A korrektség a vezető aduásza - így építs bizalmat covid idején

Meglepő és nem túl örömteli hír, hogy az Opinio 1100 fős reprezentatív, friss kutatása alapján a magyar emberek többsége nem figyel a többi hírhez képest kiemelten a koronavírusos információkra. A társadalom negyede nem tájékozódik erről, a 25 éven alattiaknak - a Z generációsok - 40 százalékára igaz ez - derül ki a felmérésből.

Az eredmények szerint a magyarok számára a szakértők a leginkább hiteles források (orvosok: 34, kutatók 33, egészségügyi intézmények 30 százalék). Utánuk némi meglepetésre a külföldi források (WHO, EU, külföldi hírportálok) következnek egy százalékponttal a magyar Operatív Törzs előtt. Csak minden ötödik válaszadó (20%) hisz a hazai médiának, 19 százalék a személyes ismerősöknek, 7 százalék a munkahelyi kollégáknak és mindössze 3 százalék a politikusoknak (több válasz is megjelölhető volt). A cégvezető hiteles forrásként való megjelenése egyébként az életkorral növekszik, az 50 év feletti válaszadók körében már 20 százalék.
A leginkább az orvosokban, a tudósokban és az egészségügyi intézményekben bízunk, ha koronavírus ügyben tájékozódunk. A külföldi források is verik a hazai médiát
A HR kommunikációs szakértő egy tíz országra kiterjedő felmérést is idézett (ebben magyar adatok nincsenek). Az Edelman kutatása azt mutatta, hogy a dolgozók 65 százaléka szerint a cégvezetőknek jelentős szerepet kell játszaniuk a pandémiás helyzet kezelésében. Ám véleményük szerint eddig rosszul vizsgáztak, csak 29 százalék értékelte azt sikerre.

Érdekes kérdéskör, hogy a magyar munkavállaló mit szeretne pontosan hallani covid ügyben vezetőjétől? A kutatás szerint egyharmad semmit sem, nekik megvan a kellő információjuk. Egyharmad egészségügyi kérdésekben szeretne többet tudni. 23 százalék az állásbiztonságról vár tájékoztatást, azaz lesz-e leépítés, mennyire biztos az állásom, milyenek a cég túlélési esélyei. Minél idősebb valaki, annál fontosabb neki az egészségügyi és a munkahely stabilitásáról szóló témakör. A 25 év alattiaknál viszont ennek a fordítottja az igaz. Ez utóbbi arra is enged következtetni, hogy gyengébb a munkaadó iránti lojalitás.

Elgondolkodtató az az adat is, hogy a munkavállalók egyharmada úgy érzi, nem kapja meg vezetőjétől a megfelelő tájékoztatást, csak 50 százalék elégedett.

A vezetői aduász a korrektség

Arra a kérdésre hogy mivel erősíthetné a vezető a belé vetett bizalmát 69 százalék a korrektséget jelölte meg, majd a gyors intézkedések, a hatékonyság és a hibák elismerése következik. A vert mezőnyben a láthatóság-jelenlét és az inspiráció. Minél magasabban kvalifikált valaki, annál fontosabb, hogy korrektséget tapasztaljon: a diplomások 82, az érettségizettek 67 százaléka jelölte meg első válaszlehetőségként.
A legnagyobb bizalomerősítő a korrektség a munkavállalók szemében. A kommunikáció önmagában nem elég
Batiz András úgy összegzett, hogy az emberek korrekt, hús-vér vezetőket szeretnének látni, akik ebben a helyzetben is képesek nyitottak, empatikusak maradni és akár bevallani a saját hibáikat.

“Nem a ti hibátok!”

A HR kommunikációs szakértő a bizalmat erősítő vezetői viselkedésre Brian Chesky, az Airbnb vezérigazgatójának az elbocsátott munkatársakhoz írt levelét hozta fel, aki azzal kezdte, hogy nagyon sajnálja az intézkedéseket, hozzátéve: “ez nem a ti hibátok”.

Egy másik jó példa Arne Sorenson, a Marriott szállodalánc sok mindent megélt elnök-vezérigazgatójához kötődik, aki nagyon emberi videóban üzent a munkatársaknak. Egyszerre küzdött a könnyeivel, ismerte el, hogy még életében nem volt ennyire nehéz helyzetben és sugárzott optimizmust. (Ebben a videóban 5.05-től látható a lényeg fél percben.) Severin Schwan, a Roche gyógyszergyártó vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy a bizalom megerősítésének egyik legfontosabb eleme, hogy őszinte vagy.

Miért is fontos, hogy korrekt módon bánjunk a munkavállalókkal? Batiz András válasza: "Azért, mert a cég jövője múlik rajta. Előbb-utóbb vége lesz ennek a helyzetnek, újra elindul a toborzás, az emberek nem felejtenek és viszonylag szigorúak. Egy amerikai kutatás szerint a munkavállalók 75 százaléka nem dolgozna olyan cégnél, amelynek rossz a híre, 87 százalék nem jelentkezne olyan munkahelyre, amely inkorrekten kezeli az elbocsátásokat és 64 százalék nem vásárolna olyan cégtől amely rosszul bánik az alkalmazottakkal."

Nyitókép: Batiz András előadás közben a HR Festen 2020. november 5-én