Az talán már egyetlen felkészült toborzó kollégát sem lep meg, hogy ha gyors eredményeket szeretnénk elérni a munkaerő-keresésben, az álláshirdetés önmagában több, mint kevés. A HR számtalan területe ma már kezd a marketinges munkakörre hajazni, de legalábbis elválaszthatatlan egymástól a két terület, így nem meglepő, hogy a sikeres toborzásra is érdemes kampány szinten tekinteni. Hogy ez pontosan mit jelent, milyen eredmények érhetőek el, és mit tartogat az év vége? Erről beszélgettünk tapasztalt szakemberekkel.

Egy toborzó cég gyakran hiába rendelkezik ATS-sel vagy Excel alapú adatbázissal, annak használata sokszor bonyolult vagy költségigényes. A jövő mindenképpen a képzett HR-szakembereké, és az egyszerű, költséghatékony, az üzleti döntéseket mégis nagyban támogató rendszereké.

A Stadion Event Kft. már 5 éve, vagyis a kezdetektől a Groupama Aréna kizárólagos catering szolgáltatója. Most, hogy elérkeztek ehhez az évfordulóhoz, végeztek egy gyors adatösszesítést, a számok pedig meggyőzőek.

A HR-t kiszolgáló szoftveres megoldások többségéhez hasonlóan, a kiválasztást támogató alkalmazások egy részére is igaz, hogy a kezdetekben pusztán a digitalizálás volt a céljuk, azaz meglévő megoldások kerültek átültetésre különösebb hozzáadott érték létrehozása nélkül.

A céges szabadságkezelés sosem egyszerű feladat. A szabadságkérelmek kezelését általában az ügyvezető vagy a pénzügyes munkatárs látja el, mely komplikált dokumentációval és hosszas ellenőrzésekkel jár. A vállalatirányítási szoftverek nem követik az aktuális jogszabályokat, a bérszámfejtő programokhoz pedig csak a könyvelők férnek hozzá. Az alábbi cikkben három megoldást gyűjtöttünk össze, melyek megkönnyíthetik a céges ügyintézést és hatékonyabbá tehetik a szabadságok kezelését is.

„Családi kedvezmény… Gyermek pótszabadság… Adatváltozások a munkavállaló cím, kommunikációs adataiban… Cafeteria… Csak néhány nyilatkozat melyről munkavállalóként nyilatkoznunk kell, adatváltozás, melyet közölnünk kell a HR-el. „

Agilis gondolkodásmód, feltörekvő technológia, digitális transzformáció - napjaink meghatározó hívószavai. Legalább annyira sokat emlegetett szavak ezek, mint a maga idejében a „Jó, a rossz és a csúf” volt. Többen talán így is gondolkodnak ezekről, hiszen a szervezeteken belül elkerülhetetlen változásokkal jár, ha valaki erre az útra „téved”. De tényleg felkészültünk rá?

A keleti ortodox keresztények a mai napig a Kr. u. 46-ban bevezetett naptár szerint élnek. Időszámításuk a nyugati világban elterjedt Gergely naptárhoz képest 13 napos eltérést mutat. Ez a magyarázata annak, hogy az ortodox karácsonyt nem december 25-én és 26-án, hanem január 6-án és 7-én ünneplik. Bár ez a vallástörténeti kitekintés önmagában is izgalmas, számunkra a hazánkban dolgozó ukrán munkavállalók szabadságolási szokásai miatt lehet érdekes.

Az elemzők egy ideje már komolyabb gazdasági megtorpanást prognosztizálnak, amelynek origója minden bizonnyal az autóipar lesz. Erre utal, hogy az iparág bizonyos szereplői az utóbbi hónapokban első sorban már nem eladásra, hanem a raktáraknak gyártottak. A vásárlások visszaesése a gyártókat, autóipari beszállítókat a kapacitás visszaszorítására, a munkaerő optimalizálására, végső esetben elbocsátásokra kényszerítette. Jelen írásunkban a leépítések várható hatásait, és a felmerülő alternatívákat vesszük sorba.

Az esetleges jogszabályi változásokat még nem látjuk most, de a választ a 2019-es év tapasztalataiból meríthetjük. Az év eleji drasztikus jogszabályváltozás nyomán várható volt a béren kívüli juttatások visszaépülése, drámai beszűkülése. Habár a visszaesés mindenképpen igaznak mutatkozik a választható cafeteria elemek terén, mégis a juttatási piac azt tükrözi, hogy nem lehet egy tollvonással eltüntetni. Ennek oka a minőségi munkaerő megtartásában keresendő. A KSH adatai szerint az üres álláshelyek száma hasonlóan alakult 2019 első félévében a tavalyi azonos időszakhoz képest. A vállalatok több mint 60%-a szembesült a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel. Erre utalnak az Edenred Magyarország által szeptemberben végzett kutatás eredményei is.

A vezetői kultúráról és annak méréséről beszélgettünk Makó Ferenccel a Sensa Consulting ügyvezetőjével.

A hazai KKV szektor az elmúlt évtizedek alatt beletanult a könyvelők világába és ma már szinte kivétel nélkül professzionális megoldásokat alkalmaznak napi szintű pénzügyeik rendezéséhez. Az adótanácsadás világa azonban eddig elsősorban a közép, felső és nagyvállalatok szintjén vált ismertté és keresetté, holott pont a kisebb KKV-k esetében, ahol jellemzően alacsonyabb az árbevétel és minden fillér számíthat, lehet életbe vágó egy jól megválasztott pénzügyi stratégia.

Manapság a legtöbb termelővállalat már nem csak a felső- és középvezetőit, hanem az alsóbb szintű vezetőit is képzi. A munkaerő megtartó programok kapcsán különösen felértékelődött a fizikai állományt közvetlenül irányító vezetői szint, a sorvezetők, műszakvezetők szerepe…