Március 28-ra hirdettek általános sztrájkot hétfőn este a francia szakszervezetek és diákszervezetek, miután a francia kormány ultimátumuk lejártával sem vonta vissza az első munkavállalási szerződésről szóló törvényt.

A német egyetemi klinikák orvosai nem kevesebb mint 30 százalékos bérnövekményt és jobb munkafeltételeket követelnek, a harminc százalékot sokan túlzottnak tartják. Csütörtökön nyolc egyetemi klinikán - Freiburgban, Heidelbergben, Münchenben, Würzburgban, Essenben, Bonnban, Mainzban és Halléban - szünetelt részlegesen a munka. Az orvosok szakszervezete, a Marburger Bund Mainzban szervezett hangos tiltakozó megmozdulást 22 ezer orvos nevében. Eközben Németország több tartományában folytatódott a közületi-közszolgálati dolgozók hetek óta tartó helyi szintű sztrájkja. Alsó-Szászországban és Hamburgban ugyanakkor megállapodás is született már. A közületi-közszolgálati dolgozókat tömörítő ver.di szakszervezet bizonyos helyeken tartományi és kommunális szinten az ellen küzd, hogy a heti munkaidőt 38,5 óráról 40 órára emeljék fel, mert attól tart, hogy ez munkahelyek megszűnését vonná maga után. A Ver.dinél béremelési követelés nem szerepel a napirenden. Az orvosok ma (pénteken) "

Több százezer diák tüntetett Franciaország több városában egy újabb széleskörű mozgósítás keretében, hogy elérjék az első munkavállalásról szóló törvény visszavonását. Párizsban összecsapások robbantak ki késő délután a tüntetők és a rendőrök között.

A foglalkoztatási miniszterek ülésén Finnország, Spanyolország és Portugália jelezte, hogy feloldja az új tagállamok munkavállalóival szemben fennálló korlátozásokat. Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia pedig fokozatosan nyitná meg munkaerőpiacát. Olaszország nem nyit, de a kvótákat duplájára emeli.

Az unión kívülről érkező munkavállalók előnyösebb helyzetbe kerülhetnek az új tagállamok polgáraihoz képest - legalábbis ebben a témában nyújtottak be kérdést liberális képviselők, köztük Szent-Iványi István. A kapcsolódó vitában három magyar képviselő mellett az Európai Bizottság nevében Franco Frattini is felszólalt hétfőn este.

Portugáliának, amely májusban megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unió új tagállamai előtt is, elsősorban magasan képzett munkaerőre van szüksége - jelentette ki hétfőn Prágában a portugál külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, a cseh külügyminiszterrel.

Franciaország fokozatosan és korlátozottan, de megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unió keleti tagjai előtt. Dánia, Belgium, Hollandia hasonló szándékokat jelzett, míg Portugália, Finnország és Spanyolország május elsejével szabad munkavállalást tesz lehetővé a magyarok számára is.

Franciaország fokozatosan és korlátozottan, de megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unió új, keleti tagjai előtt - jelentette be Dominique de Villepin francia miniszterelnök. A korlátozások feloldása kezdetben csak olyan szakmákra vonatkozik, amelyekben nehéz munkaerőt találni, és a formáját megvitatják a szociális partnerekkel - közölte a kormányfő egy nyilatkozatban. A korlátozások Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Litvániát, Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát érintik. A 15 régi EU-tag közül három (Írország, Nagy-Britannia és Svédország) eleve megnyitotta munkaerőpiacát. Három (Finnország, Portugália és Spanyolország) már bejelentette, hogy május elsejével megnyitja a piacot, három másik (Ausztria, Belgium és Németország) pedig úgy döntött, hogy meghosszabbítja a korlátozásokat.

Május elsejétől formalitások nélkül vállalhat Spanyolországban munkát az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tíz ország állampolgára. Franciaország fokozatosan és korlátozottan, de megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unió új, keleti tagjai előtt - jelentette be hétfőn Dominique de Villepin francia miniszterelnök.

Róma úgy döntött, hogy továbbra sem enged korlátlan hozzáférést az új tagállamok dolgozóinak, viszont duplájára növeli az éves kvótát.

A szerkezetátalakításokról és a foglalkoztatásról címmel írt saját kezdeményezésű parlamenti jelentést a francia szocialista Jean Louis Cottigny. Ebben a képviselők elítélik az előnyugdíjazást, és „erkölcstelen és rabló eljárásnak” tartják, ha a vállalatok tisztán spekulációs, profitmaximalizációs célból bocsátják el munkavállalóikat és szervezik át tevékenységüket.