A Burj Dubai torony a világ legmagasabb épülete címének várományosa. A külföldi munkások jóval kevesebb pénzt kapnak, mint a helyi lakosok, ezért az erőszaktól sem rettentek el.

A törvényben meghatározottnál lényegesen kevesebb bérért dolgoznak magyar munkások Írország egyik presztízs-beruházásán, a dublini Spencer Dock építkezésén, idézte Írország legnagyobb szakszervezetének illetékesét az Irish Times. A Siptu már korábban is többször szóvá tette, hogy Írországban kizsákmányolják a külföldi munkásokat. hirdetés A Siptu állítása szerint a magyar munkások heti 69 órát dolgoznak, és a tevékenységre érvényes, törvényes minimális bérnek csak az egyharmadát kapják. A képviselet építőipari illetékese szerint 20-25 magyar munkás érintett az ügyben, akik elmondták: reggel 7.30-tól este 7-ig dolgoznak hétfőtől szombatig, havi 1700 eurót kapnak zsebbe, fizetési papír nélkül. Figyelembe véve a túlórákat, valamint az utazási jogosultságokat is, 4,50 eurós órabér jön ki, miközben a törvény előírásai szerint legkevesebb 14,85-15,33 eurót kellene kapniuk óránként. A lap beszámolója szerint a magyar dolgozók munkáltatója Boros Csaba, aki alvállalkozóként működik

A törvényben meghatározottnál lényegesen alacsonyabb bérért dolgoznak magyar munkások Írország egyik presztízsberuházásán, a dublini Spencer Dock építkezésén – idézte Írország legnagyobb szakszervezetének illetékesét az Irish Times. A Siptu már korábban is többször szóvá tette, hogy Írországban kizsákmányolják a külföldi munkásokat.

Németország további három évig fenntartja a kelet-európai munkavállalókkal szembeni átmeneti korlátozásokat – így döntött szerdán a berlini kormány.

Hollandia is fontolgatja, hogy már májustól nem hosszabbítja meg az Európai Unió új tagországainak munkavállalóit sújtó korlátozásokat.

Március 28-ra hirdettek általános sztrájkot tegnap este a francia szakszervezetek és diákszervezetek, miután a francia kormány ultimátumuk lejártával sem vonta vissza az első munkavállalási szerződésről szóló törvényt. A munkajogi reform miatt kialakult szociális és politikai válság egyre nagyobb méretet öltött hétfőn Franciaországban. A nap folyamán Jacques Chirac elnök teljes támogatásáról biztosítva kormányát negyedszerre sürgetett párbeszédet az első munkavállalási szerződésről (CPE) szóló törvény érdekében, amely a 26 évesnél fiatalabbak esetében kétéves próbaidőt és indoklás nélküli felmondást tesz lehetővé a munkáltatóknak. Dominique de Villepin kormányfő ugyanakkor nem találkozott a szociális partnerekkel és megismételte, hogy a szerinte a fiatalok munkanélküliségének csökkentését és a munkaerőpiac rugalmasságát segítő törvényt nem hajlandó visszavonni, és az a tervek szerint egy hónap múlva életbe lép. A miniszterelnök azonban nagyvállalatok és három diákszervezet

Március 28-ra hirdettek általános sztrájkot hétfőn este a francia szakszervezetek és diákszervezetek, miután a francia kormány ultimátumuk lejártával sem vonta vissza az első munkavállalási szerződésről szóló törvényt.

A német egyetemi klinikák orvosai nem kevesebb mint 30 százalékos bérnövekményt és jobb munkafeltételeket követelnek, a harminc százalékot sokan túlzottnak tartják. Csütörtökön nyolc egyetemi klinikán - Freiburgban, Heidelbergben, Münchenben, Würzburgban, Essenben, Bonnban, Mainzban és Halléban - szünetelt részlegesen a munka. Az orvosok szakszervezete, a Marburger Bund Mainzban szervezett hangos tiltakozó megmozdulást 22 ezer orvos nevében. Eközben Németország több tartományában folytatódott a közületi-közszolgálati dolgozók hetek óta tartó helyi szintű sztrájkja. Alsó-Szászországban és Hamburgban ugyanakkor megállapodás is született már. A közületi-közszolgálati dolgozókat tömörítő ver.di szakszervezet bizonyos helyeken tartományi és kommunális szinten az ellen küzd, hogy a heti munkaidőt 38,5 óráról 40 órára emeljék fel, mert attól tart, hogy ez munkahelyek megszűnését vonná maga után. A Ver.dinél béremelési követelés nem szerepel a napirenden. Az orvosok ma (pénteken) "

Több százezer diák tüntetett Franciaország több városában egy újabb széleskörű mozgósítás keretében, hogy elérjék az első munkavállalásról szóló törvény visszavonását. Párizsban összecsapások robbantak ki késő délután a tüntetők és a rendőrök között.

A foglalkoztatási miniszterek ülésén Finnország, Spanyolország és Portugália jelezte, hogy feloldja az új tagállamok munkavállalóival szemben fennálló korlátozásokat. Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia pedig fokozatosan nyitná meg munkaerőpiacát. Olaszország nem nyit, de a kvótákat duplájára emeli.