Üzleti érdek a munkahelyi jóllét

A világ olyan gyorsasággal változik, amit nagyon nehéz elviselni és kezelni. Ez igaz a munka világára is, így mindenképpen szükség van egyensúlyra életünknek ebben a szeletében is. Nem egy kutatás bizonyítja, hogy a munkavállalók képességeik alatt teljesítenek, mert nem elkötelezettek. A helyzet egyik komoly „felelőse” a munkahelyi stressz. A WHO szerint mára a stresszel összefüggésbe hozható betegségek jelentik a világon az elsődleges halálokot, nem pedig a rák. Az Egyesült Államokban az emberek 60-90%-a stressz következtében kialakuló betegségek miatt fordul orvoshoz. A vállalatok egy része már felismerte, hogy ebben a tekintetben is szükség van fenntarthatóságra, így több figyelmet kell fordítaniuk munkavállalóik egészségére is.

Szükség van például olyan rendszerekre, amelyek jelzik, ha valaki túl sokat dolgozik, ahogy munkahelyi „jólléti” stratégiára, valamint egészséges viszonyulásra a technológiai eszközökhöz is, hiszen utóbbiak is okozói a stressznek, különösen az okostelefon. A dolgozóknak saját kezükbe kell adni, hogy fizikai és szellemi egészségüket menedzselhessék, jelentették ki egy panelbeszélgetés során a szakemberek.

A munkahelyi jóllét és a teljesítmény összefügg

Az is kiderült, hogy a munkavállalók meghálálják a beléjük fektetett időt és energiát, ugyanis 82%-kal többen maradnak egy cégnél, ha a cég figyelmet fordít a jóllétükre, képzi őket, okos megoldásokat biztosít számukra, ez pedig komoly versenyképességi előnyt jelenthet a munkáltatónak. Hogy egy ilyen rendszer, stratégia jól működhessen, ahhoz rendszeresen fel kell mérni az egyéni igényeket, és célzott HR eszközökkel egyéni megoldásokkal lehet a munkavállalókat segíteni. A HR-eseknek a vállalatvezetők felé azt kell közvetíteniük, hogy ez nem csak az „emberi oldalról” szóló diskurzus, hanem igen is az üzleti diskurzus része kell, hogy legyen. Ugyanis a stresszes dolgozó nem lesz kreatív, és nem tud teljes figyelmével az ügyfelek felé fordulni.

Ebben az esetben is segíthet a személyes példa, az egyedi történetek, hiszen ezekhez mindig könnyebb kapcsolódni. Nem árt, ha a vezetés felől is jönnek „sztorik”, hogy ők hogyan fordítanak figyelmet a saját egészségükre, jóllétükre. A panelbeszélgetés résztvevői például Jeff Bezost, az Amazon tulajdonosát hozták fel példaként, akinek nagyon fontos, hogy eleget aludjon, kipihent legyen, mert úgy érzi, akkor jobb döntéseket hoz. Számára ezért a napi nyolc órás pihenés prioritás, bármennyire is tele van a naptára, és dolgozhatna akár 24 órát. Szerinte, bár kevesebb alvással nyerhet valaki pár plusz produktív órát, de ez a hatékonyság illúzió lehet. Hiszen a döntések szempontjából a minőség általában többet számít, mint a mennyiség. Ahogy már korábban is említettük, a tudomány is Bezos oldalán áll, akkor is, ha a vezetői szempontokat nézzük. Ugyanis a jól teljesítő csapatoknál működő vezetői készségeket veszélyeztetheti az alváshiány.
Legtöbbünk agyának szüksége lenne a napi 8 óra alvásra, hogy regenerálódni tudjon
A másik példa, a panelbeszélgetés egyik tagjának cégvezetőjétől származik. Ariana Huffington, aki korábban a Huffington Postot alapította és vezette, személyes tapasztalatnak köszönhetően indította el a Thrive Global kezdeményezést, melynek célja éppen az, hogy változtassunk azon, ahogy jelenleg dolgozunk és élünk. 2007-ben összeesett az asztala mellett, az irodájában, és arra ébredt, hogy vérzik, mert eltört az arccsontja az eséstől. Ez az élmény komoly változtatási igényt indított el nála. Az alvás „evangélistája” lett. Mottója, hogy a stressz és a kiégés a mai világ járványa, ami egyáltalán nem kell, hogy az ára legyen a sikernek. A pihenés a munka világában is meghatározó kellene, hogy legyen, hiszen legtöbbünk agyának (kb. 80%) például szüksége lenne a napi 8 óra alvásra, hogy regenerálódni tudjon, mégsem pihenjük ki magunkat.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Üzleti érdek a munkahelyi jóllét
2. oldal - Agilis képzés-fejlesztés a MOL-nál