A foglalkoztatási törvény módosításával az év elejétől már nem vehetnek igénybe a munkáltatók - álláskereső alkalmazásakor - a bér és járulékköltségek 50 százalékánál magasabb támogatást, ugyanakkor megszűnt az a kötelezettségük, hogy a támogatott időszakkal egyező ideig támogatás nélkül is foglalkoztassák a felvett személyt.

A munkaadók költségeit növeli, hogy dolgozóiknak elfogadható szintű bérszínvonalat tudjanak biztosítani, a munkavállalók ennek ellenére komoly reálbérvesztést kénytelenek elkönyvelni - olvasható a Napi Gazdaságban.

A jelentős lassulás ellenére továbbra is magasnak tartják londoni feltörekvő piaci elemzők a januárban mért 7,1 százalékos magyarországi éves bruttó átlagkereset-növekedést; egyes vélemények szerint ez az év közepétől várt pénzügypolitikai enyhítést is késleltetheti.

Ha a munkáltató vállalja a munkavállaló adójának megállapítását, akkor a magánszemélynek március 20-ig kell átadnia a munkáltatónak az ehhez szükséges igazolásokat, illetve eddig az időpontig teheti meg az egyes adókedvezmények érvényesítéséhez, az önkéntes pénztári átutaláshoz szükséges nyilatkozatokat.

Szakmunkásként a hivatalos statisztika alapján havi bruttó 80-140 ezer forint között lehet keresni, ám a papíron bevallott fizetés és a valós bér között a legtöbb esetben nagy a különbség. A hivatalos állami bérstatisztikát és a piaci béreket vetettük össze. A legtöbb pozíciónál az eltérés kétszeres.

Az adóhatóság jelentős összeggel megbírságolhatja azokat, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek - derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének tájékoztatójából. A magánszemélyeket 100 ezer forintig, más adózókat 200 ezer forintig bírságolhatnak.

Keveset keresnek az ügyvédek, a legjobban gazdasági és műszaki területen éri meg dolgozni - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat most elkészült éves bértarifa-felméréséből. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a bérek régiónként, munkakörönként és életkoronként is eltérőek.