A hazai munkaerőpiac látszólag megnyugodott: a dolgozói fluktuáció országos szinten csökken, a vállalatok mégis egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe. Az idei év kulcskérdése nem az, hogyan toborozzunk, hanem hogy kit és hogyan tudunk megtartani. Tízből három új dolgozó még a próbaidő alatt elhagyja a munkahelyet - mutat rá a HR-Evolution Kft. legfrissebb, 128 céget és 104 ezer munkavállalót érintő országos benchmark kutatása, mely a fluktuáció mögött húzódó leggyakoribb okokat is feltárta.

Egy friss felmérés szerint a HR és az értékesítési vezetők cserélődtek leggyakrabban az utóbbi egy évben.

Tavaly mintegy 19 ezer munkahely szűnt meg a német autóiparban az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég friss elemzése szerint: 2024 végén még valamivel több mint 761 ezer alkalmazottat foglalkoztatott az ágazat, egy évvel korábban pedig még mintegy 780 ezret. A leépítések az idén is folytatódnak.

Folyamatosan nő a B+N Referencia létszáma (13 852 fő), tavaly decemberben csak kilenc főre volt a második helyezett Spar Magyarországtól (13 861 fő) - derül ki a HR Portál és az Opten nagy cégek létszámmozgásait bemutató havi összeállításából. 2024. novemberről decemberre két munkaerő-kölcsönzőnél esett legnagyobbat a létszám.

A kormány új, 1,5 milliárd forintos támogatási programot indít a kkv-k számára annak érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül. A "Munkából munkába" program a családok védelme érdekében elősegíti az elbocsátott dolgozók azonnali, újbóli munkába állását - jelentette be hétfői közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A közelmúltban rossz hírek láttak napvilágot a német autógyárakkal kapcsolatban. Sztrájkokról, leállásról, készülő gyárbezárásokról hallani. Orbán Viktor nyugtatni igyekezett a hazai kedélyeket, a HR Portál azonban iparági szereplők megkérdezésével járt utána, hogy a baj utolérheti-e a német autógyárak magyarországi leányvállalatait is?

A megkérdezett német vállalatok 38 százaléka tervezi munkahelyek megszüntetését az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérése szerint.

A mesterséges intelligencia számos módon segítheti a mindennapi munkánkat, emellett a munkahelyi fluktuáció visszaszorításában is segítségünkre lehet, például időben jelezheti, ha egy dolgozó a kiégés szélére került, ezen kívül tehermentesítheti is az alkalmazottakat és a jövő vezetőinek fejlődéséhez is hozzájárulhat.

A német Thyssenkrupp acélipari üzletágában a jelenlegi 27 ezerről hat éven belül 16 ezerre csökkentenék a munkahelyek számát. A cég sajtóközleményben bejelentette, hogy 2030 végéig 5000 munkahelyet szüntetnek meg, további 6000 munkahelyet pedig kiszerveznek külső szolgáltatóknak vagy üzleti értékesítésre.

A munkaviszony megszüntetése nagyrészt közös megegyezéssel történik, azonban gyakran mindkét fél felkészületlen egy ilyen döntési helyzetben. Míg a munkavállalók sok esetben nincsenek tisztában a jogaikkal, és elhamarkodott döntést hoznak, addig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet a megállapodás szövegezésére, valamint nem számolnak a lehetséges következményekkel – hívja fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport vezetője.

Sok a generációs tréning a munkahelyeken, felkapott a téma, ám van-e értelme generációs alapon közelíteni munkamorálhoz, -attitűdhöz, munkavállalók szervezetbe építéséhez? Ki pánikol egyáltalán: a kaput őrzők vagy az azt átlépni akarók? Erről ír HR szakértő szerzőnk, Papp Tamás István.

Jogilag is aggályos módon lehetetlen helyzetbe hozza a kormányzat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) mintegy 1200-1300 munkavállalóját. Őket egy, az eddigi hatósági feladatkörüket is érintő átszervezéssel a kormányhivatalokhoz telepítenek át, ráadásul sokuknál ez rosszabb feltételeket jelentene a fizetésük és a szabadságuk terén is – értesült a HVG. Ha nem mennek önként, átvezénylik őket, vagy fel is mondhatnak nekik.

Bár a kormányzati előrejelzés 2,5%-os GDP-növekedéssel számol, az ipar 8%-os visszaesésben van, ez pedig nagyon sok céget nagy bajba sodorhat ősszel, ha csak nem történik valami pozitív fordulat – mondta a HR Portálnak a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Székely Tamás szerint ennek előszele már látszik a kényszerleállásokkal, műszakcsökkentésekkel. A szakszervezetek ugyanakkor 12%-os béremelést szeretnének jövőre, hogy a bruttó minimálbér elérje a 300 ezer forintot. Hogy ennek van-e alapja, az is kiderül a velük való beszélgetésből.

A végkielégítést a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe kell venni, mert a végkielégítés is járulékalapot képező jövedelem - magyarázza dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru News legfrissebb hírlevelében.