Türelem-fejlesztésre lenne szükség

A másik, nagy, közgazdasági preferencia, amit vizsgálnak a döntések meghatározásakor az az időhöz való viszony. Ilyenkor azt mérik, hogy az egyén milyen módon hasonlítja össze a jelenkori nyereséget a jövőbelivel. „Azt nézzük, mennyire képes valaki a vágyait késleltetni, és ennek mi az ára” - mondja a kutató. A kérdés az, hogy dönt az egyén. Az „1000 Ft-ot ma, vagy 1250 Ft-ot jövő héten” -típusú dilemma kikényszerítik a döntést, és ebből ki lehet következtetni, hogy az adott egyén mennyi pluszpénzt vár el azért, hogy egy hetet várjon. Ha valaki erre a kérdésre a mai 1000 Ft-ot választja, akkor tudjuk, hogy több mint 250 Ft-tal többet kellene neki fizetni, hogy hajlandó legyen egy hetet még várni a nagyobb összegért. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit tekintve elmondható, hogy aki kevesebb kompenzációt vár a jelen nyereségéről a jövő eredményeiért való lemondásáért cserébe, az türelmesebb ember.

Fontos mutatója az egyén összes felhalmozási viselkedésének az, hogy képes-e befektetésekre, és ezen belül a saját humántőkéjébe való befektetésre. Hiszen, amit a jelenben tanulunk, azt csak a jövőben lehet használni, és forintosítani. A türelmes emberre jellemző az is, hogy továbbtanul, ami szintén növeli a jövőbeli sikereinek a lehetőségét.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a türelem ebben a fogalomkörben nem csak egy erényt jelent. Sok dolog játszik egyszerre szerepet abban, hogy türelmessé váljon valaki: nevelési siker, kifejlesztett technikák.

A türelem megléte nagyban összefügg nemcsak a tanulás képességével, a végzettség megszerzésével, a vagyoni megtakarítások meglétével, hanem az egészségügyi állapottal is. „A türelmetlen embereknek gyakrabban van pénzügyi nehézsége is”- mutat rá a kutató egy fontos összefüggésre.

Éppen ezért azt is lehet állítani, hogy a türelem az egyik kulcsa a sikeres életnek. Akkoris, ha nem teljes bizonyossággal bizonyítható a türelem és a siker együtt járása, mégis lehet azt mondani, hogy jót tenne egy kis türelem-fejlesztés az iskolákban, de a munkahelyi fejlesztési folyamatoknak is ezt a képességet kellene egy kicsit jobban erősíteni.

A nagylelkűség és a bizalom fontos építőkövek a sikerhez vezető úton

Mivel a sikerhez más is kell a pénzen kívül, ezért a társas preferenciákat is vizsgálják Kiss Hubert Jánosék a középiskolások körében. Többféle méréssel bizonyították, hogy az egyenlőtlenség-kerülés, a nagylelkűség, a bizalom fontos alapjai az iskolai sikernek.

Egy nagyon fontos új kutatási irányról is beszélt a kutató. A középiskolásoknál azt vizsgálják, hogyha az osztályban nő a bizalmi szint a különböző beavatkozásokkal, javul a szociális légkör, akkor az hogy hat a teljesítményre. Feltételezhetjük, hogy a csoportos együttműködés javítására pozitívan hat a nagylelkűség megélése, a kutató szerint.

A belső kontrollos személy sikeresebb a külső kontrollosnál

Az „álom-munkavállaló” úgynevezett belső kontrollal rendelkezik, mégis egy idő után minden munkáltató a külső kontrollos személyeket kezdi keresni, mert őket könnyebb irányítani.

Ha a közbeszédből a tudományos életbe emeljük át ezt a fogalmat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kontrollhely azt a világszemléletet fedi le, amely szerint mennyire hisz abban az egyén, hogy az életét a saját befolyása alatt tudja-e tartani. A rossznak ő maga az okozója, vagy a sors, illetve más személyek felelősségét kutatja ebben az esetben? A belső kontrollos személy a sikert és a kudarcot a saját tevékenységének az eredményeképpen nézi. A kutató intuíciója a kutatás kezdetekor az volt, hogy aki belső kontrollos személy, az a tevékenységeket a saját felelőssége tudatában teszi/nem teszi meg. Ez pedig mindenképpen erőfeszítésre sarkallja az aktív személyt. És aki erőfeszítést tesz, az várhatóan sikeresebb lesz. Márcsak azért is, mert legalább megpróbált tenni valamit a siker bekövetkeztéért, vagy a kudarc elkerüléséért.

Nemzetközi szakirodalom szerint a külső, vagy belső kontrollosság hat az egyén egészségi állapotára, a megtakarításaira és az iskolai eredményeire egyaránt. A munkapiaci helyzetet is meghatározza ez az attitűd. A belső kontrollosok ugyanis kevésbé válnak munkanélkülivé, könnyebben találnak új, jobb minőségű munkahelyet, ahol egyszerűbb a beilleszkedésük, és haladnak előre a ranglétrán.

Természetesen azt nehéz eldönteni, hogy mi volt előbb, a magasabb önértékelés hoz sikert, vagy a sikeres embernek természetszerűleg nő az önértékelése. De az biztos, hogy a sorsra bízott változásokhoz képest az egyéni erőfeszítés az, aminek lehet valamilyen eredménye.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A türelem határozza meg a sikerességet?
2. oldal - Türelem-fejlesztésre lenne szükség