>
Megjelent: 7 éve

21 órás munkahét - realitás vagy utópia?

images

images

Nincs elég idő a családra, barátokra, hobbira, vagy önkéntes munkákra, amiket sokan szívesen csinálnának, ha idejük engedné - állítja a londoni New Economics Foundation (NEF) népszerű, ámde sokat vitatott tanulmánya, amely szerint a jelenleg bevett 40 órás munkahét radikális lerövidítése egy csapásra oldana meg azokat a problémákat, amivel a fejlett országok lakói nap mint nap szembesülnek.

Az ötlet támogatói szerint, ha mindenki részmunkaidőben dolgozna, akkor több embernek lenne állása, csökkenne a munkanélküliség. A támogatók szerint ráadásul a rövidítés gazdaságosabb működésre is ösztönzi a cégeket, így a termelékenység is nő az intézkedés hatására. Ez rövid távon egyébként így is van: a francia statisztikai hivatal adatai szerint például amikor a franciák 2001-ben átálltak a 35 órás rendszerre, 300-350 ezer munkahely jött létre, míg a termelékenység 4-5 százalékkal növekedett.

Fontos leszögezni, hogy ez egy egyszeri hatás, nem pedig hosszú távú ellenszere a munkanélküliségnek. Ráadásul, ehhez meg kellene tiltani az embereknek, hogy másod-, harmadállást vállaljanak.

Van, ahol már korábban maguk mögött hagyták a hagyományos, 40 órás munkahetet: a leggazdagabb országok képesek voltak 30-35 óra körülire csökkenteni a munkahét hosszát. A skandináv országok közül Norvégia, Dánia és Svédország is 33-36 óra közelében van, de Írországban és Svájcban is csak 35 óra az átlag. Hollandia volt viszont a világon az első ország, ami elérte a harminc órás heti átlagot, miközben még a klasszikus ötször nyolcas felosztást is maga mögött hagyta. Az adatok alapján ráadásul úgy néz ki, hogy valójában a termelékenység az, amiben igazán jónak kell lenni, ahhoz, hogy csökkentsük a munkával töltött órák számát. Ezt erősen meghatározza, hogy milyen technológiát használunk, valamint az is, hogy az emberi munka mennyire hatékony. Mi is írtunk már a testben ugyan a munkahelyén lévő, de egyáltalán nem dolgozó munkavállalóról. Rengeteg órát töltünk el így: egy 2004-es tanulmány szerint 225 munkanapból átlagosan mintegy 85 napot töltöttek semmittevéssel a dolgozók. A magyarok átlagon felül teljesítettek a maguk 104 láblógatós napjával.

A munkahét idejének radikális lecsökkentését pártolók azt is kiemelik, hogy a fizetett munkára fordított idő lecsökkenésével több idő jut olyan munkákra, amikért nem kapunk pénzt, viszont javítják az életszínvonalunkat. Például az otthon főzés időigényes, viszont optimális esetben sokkal egészségesebb, mint az előre elkészített ételek, vagy a gyorsétterem.

Ha holnaptól 21 órát kellene dolgozni, akkor nem egyértelmű, hogy mennyivel csökkenne egy átlagmagyar fizetése. Ha a tavalyi 142500 forintos nettókeresetből indulunk ki és nagyon megengedően csak egyharmados csökkenéssel számolunk, akkor is 95 ezer forintból kellene gazdálkodni a duplájára nőtt szabadidőnkben. Valószínűleg kevesen vannak, akik megelégednének ennyivel csak azért, hogy másoknak is jusson munka, sokan másodállást vállalnának, ha máshogy nem, feketén.

Index
  • 2020.10.22 HR folyamatok/HR kommunikáció/Változásmenedzsment A képzésen összefoglaljuk és rendszerbe helyezzük a HR folyamatokat, megismerkedünk a HR kommunikáció szerepével és témaköreivel, valamint megtudjuk, mit jelent a változásmenedzsment. Kiknek ajánljuk? A képzést azoknak ajánljuk, akik szeretnének fejleszteni a belső kommunikáción, illetve a változások menedzselését hatékonyabbá szeretnék tenni. Részletek Jegyek
  • 2020.11.17Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE A Toborzás a LinkedIn-en és a Facebookon 1 napos workshopon délelőtt kérdést kaphat LinkenInnel kapcsolatos kérdéseire, szó lesz továbbá a vállalati oldal fontos elemeiről, karrieroldalról és oldal-analitikákról. Délután példákkal színesítve ismerkedhet meg a kampánykezeléssel, kapcsolati háló felépítésének kérdéseivel és egyéb, Facebookkal kapcsolatos funkcióval. Részletek Jegyek
  • 2020.11.23Művezető képzés A művezetők szakmai továbbképzése a vezetői feladataik eredményes és hatékony ellátására. A résztvevők vezetői, problémamegoldási és termelékenységfejlesztési készségeinek fejlesztése konkrét feladatokon, szituációs játékokon, esettanulmányokon keresztül. Részletek Jegyek
  • 2020.12.05 Teljesítménymenedzsment és motiváció A résztvevők megtanulják, beosztottjaik teljesítményére ható területek helyes menedzselését. Képessé válnak akár munkavégzés közben hatásos, rövid coaching beszélgetések levezetésére. Megismerik a teljesítmény menedzsment eszközrendszerét. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
GKI: egyre nagyobb a munkanélküliségtől való félelem

A lakosság októberben saját pénzügyi helyzetének alakulását szeptemberhez képest rosszabbnak érzékelte. A munkanélküliségtől való félelem... Teljes cikk

Így hat a munkaerőpiacra az MNB 50 pontos javaslatcsomagja

A napokban az Magyar Nemzeti Bank egy ötven pontból álló javaslatcsomagot tett közzé a koronavírus okozta negatív hatások kezelésére. A javaslat... Teljes cikk

Amerikai cégek 5 ezer új munkahelyet hoznának létre Magyarországon

Az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács ülésén 12 beruházásról tárgyaltak, amelyeket amerikai cégek terveznek Magyarországon. Mindezek segítségével... Teljes cikk