Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 5 éve

Minden a közvetlen vezetőn áll vagy bukik

A Captain Hungary rendszeresen szervez szakmai reggeliket ügyfelei és partnerei számára: az előző alkalommal egy izgalmas kerekasztal beszélgetést hallgathattunk, jellemzően teljesítményméréssel kapcsolatos témákban, ám most több szerepet kapott a hallgatóság.

World Café szisztéma szerint négy nagy asztalhoz ültették a vendégeket, akik érkezéskor még nem tudták, hogy minden asztalnak van egy vezetője, aki irányítani fogja az ott zajló, szűk körű kerekasztal-beszélgetést. Az eredeti tervek szerint kétszer cseréltünk volna, azaz mindenki három beszélgetésben, három szakemberrel vett volna részt, ám annyira belemerült mindenki az első beszélgetésbe, hogy Deák Zsolt, a Captain ügyvezetője, moderátorként úgy döntött, hogy csak egyszer kell átülni más asztalhoz. A négy témafelelős Szűts Ildikó, az OHE elnöke, Simon Csilla, az MVM Zrt. HR-igazgatója, Lipcsei András, a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezetője és Vicsek András, a Maven7 hálózatkutató cég ügyvezetője volt. (Itt lehet megtekinteni a rendezvényekről készült fotókat.)


A középvezetőkön múlik minden



Szűts Ildikó asztalánál a beszélgetés azon téma körül folyt, hogy miként lehetséges egyensúlyt teremteni az üzleti és az emberi szempontok között a vezetői munkában. Ezzel kapcsolatban Ildikó beszámolt egy érdekes kutatási eredményről, mely szerint a munkavállalók 87 százaléka demokratikus és inspiráló vezetőt szeretne magának - ám a kutatásból az is kiderült, hogy mindössze hét ország van, ahol ez egyáltalán nincs így, és az egyik éppen Magyarország.

Azaz valami nem működik: egységes vélemény volt az asztal szakemberei között, hogy minden a szervezeten kívüli és belüli emberekről szól, tehát az emberi tényező figyelmen kívül hagyása nagy hiba. Az emberi szempontok nem kiiktathatók egy szervezet életéből. Nyilvánvaló, hogy a munkavállaló tudása kell, hogy illeszkedjen a cég profiljához, de fontos szempont az is, hogy emberileg is passzoljon a vállalati kultúrához, az általuk felvállalt értékekhez. Abban is teljes konszenzus volt, hogy humánus módon, a szervezetben dolgozó munkatársak bevonásával és a velük történő folyamatos és rendszeres kommunikációval sokkal hatékonyabb és eredményesebb az üzleti- szervezeti működés.

Persze kérdésként merült fel, hogy milyen vállalati kultúra lehet az, ami egy ötvenes és egy pályakezdő munkavállaló számára is vonzó? Nyilvánvaló, hogy ennek a gyakorlati megvalósítása már a közvetlen vezetőn múlik - így már mindenki számára vonzóvá tehetők ugyanazok az értékek, csak épp másképp megfogva. Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a közép-, és alsóbb szintű vezetők képzésére is, mert a munkavállalók nagy része velük, nem pedig a felsővezetéssel áll napi kapcsolatban.

A vezetési kultúra fejlesztése nem lehet sikeres egyik nélkül sem: mind a felső-, mind a középvezetés hatalmas szerepet kap benne. Szűts Ildikó szerint abban egységes volt mindkét kerekasztal, melynek moderálásában részt vett, hogy a transzparencia, a tudatos és rendszeres belső kommunikáció minden generáció által elvárt követelmény a mai munkahelyeken.


A karizmatikus vezető rányomja bélyegét a vállalati kultúrára?



Lipcsei András asztalánál a vezetői karizma és a vállalati kultúra egymásra hatását beszélték meg. Megállapították, hogy szükség van karizmatikus vezetőkre, olyanokra, akiknek víziójuk van, akik mögé is tudnak állni a gondolataiknak, és akik őszintén képviselik a meggyőződésüket. Nagyon képlékeny viszont a határvonal a karizmatikus vezető és az önmaga tökéletességében gondolkodó diktatórikus személyiség között, utóbbiaknak ugyan szintén sok követője akadhat, de a tevékenység már destrukcióba hajlik és nem az építésbe.

Érdekes kérdés, ha több karizmatikus vezető is felbukkan egy adott csoportban, akkor hogyan osztják meg a feladatokat, vagy akár a hatalmat? A nagyon erős a vállalati kultúra kivetheti magából a karizmatikus vezetőt is, ha nem tud azonosulni az adott kultúra alapértékeivel. Ugyanakkor az is előfordul, hogy az erős egyéniségű vezető változtat a vállalati kultúrán, a maga képére formálván azt. Abban egyetértettek Lipcsei András asztalánál mindkét beszélgetés során, hogy a karizmát nem lehet tanítani, valakinek vagy van, vagy nincs: bárki bármit ígér is, se coach-val, se mentorral nem lehet karizmatikus vezetőt gyártani. Viszont őt továbbfejleszteni lehet, már ha hagyja.

A HR csak támogató?

Simon Csilla asztalánál arról folyt a kötetlen beszélgetés, hogy a kultúraváltás fejlesztés folyamatában az első számú vezető szerepe mennyire hangsúlyos, mennyire kritikus. Ebben az esetben a HR „csak” a folyamat motorja, támogatója lehet - értettek egyet a szakemberek. A vezetők a hierarchia bármely szintjén a személyes példamutatással tudják talán a legtöbbet segíteni az értékek megszilárdulásában, a változások generálásában. A kommunikáció fontossága kapott még kiemelt szerepet a beszélgetésben: hogyan tudjuk megszólítani a munkavállalókat,  hogyan tudjuk eljuttatni az üzeneteket a munkavállalók felé, mitől lesz egy üzenet minden munkavállalói kör számára érthető és értékes? Csilla számára nagyon tanulságos volt, hogy mindenki milyen szívesen megosztotta jó és rossz tapasztalatait mind a vezetőkkel, mind a kultúraváltással kapcsolatban.


Buksi simogatás a hibákért



Vicsek András asztalánál a munkahelyi bizalmas légkörről és ennek előnyeiről, illetve a félelmen alapuló vállalati kultúráról beszélgettek a résztvevők. Ennek a témának kapcsán olyan kérdések merültek fel a résztvevőkben, mint, hogy lehet-e hibázni, illetve be lehet-e vallani? Kap-e buksi simogatást, aki hibázik? Képes-e a vezető bevallani, ha hibázott? Egyes cégeknél ennek van kultúrája, itt minden bizonnyal van bizalom a vezetés iránt, illetve a vezető is bízik a munkavállalókban. Ez egy olyan produktív légkört teremthet, amit egy ordibáló, hibákat soroló főnöknek soha nem sikerülhet elérnie. Hiszen innováció akkor jön létre, ha mindenki el meri mondani a gondolatait, ötleteit, akkor is, ha ezek végül nem valósulnak meg. Szóba került az is, hogy a belső bizalom kifelé is hat: ha belül minden korrekt, akkor az ügyfelek felé is azok leszünk, hiszen a cég felismerte, hogy mennyivel kifizetődőbb nem visszaélni a nehezen kivívott bizalommal.
  • 2021.05.12SAP Human Experience Summit Miért fontos, hogy a vállalatok a munkavállalókat helyezzék tevékenységük középpontjába? Hogyan növelhető a kollégák hatékonysága és elkötelezettsége egy világméretű járvány idején? Ezekre a kérdésekre is választ ad az SAP Human Experience Summit. A közép-kelet-európai régió HR-eseinek szóló rendezvény interaktív virtuális élményt kínál független és SAP szakértők előadásaival, valamint vállalatok vezetőinek kerekasztal-beszélgetéseivel. A konferencia ingyenes, csupán regisztálni kell. Csatlakozik? Részletek Jegyek
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Továbbtanulás: a technikum beelőzte a gimnáziumot

A nyolcadikosok 41 százaléka technikumokban tanul tovább - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős... Teljes cikk

LEGO-robotokkal, 3D nyomtatókkal újult meg a Nógrád megyei szakképzés

Robotika-programozási eszközöket, 3D nyomtatókat, lézervágó gépet, LEGO-robotokat is vásároltak a Nógrád Megyei Szakképzési Centrum intézményei... Teljes cikk

Már közel 90 oktatási intézmény vesz részt a honvéd kadét programban

Több mint 80 oktatási intézmény csatlakozott eddig a honvéd kadét programhoz - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikáért felelős... Teljes cikk