Rugalmas munkavégzés - válasz a válságra

Az mtd Tanácsadói Közösség és a HBLF szervezésében 2009. május 21-én megrendezésre kerülő Munkahelyi esélyegyenlőség - Vállalati felelősségvállalás konferencia munka-magánélet egyensúlyának lehetőségeit körbejáró, "Atipikus foglalkoztatás - válasz a válságra, vagy a tehetség megtartásának lehetséges útja?" címet viselő kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek sokszínűsége garantálta a különféle nézőpontok konstruktív ütköztetését.

Tölösi Kriszta, a Magyar Telekom HR Megoldások osztályvezetőjének vitaindító előadása átfogó képet adott a hallgatóság számára mindazokról a lehetőségekről, amelyek a megszokott és általánosan alkalmazott 8 órás irodai munkarendtől eltérnek. A HR szakértő hangsúlyozta, hogy a Családbarát munkahely címet idén elnyerő Magyar Telekom különböző célok elérése érdekében alkalmazza az atipikus foglalkoztatási formák széles spektrumát: a munka-magánélet egyensúly megteremtése, az esélyegyenlőség elősegítése, a környezetvédelem, illetve a gazdasági helyzet új kihívásai okot adnak arra, hogy a piacvezető távközlési vállalat ebben a kérdésben is élen járjon.

Napjainkban, a lépten-nyomon emlegetett recesszió okozta kihívások mellett nem lehet elmenni a részmunkaidő említése nélkül: a munkaidő (és természetesen munkabér) 20 százalékos csökkentésével a munkahelyek 20 százaléka megőrizhető, és szinte nincs olyan munkakör, amely ne lenne alkalmas erre az "átalakításra". Emellett kiemelt szerepe lehet egy 6 órás, vagy 4 napos munkarendnek egy kisgyermeket nevelő nő, gyermekét egyedül nevelő szülő, idős, vagy beteg hozzátartozót gondozó felnőtt életében.

A távközlési cég környezetvédelmi törekvéseinek is részét képezik az atipikus foglalkoztatási formák: a távmunka és a mobil munkavégzés alkalmas a negatív környezeti hatások (szén-dioxid kibocsátás) csökkentésére, hiszen ezek esetében nem szükséges a munkahelyig tartó utat oda-vissza megtenni. A részmunkaidőben történő alkalmazás válasz lehet a recesszió új kihívásaira, a rugalmas munkaidő, vagy a sűrített munkahét segíthet az átmenetileg nehéz helyzetbe kerültek munka-magánélet egyensúlyának megteremtésében, végül a rendelkezési állomány eszközrendszere hozzásegítheti a munkaerő-piacon leginkább veszélyeztetett, néhány évvel a nyugdíj előtt állókat a szolgálati idő eléréséhez.

Berzsenyi Márta HR vezető arról számolt be, hogy a KPMG-nél az atipikus foglalkoztatási formák legkedveltebbike a részmunkaidő, és elsősorban a női, illetve kisgyermekes alkalmazottak veszik igénybe - különösen a gyermekápolásból (Gyes-Gyed) munkába visszatéréskor.

Keveházi Katalin, a Jól-lét alapítvány ügyvezetője és Tölösi Kriszta is utalt arra, hogy az atipikus foglalkoztatási formákat nem szabad úgy kezelni, mint a gyengébbik nem privilégiumát, hiszen a férfi munkaerő is kerülhet olyan váratlan élethelyzetbe, amiben nemcsak hogy hasznos, de szükséges is, hogy a munkavégzés valamelyik nem szokványos módon történhessen, illetve a különböző fogyatékosság eseteire is hatékony megoldást nyújthat például a távmunkás munkahely kialakítása.

Új nézőpontot hozott be a beszélgetésbe Laczkó Zsuzsa, a SEED Alapítvány igazgató-helyettese, az mtd Tanácsadói Közösség szakértője, aki felhívta a figyelmet az atipikus foglalkoztatás jelentőségére a kis- és mikro-vállalkozások esetén, illetve hangsúlyozta, hogy a távmunka és a mobil munkavégzés kiemelt adatvédelmi kockázata miatt különös odafigyelést igényel mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről.

A beszélgetés egyik legfontosabb ága - egyben az asztaltársaság közös nevezője - a vezetői és szervezeti kultúra változásának szükségessége, és a bizalom körül forgott: Szőcs Gábor, beszámolt a Magyar Telekom HR területén végzett pilot tapasztalatairól, megerősítette, hogy az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének alfája és omegája a bizalom, és a vezetői elköteleződés.

Végül Albert Fruzsina, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa kapta meg a "kegyelem-döfést", amikor Koczó Ildikó, a beszélgetés moderátora feltette neki a kérdést: ha ez ennyire vezető illetve szervezeti kultúra-függő, vajon Magyarországon mikor jutunk el odáig, hogy a ma privilégiumnak számító, ugyanakkor "nyugaton" természetes foglalkoztatási formák elterjedjenek? A válasz alapján erre még hosszú éveket kell várni, de minden hasonló konferencia és kerekasztal-beszélgetés egy lépéssel közelebb visz bennünket ehhez.

Németh Judit
mtd Tanácsadói Közösség