Feszültséget okoz a felsőoktatási intézményekben a rektorok megnövekedett fizetése, mert a bérek emelkedése a tanszékvezetőknél megállt, hiszen az ebben a pozícióban oktató tanárok számára már nem kivitelezhető intézményi forrásból a fizetésemelés - adta hírül a Magyar Hírlap nyomán a Magyar Rádió.

A kormány már dolgozik a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását célzó javaslaton - közölte a Napi Gazdaság. A változások mellett érvelők szerint ha minden változatlanul maradna, akkor a nyugdíjra fordított közkiadások 2050-re meghaladnák az ország összes jövedelmének 17 százalékát a mai 11 százalékkal szemben.

2007. július 1-jétől módosulások lépnek életbe a munkáltatói járulékfizetési kedvezményeket érintően. Milyen változásokkal kell számolni? Melyek lesznek a jövőben a kedvezmények lényeges pontjai? Hogyan lehet igénybe venni a kedvezményre jogosító kártyákat? Olvasóink ezekre a kérdésekre kaphatnak választ cikkünkben.

A munkavállalónak még ki nem fizetett munkabért nem lehet járulékalapként figyelembe venni - hívja fel a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a honlapján közzétett tájékoztatóban.

A pénzügyminiszter a napokban nyújtotta be a parlamentnek a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslatot, az új nyugdíjforma a meglévő rendszer újabb pillérének tekinthető.

Szeptembertől kezdve a reálbérek már nem lesznek kisebbek az egy évvel korábbi szintnél - vetíti előre az őszre vélelmezett "javulást" a GKI.

Nem szűkült a férfiak és nők fizetése közti bérkülönbség az utóbbbi években. A férfiak nettó 108 ezer, míg a nők 90 ezer forintos átlagkeresettel rendelkeznek. A férfi többségű munkakörnyezet és a gyermekvállalás ugyancsak rontja a nők esélyeit - írja a Népszabadság.

A KSH márciusi bérstatisztikája szerint amíg a közszférában a bérfolyamatok a vártnak megfelelően alakulnak, a magánszektor kitartóan emeli a fizetéseket. Komoróczki István, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége titkára szerint azonban ez a növekedési szint a következő időszakban nem marad meg - írja a Napi Gazdaság.

A KSH márciusi bérstatisztikája szerint január-márciusban a reálkeresetek - a fogyasztói árak 8,5 százalékos növekedése mellett - 7,0 százalékkal estek. Miközben a munkaadók a bruttó keresetek emelésével csökkenteni kívánják a vásárlóérték-vesztést, a vártnál nagyobb infláció ezt az erőfeszítést semmissé teheti.

A január-márciusi bruttó átlagkeresetek 7,1, a nettó átlagkeresetek 0,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva 7 százalékkal csökkent. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél átlagosan 2 millió 772 ezeren álltak alkalmazásban - tudatta a KSH.

Adó- és közteherreformra van szükség, meggondolandó a vagyonamnesztia bevezetése - hangzott el a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal csütörtöki ülésén.