Megjelent: 4 éve

Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás?

Meddig kell, hogy terjedjen a cég iránti lojalitás? Meddig szól a munkaidő? Szabadság alatt is köteles a munkavállaló felvenni a céges telefont, vagy elintézni egy sürgős munkát? Triviálisnak tűnhet a kérdés, ám amint a továbbiakból kiderül, mégsem az. A munkaidő témájáról beszélgettünk Rumpf Nikolettával, az euCSOPORT marketing és kommunikációs vezetőjével.

images

Szinte mindegyikünk ismeretségi körében van olyan személy, akinek vannak hasonló emlékei a 0-24 órában főnökösködő felettesekről. Tehetünk-e ez ellen és ha igen, akkor mit?

A munkaidő fogalmát a munkáltatói szerződés kell, hogy szabályozza. Ebben napi, heti, illetve havi bontásban szerepel, hogy a munkabérünkért mennyi a kötelezően elvárt munka. Ami efölött van, az természetesen túlórának minősül. Ezt már a legelején, vagyis amikor aláírjuk a munkaszerződést érdemes tisztázni.

Tapasztalatom szerint a szóban forgó probléma két cégtípust érint leginkább. Az egyik a kis cég, ahol mindenki minden tevékenységben részt kell, hogy vegyen, és ahol jellemzően kampányszerű munkavégzés történik.

A másik - és talán ez az ismertebb - a multi, ahol bármilyen furcsa, nem elvárás a túlmunka. Inkább egyfajta szokásjognak tekinthető, a rátermettség bizonyítása kényszeríti a munkavállalót ebbe az utcába. Ilyenkor gyakran kapja meg az illető, hogy „ez nem egy munkahely, hanem életforma!”

Vannak alapértelmezett fogalmak, amelyeket ha szükséges, definiáljunk! Így például az ebédidő, a monitoros állások esetében az óránkénti 10 perc szabadidő sérthetetlen kell, hogy legyen. És persze, ott van a munkaidő utáni magánélet, amit a munkáltatónak szintén tiszteletben kell tartania. Legtöbbünk nem agysebész, hogy állandó készenlétben élje az életét. A legtisztább helyzetet az eredményezi, ha leszögezzük: sürgős ügyeknél (tényleg végszükség esetén) küldjenek egy SMS értesítést. Minden más esetben másnap vagy a legközelebbi munkanapon visszahívjuk a hívó felet.

Bosszantó helyzet, de milyen hatásokkal jár hosszútávon ez a hozzáállás?

Be kell látnunk, hogy nem mindenki alkalmas az ügyleti rendszerben való létezésre. Amennyiben ezt a munkahely nem képes tolerálni, úgy érdemes váltanunk. Hosszútávon ugyanis a felhúzott íj effektus kiégést, kimerültséget okoz, amelyre csak utólagos orvosság a vállalkozás által szervezett burnout tréning.


Mikor érdemes erről a problémáról a munkáltatóval beszélni? Egyáltalán ott, ahol ez gondként felmerül, van értelme beszélgetést kezdeményezni? Nem célravezetőbb mindjárt más állás után nézni?



Hogy mikor érdemes a témát szóba hozni? Ha van ilyen jellegű korábbi negatív tapasztalatunk, akkor már az állásinterjún ajánlatos előhozakodni vele. Annál a cégnél, ahol ez a magatartás a “cégpolicy” része, ott nyilván nem kapunk jó pontot, ám megkíméljük magunkat attól, hogy újra belesétáljunk ebbe a kényelmetlen helyzetbe.

Ha pedig már munkavállalóként tapasztaljuk ezt a problémát, mindenképpen azt javaslom, hogy először „fehér asztal” mellett próbáljuk meg rendezni a helyzetet. Visszajelzésekből tudom, hogy meglepően sok munkaadó áll pozitívan a kérdéshez, ha megfelelően tálalják neki a miérteket. Ha pedig semmilyen módon nem sikerül változtatni a számunkra kényelmetlen gyakorlaton, még mindig ott van a munkahelyváltás lehetősége.


A kérdés megoldásában előttünk járó Nyugat-Európában milyen megoldások születettek erre?



Tőlünk nyugatabbra jellemzően már nem heti 40 órás munkaidőben gondolkodnak. Ami a legmeglepőbb ebben, az az, hogy bár az itt szokásosnál 7 órával kevesebbet dolgoznak, ugyanolyan vagy még magasabb teljesítményre képesek. Bármely munkakörben mérhető a teljesítmény, és látható, ki, hogyan használja ki a munkaidejét. Érdemes ezzel élni, hogy megelőzzük a bajt.


Nyilván minden munkakörben szükséges a feltöltődés. Ám mégis, melyek az e tekintetben „legveszélyeztetettebb” munkák?



A nagy monotóniával járó, erős koncentrációt igénylő, vagy a kreatív munkaköröknél elengedhetetlen a megfelelő feltöltődés. Enélkül a munkaadó igen hamar kiégeti a munkavállalót, ami hosszútávon egyik félnek sem jó, és borítékolható, hogy hamarosan új munkahely után néz a dolgozó. Különösen a most munkába álló Z generáció tagjai. Ez pedig újabb ember betanításával és pluszköltségekkel jár a munkáltatónak. És az ördögi kör kezdődik elölről. Kis odafigyeléssel és nagy empátiával viszont mindez megelőzhető.

Fotó: Pixabay
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Adatalapú döntések - mit mér a HR gyári környezetben?

A kontrollingot testre kell szabni, az adott cég igényeihez igazítani, hogy a mérésekkel keletkezett adatok a lehető leghatékonyabban támogassák az... Teljes cikk

2021-ban is a munkaerő-megtartás lesz a HR kulcsfeladata

Ötödik éve kérdezzük meg olvasóinkat, hogy mit gondolnak, mi lesz az új év kulcsfeladata HR szempontból. Első helyen évek óta a megtarás áll,... Teljes cikk

Vigyázat, HR-területen is tilos a kartell!

A cégek akár úgy is versenyjogsértés gyanújába keveredhetnek, ha nem is kommunikálnak egymással - hangzott el a Magyar-Francia Kereskedelmi és... Teljes cikk