az egyetemeken, főiskolákon sem kerülnek elő. A tanulmányai után elhelyezkedő fiatal munkavállaló élesben, a munkahelyén szembesül azzal a ténnyel, miszerint neki napi 8-10 órát adatelemzéssel, az irodai számítógép monitorjára tapadva kell eltöltenie.

A karrierszakértő szerint azzal is nehéz szembenézni, hogy a mai hatékonyság és eredmény-orientált világunkban minden a legkisebb rizikójú, automatizált működésmódra van beállítva. Nincsenek sok gondolkodási lehetőséget igénylő munkakörök, illetve sokkal kevesebb ilyen típusú munka van annál, ahányan szeretnék ezt végezni.

A szakmaismeret hiánya miatt csalódott, munkanélküli fiatalok ezután megpróbálnak olyan kiutat találni, ami az ő szempontjukból magától értetődő, de amit a munkaerőpiac egyáltalán nem értékel. Második, harmadik diplomát szereznek, és újabb kudarcok érik őket. Szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy változatos, érdekes munkájuk továbbra sem akad.

A tudatos munkavállalói karriermenedzsmentnek, -stratégiának ma még Joó Zsuzsanna a nyomát se látja.

Ennek egyik, ha nem a legfontosabb eleme lenne a jó önéletrajz megírása. Ez az eszköz a belépés a munka világába, reklám és egyben tájékoztató kiadvány rólunk. A szakértő szerint vagy üres, semmitmondó önéletrajzokat lehet látni, amelyek csak a cégneveket sorolják fel, ahol a munkavállaló hosszabb-rövidebb időt eltöltött, vagy hosszú 5-6 oldalas regényeket adnak be magukról az álláskeresők. Alapvető fontosságú adatok hiányoznak ezekről az önéletrajzokról. A kompetenciákat senki nem sorolja föl, az addig elvégzett tréningekről, iskolarendszeren kívüli képzésekről nem lehet információt kapni. Ugyanúgy hiányolja a tanácsadó a referenciákat az önéletrajzokból. Változó a világ, változnak a munkahelyek, de egy jó munkakapcsolat mindig alapja lehet az új munkahely megtalálásának.

Ma már sok közvetítőnél, nagyobb vállalatoknál szoftveres segítséggel szűrik meg a jelentkezőket. A szakember szerint nem elég az, ha informatív az önéletrajza a munkakeresőnek, hanem konkrétan azoknak a szavaknak kell benne lenniük, amelyek alapján a program elvégzi a szűrést. Ez azt jelenti, hogy nem vaktában kell pályázni, hanem minden hirdetés alapján át kell szövegezni az önéletrajzokat.

Nagy változás előtt áll az álláskeresés, technikai oldalról is. A karrier-tanácsadó szerint egyre jobban elterjed a Skype-interjú, ami olcsóbb és rugalmasabb a személyes, illetve az eddig is használt telefonos interjúztatás helyett. Nem kell az utazásra költséget, időt szánni és kamerával akár személyessé is tehető ez a fajta kérdezési módszer.

Egyre népszerűbbek a virtuális állásbörzék, ahol a munkakeresőnek lehetősége van arra, hogy egy-egy vállalat döntéshozójával találkozhasson, szintén költségkímélő módon.

Az egyre népszerűbb gerilla marketinget álláskeresési céllal Joó Zsuzsanna csak bizonyos, kreativitást igénylő pozícióknál javasolja, de ott is elővigyázatosan, mert soha nem lehet tudni, hogy aki fogadja, az is ugyanolyan fiatalos, nyitott személyiség-e, mint a küldője.

A video-önéletrajzok hazai elterjedését a karrierszakértő azért látja problémásnak, mert számtalan tapasztalat azt mutatja, hogy a kereséssel foglalkozó szakember szűrés során nem nyitja meg a video-file-okat, mert ez túl sok időt venne el tőle. A kiválasztások későbbi fázisában pedig arról számoltak be neki a tanácsadók, hogy jobban figyeltek a külső körülményekre, a beszédmódra, a hajviseletre, a háttérre, mint a mondanivaló tartalmára.

A karrier-tanácsadó jó módszernek tartja a proaktív önéletrajz küldést, de felhívja a figyelmét minden állást keresőnek, hogy hiteles indokkal támassza alá a megkeresést, és minden jelentkezéshez új, egyedi kísérőlevelet kell írni.

A személyes kapcsolati háló segítsége Joó Zsuzsanna szerint akkor működik, ha minél számosabb a kapcsolatok száma, és ha konkrétumokat kérünk az ismerősöktől. Soha ne "valamilyen" állást keressünk, hanem a tapasztalatunknak, végzettségünknek megfelelőt. Előbb-utóbb jönni fog hír a számunkra megfelelő állásról.

Kreatív ötlet - megoldás nélkül

Vannak persze olyanok is, akik merész ötletekkel rukkolnak elő. Böjte Bernadett tavaly év végén próbálkozott meg azzal a kísérlettel, hogy óriásplakáton hirdette meg magát, mint potenciális álláskeresőt. Akkor már közel fél éve keresett állást, és még egy első körös interjúig sem jutott el a diplomás, közgazdász végzettségű hölgy. Bár az önéletrajzában nem szerepelt, de két kisgyereke is van, illetve jelenleg is folytat egy másik egyetemen tanulmányokat. Az akciónak Böjte Bernadett szerint sok haszna nem lett. Leginkább biztosítók keresték meg, vállaljon értékesítői munkát náluk. Ő azonban pénzügyi vonalon szeretne elhelyezkedni, és inkább az állami szférát látja megfelelőnek, mert szerinte manapság a multis világban a gondolkodás képessége, a kreativitás több hátrányt okoz, mint előnyt.

Bernadett a rossz tapasztalatok miatt föladta a pályázást, és csak a kapcsolati hálózatára építve próbál új lehetőségeket találni. Ma sincs munkája, de már pontosan látja, hogy milyen irányba szeretne elindulni. Neki szerencséje van, mert nem a napi megélhetéshez kell a jövedelem, hanem a kiteljesedéséhez, önmegvalósításához szeretne olyan feladatokat kapni, ami előre viszi a szakmai életét.

A bevállalós munkakeresőnek sok ismerőse pályázik ma is -teljesen értelmetlenül. Bernadett most úgy gondolja, az "utcáról" sehová nem lehet bekerülni.