A szendvics generáció és a pozitív diszkrimináció

Mit mutat ez a két vonal? Az látható az ábrán, hogy mindkettő csökken, de csak az egyik csökkenés jó hír. Jó hír, hogy egyre tovább élünk, köszönhetően a prevenciónak, egészségügyi ellátásnak és nyilván még nagyon sok pozitív 21. századi tényezőnek.

A rossz hír az, hogy ezzel párhuzamosan csökken az élve születések száma is és nem csak hazánkban, de a fejlett világ jelentős részén. A termékenység csökkenése, és a várható élettartam növekedése hozzájárul a népesség öregedéséhez. Ezt a folyamatot nevezzük társadalmi öregedésnek. Az évszázad végére a várható élettartam a Földön az előzetes számítások szerint a jelenlegi 68 évről 81 évre növekszik majd. A népesség egyharmada - azaz minden harmadik ember - az időskorúak közé fog tartozni.
Ez a folyamat még szembetűnőbb, ha korfával ábrázoljuk. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) ábrázolják.

A vízszintes tengely egyik oldalán a férfiak, a másik oldalon a nők aránya százalékban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja.

Többféle korfát is készíthetünk:

a vállalati korfa egy adott szervezet korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint jeleníti meg. A vállalati korfa segítségével képet kapunk például a cégünk kor-összetételéről, a fiatalok-idősek arányáról, a nyugdíj közelben lévők számáról.

 A generációs korfa a generációs csoportosítás szerint adja meg az adott szervezet/társadalom generációs és nemek szerinti eloszlását. Segít abban, hogy világos képet kapjunk a cégünk generációs összetételéről. Az, hogy ez miért fontos az előző cikkemben részletesen kifejtettem.

Ha ez sem győzött meg mindenkit, akkor nézzük az öregedési indexet, amely egy statisztikai mutatószám százalékban kifejezve.

Azt mutatja meg, hogy mennyi az idős (65 év feletti) népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest. 2050-re az európai lakosság egyharmada 65 évnél idősebb (értsd nyugdíjas) lesz, amire még nem volt példa a világtörténelemben.

A vízszintes tengely egyik oldalán a férfiak, a másik oldalon a nők aránya százalékban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja.

Nem véletlen, hogy 2012-es év az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritásról szólt Európában. Továbbá az Európa 2020 stratégia, - amely az Európai Unió elkövetkező éveinek stratégia célkitűzéseit tartalmazza is kiemelten fontosnak tartja és támogatja az idősebb munkavállalók nagyobb arányú részvételét a munkaerőpiacon, ezen belül külön figyelmet fordítva az 50 év feletti nőkre, mivel ők halmozottan hátrányos helyzetű csoport.

Az 50 év feletti nők, akikre "szendvics generációként" hárul egyidejűleg a gyermekeikről, szüleikről és unokáikról való gondoskodás felelőssége.

Carol ABAYA, az elnevezés meghonosítója és a szendvics generáció elismert szakértője az öregedés és az idősebb / szülői ellátás kérdéseivel foglalkozik újságíróként, már több mint 20 éve. Magazinja, a Sandwich Generation volt az első, amelyik felhívta a figyelmet arra, hogy beszéljünk erről a generációról és az előttük álló kihívásokról. ABAYA nem csak egyféle szendvicset azonosított:


a tradícionális szendvics: azok, akiknek öregedő szüleiket és/vagy gyermekeiket is segíteniük kell.

 Club szendvics: a baby boom generáció tagjai, akik öregedő szüleiket, gyermekeiket és unokáikat is segítik és azok a X generációsok, akik a saját kisgyereküket és szüleiket, nagyszüleiket is támogatják.

 Open Faced szendvics: bárki, aki az időseket segíti, támogatja.

A szendvics generáció kifejezés szemlélteti azt a kettős, vagy többszörös nyomást, amely e generáció tagjait éri. Ők azok, akiknek egyszerre kell gondoskodni a gyermekeikről, idős szüleikről (illetve nagyszüleikről), valamint azok, akik idős szüleikről, és már felnőtté váló gyermekeikről is gondoskodnak, akik egyre nehezebben hagyják el a "Mama Hoteleket". Mindez időmenedzselés szempontjából, anyagilag, erkölcsileg és érzelmileg is óriási teher és felelősségvállalás: egyszerre segítenek a gyerekek lakásának megszerzésében és családalapításában, később az unokák gondozásában, miközben ezzel egyidejűleg gondozzák és támogatják rendszeresen saját idős szüleiket, nagyszüleiket. Sokan egyszerűen nem bírják a többszörös terhet, és megpróbálják a szociális szféra intézményeire bízni legalább idős szüleiket. Azonban a férőhelyek száma véges...

Ezen a problémán enyhíthet és több tízezer nőt érint a kormány azon szabályozása, amely szerint 2011 januárjától 40 év jogosultsági idő után, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők és megkapják a teljes jogú öregségi nyugdíjat. "Miért csak a nők mehetnek nyugdíjba 40 év munkaviszony után? Ez nem egyfajta diszkrimináció?" hallható sok helyen, főleg férfiak szájából. Igen, férfi szemmel nézve akár az is lehet: pozitív diszkrimináció. De milyen pozitív! Ha a társadalmi öregedés problémáját nézzük, és ismerjük, hogy milyen teher van a szendvics generáció nő tagjainak a vállán, és azt is tudjuk, hogy mennyire kevés az olyan intézmény száma, ahol fogadni tudják az időseket. Ha átgondoljuk, hogy mennyi terhet vesz le az otthon lévő nő a társadalom és a szociális ellátó intézmények válláról, azáltal, hogy gondozza az időseket, bölcsödébe viszi a piciket, otthont ad és teremt a család minden generációjának, akkor látható, hogy mennyire fontos és valóban pozitív ez a szabályozás.

Kissné András Klára, a Főgáz Zrt. HR-kontrolling vezetője