Nárcisztikus főnök? - milyen hatással lehet a szervezetre?

Az egészséges nárcizmus

Úgy tűnik, sok szempontból egy ilyen személyiség kifejezetten hatékony lehet, ha például túlélésről van szó. Mert képes átütően képviselni az elképzelését, maga köré gyűjteni embereket, nem tántorodik vissza az erőteljes kritikától sem, a váratlan helyzeteket is kezelni tudja. Olyan személyiségek, mint Steve Jobbs (Apple), Bill Gates (Microsoft), Mark Zuckerberg (Facebook) vagy Jeff Bezos (Amazon), akik világméretű vállalkozások és technológiai forradalom elindítói voltak szintén nárcisztikusok, ami alighanem kellett ahhoz, hogy elérjék azt, amit elértek.

A patológiás nárcizmus

Azonban vannak olyan személyiségek is, akik bár rendelkeznek a fent említett vonzó személyiségjegyekkel, ugyanakkor a felszín alatt már személyiségzavarról van szó, ami olyasmiben nyilvánul meg, mint túlértékeli önmaga fontosságát, csak a siker és a hatalom élteti, meg van győződve róla, hogy különleges és ezért csodálatot érdemel. Nem empatikus, irigy, arrogáns, a kapcsolatait kihasználja.

De vajon könnyű-e különbséget tenni vezetőválasztás esetén?

Három dolgot kell megfigyelni, ha szeretnénk megállapítani, hogy személyiségzavarról van-e szó.

1. Az illető nem képes önreflexióra, nem látja a saját részét egy problémában, védekezik, nem a helyzet megoldására koncentrál. Igyekszik hárítani, ugyanúgy, ahogy egy szenvedélybeteg.
2. Nem képes a változó helyzethez alkalmazkodni, mert nem látja, hogy bármiben is rosszul működne.
3. Magukon kívül keresik a hibát és a problémát, mindenki mást akár agresszíven meg akarnak változtatni, hogy jobban érezzék magukat.

Így a kiválasztáskor azt érdemes tekintetbe venni, hogy az illető hogy fogadja a visszajelzést, egy adott helyzetben változtatott-e a viselkedésén, próbálta-e fejleszteni magát. Ha valaki csak magával van elfoglalva és a többieket kritizálja, akkor jó eséllyel nem lesz jó vezető. Különösen a mai világban, amikor a hirtelen bekövetkező változások miatt gyors alkalmazkodó- és tanulási képességre van szükség.

Lehet, hogy elsőre logikus választás lehet egy ilyen típusú vezető, azonban kutatások szerint sem hatékony hosszútávon, mert amikor munkatársai jobban megismerik már nem jó vezetőként tekintenek rá, mert nem jó a társas kapcsolatokban és vezetői készségei sem megfelelőek. Érdemes tehát teljesen elkerülni ezt a személyiségtípust?

Kutatások azt mutatják, hogy igen, ugyanis egy csapatban is, ahol nem feltétlenül vezetőként van jelen, ez a típus gyakran igyekszik magáénak mondani a többiek eredményeit, mégis kevésbé kivenni részét a közös munkából, másokat okolni a hibákért. Tipikusan ők azok, akik felfelé nyalnak, lefelé rúgnak.

Népszerű elgondolás, hogy a nárcisztikus ember jó mondjuk vezérigazgatónak, ez azonban kutatások szerint, úgy tűnik, tévedés. Ugyanis azok sokkal sikeresebb vállalatok, ahol nem minden a vezetőről, hanem a cégről szól. Vagyis a vezető nem magát, hanem a vállalatát építi fel. Ő maga gyakran alázatos és inkább a többiekből igyekszik a legjobbat kihozni.

Vagyis egy nárcisztikus személyiség könnyen emelkedik a hierarchiában, lesz belőle akár vezető, de ez nem tart túl sokáig, mert túlzottan magabiztos és nem jó csapatjátékos. Az ilyen vezetővel rendelkező cégeknek lehetnek nagy sikereik, ugyanakkor sérülékenyebbek, a teljesítményük kevésbé állandó.

Kiválasztáskor gyakran rossz indíttatásból kerülnek kiválasztásra nárcisztikus főnökök, a karizmájuk, az önbizalmuk és a meggyőzési képességeik miatt, pedig ezek az emberek gyakran hangosak, de nem igazán produktívak hosszú távon. Így érdemes legyőzni a beidegződéseket és a megszokásokat, amikor a stabilitás és az együttműködés a cél. Ilyenkor érdemes a valódi akár a nehezebben megszerezhető háttérinformációkra támaszkodva, átgondoltan dönteni, nem a lehengerlő benyomás alapján.