A tavaly és az idén év elején is még erős gazdasági növekedés miatt jobb tárgyalóhelyzetbe került szakszervezetek az idén kissé több béremelést tudtak kiharcolni az euróövezetben, ez meglátszik azon, hogy hosszas lassulás után első ízben az idei második negyedévben gyorsult a bérköltségek növekedése az euróövezet átlagában éves összehasonlításban.

Iván László fideszes országgyűlési képviselő szerint a 2008. január 1-jén életbe lépő módosított nyugdíjszámítási rendszer átlagosan nyolc százalékkal csökkentené az újonnan nyugdíjba vonulók ellátmányát, vagyis "elsarcolja" tőlük a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Több tucatnyi változás történhet az adórendszerben a Pénzügyminisztérium jövő évi tervezete szerint. Valamelyest változna az adójóváírás, egyszerűsödne a járulékok és hozzájárulások rendszere, eltűnne néhány kis adó. Az Index internetes portál által megszerzett adócsomagról még folyik az államigazgatási egyeztetés, a kormány pedig szeptember végén tárgyalja.

Miközben számtalan egészségügyi potyautast sikerül kiszűrni a szigorított ellenőrzéssel, sok olyan alkalmazott is fennakad a rostán, akik amúgy tisztességesen fizetik a biztosítási járulékokat. Az APEH szerint az elektronikus adóbevallások mintegy 30 százaléka hibás - adja hírül a Magyar Nemzet.

Lassan felszámolja a kiskapukat hagyó egészségügyi ellátási rendszert az OEP, bár sokan a mai napig nem tudják, hogy biztosítottak, ellátásra jogosultak vagy potyautasok-e. Aki kételkedik abban, hogy jogosan veszi igénybe a szolgáltatásokat, az illetékes egészségbiztosítási pénztártól kérhet információt személyesen, levélben, illetve az interneten - írja a Népszabadság.

Erőteljesebben növekednek a bruttó bérek és az infláció is, a gazdasági növekedés üteme pedig lassul. A költségvetési szférában ősszel gyorsabban emelkednek a bérek, ám összességében 4 százalék feletti reálbércsökkenéssel lehet számolni - áll a Gki Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank elemzésében.

Ötszáz euró bruttó keresetből a legkevesebb pénz a lengyelek, közvetlenül utánuk pedig a magyar munkavállalók zsebében marad az adók és járulékok megfizetését követően, míg 1.000 eurós bruttó keresetet alapul véve a magyar munkavállalók kapják a legkisebb nettót kézhez - derül ki a Deloitte Magyarország által összeállított, a visegrádi országok munkavállalóinak nettó keresetét összehasonlító adatokból.

Alacsonyabb összegű ellátásra számíthatnak a jövőre nyugdíjba menők. Ők mintegy nyolc százalékkal, egy teljes 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeggel kapnak kevesebbet, mint azok, akik még az idén lesznek nyugdíjasok - írja keddi számában a Népszava.

Bár az utóbbi időben nőtt a diplomás pályakezdők munkanélküliségének aránya, a felsőfokú végzettségűek között még mindig a legkisebb a száma azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni. Más európai országgal összehasonlítva ráadásul kedvezőbbek a hazai adatok a béreket illetően: a diplomások kétszer annyit keresnek, mint a középfokú végzettségűek.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2007. január-júniusban 2 millió 778 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek 7,9, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-júniusi reálkereset 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A hivatalos állami statisztika szerint a szakmunkások - például a fodrászok, a villanyszerelők, a kőművesek fizetése havonta bruttó 80-140 ezer forint között mozog. Szakértők szerint az alacsonynak tűnő bérek hátterében a minimálbéres foglalkoztatás áll. Fodrászokat, kőműveseket, villanyszerelőket kérdeztünk, mennyit visznek haza a hónap végén.