Piacismeret, jó kapcsolatrendszer, pozitív szakmai visszajelzések. Ilyen érvek szólhatnak amellett, hogy versenytársunk egy vagy több dolgozónkat megkörnyékezze. Milyen megelőző lépéseket tehet a munkaadó és mit tegyen akkor, ha már a felmondólevéllel érkezik a munkavállaló? Néhány HR eszköz és nagyító alatt a versenytilalmi megállapodás.

Hazánkban és a régió országaiban egy munkatárs elvesztése átlagosan 630 ezer forintba kerül egy cégnek, de a szükséges tapasztalattól és szakterülettől függően ez az összeg az 1,2 millió forintot is meghaladhatja. Emellett egy új munkatárs toborzásának és beilleszkedésének költségei minimum egy ötödét teszik ki az illető éves bérének - hangzott el a CX-Ray által szervezett Kagyló Díjátadó Gálán. Szakértők szerint a jelenlegi munkaerőpiaci kihívásokra a szervezetfejlesztés adhat választ, melynek most a legjobb gyakorlatait is díjazták. A fődíjat a Metropolitan Egyetem nyerte el.

Egy közelmúltbeli kutatás szerint folyamatosan nő a fluktuáció a hazai munkahelyeken, miközben több iparág súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Mit tehet egy vállalat, hogy csökkenjen a felmondások száma. Íme hét tanácsunk.

A fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran hangoztatott vélemény, miszerint nehezen maradnak meg egy munkahelyen hosszabb ideig, állandóan igénylik a változást, nem lehet rájuk hosszú távon számítani. Ezzel szemben többségük éppúgy szeretne évekig ugyanazon a munkahelyen maradni, mint más kollégáik. Akkor váltanak, ha fizetésemelésre vagy előmenetelre nem látnak esélyt - derül ki a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásából.

Senkinek nem újdonság, hogy az álláskereső jelöltek interjún vesznek részt a felvétel előszobájában, az exit interjúk is egyre gyakoribbak távozáskor, hiszen ilyenkor a cégek információhoz juthatnak arról, hogy mit kellett volna másként csinálniuk, esetleg javíthatnak (?) egy elmérgesedett helyzeten. Azonban úgy tűnik, egy harmadik fogalmat is be kellene vezetni, méghozzá a munkavállalók megtartása érdekében - amivel talán az exit interjút el lehet kerülni -, ez pedig a „maradási interjú”.

Az OTP Bank felméréséből kiderül, hogy a fiatalok milyen szempontokat vesznek figyelembe munkahelyük kiválasztásakor.

Aki a jelenlegi feszes munkaerő-piaci helyzetet ügyesen használja ki, jól tárgyal, az többszöri munkahelyváltással akár jelentősen magasabb fizetést alkudhat ki magának, mintha kitartott volna lojálisan a cége mellett. A munkaerőhiány lehetővé teszi, hogy a munkavállalók könnyebben váltsanak, hiszen legtöbbükre van kereslet, sőt egyes munkakörökben, pozíciókban a cégek egymásra licitálva versengenek értük, csábítják el őket egymástól. A jelenlegi helyzetben valójában maguk a cégek gerjesztik a fluktuációt? Hogyan lehet mégis megbecsülni a lojális munkavállalót? HR szakembert és fluktuáció szakértőt kérdeztünk.

Egy élet több karrier befutásához is elég lehet - állítja az NNG HR-igazgatója. Magyari Andrea az InfoRádióban úgy vélekedett, napjainkban az Y generáció tagjai módosítanak a legtöbbször pályát, de a tapasztalt munkavállalók közül is sokan döntenek így.

Eltérő módon számolják a fluktuációt a vállalatok, ezért az eredmények nem pontosak és nem összehasonlíthatók. Ez baj. Összehasonlítható adatok híján, nem határozható meg egy vállalat valós munkaerőpiaci helyzete és nem hozhatók megalapozott döntések. Ezért fluktuáció benchmarking kutatás indult a probléma megoldására.

Hiába emelkednek a bérek, továbbra is probléma a munkaerőhiány és a fluktuáció a boltokban - írja a blokkk.com.

Napjainkban a munkaerőpiacon egyre élesebb a verseny a munkaadók között, a megfelelő végzettséggel, szaktudással és tapasztalattal rendelkező munkavállalók megszerzéséért, illetve egyre kiemeltebb szerepe van, a már a munkáltatók alkalmazásában lévő tehetségek megtartásának is.

Felmérés készült arról, hogy a fluktuáció mely szakmákat érinti a legnagyobb mértékben, hol van munkaerőhiány. Ebből az látszik, hogy az orvosok, állatorvosok, értékesítő menedzserek, betanított munkások, adminisztrátorok, pincérek/felszolgálók, informatikusok, felsővezetők álláshelyeinek betöltése a legnehezebb - írja az mfor.hu oldal.

A fluktuáció a szervezetből önként vagy kényszer hatására távozott munkavállalók pótlására felvett alkalmazottak százalékos aránya az átlagos állományi létszámhoz képest, egy évre vetítve.

Azt gondolnánk, hogy a magasabb fizetés reményében váltanak munkahelyet a munkavállalók. Valójában az elmúlt két évben a kékgallérosok 41,5%-ánál az volt a felmondás legfőbb oka, hogy a munkáltató nem tartotta be, amit ígért, sorozatosan csalódást okozott. Csak ezt követte a pénz és az embertelen bánásmód. Előbbi a dolgozók 39%-ánál, utóbbi 34,5%-nál volt felmondási indok - derült ki a HR-Evolution Kft. reprezentatív kutatásából.