Megjelent: 9 éve

Egy szabadúszó naplója XII. - Levél-visszahívástól az interjú-visszaszívásig

Van arra műszaki és/vagy jogi lehetőség, hogy már elküldött levelünket, leadott nyilatkozatunkat a megírás vagy elmondás után töröljük, letiltsuk, visszavonjuk. A naplóíró a munkája során nemegyszer szembesült ennek hatásával – s többnyire ő volt a kárvallottja. Biztos, hogy mindig jó, ha kimondott vagy írott szavainkat csak úgy visszaszívhatjuk, amennyiben lehiggadva már kínosnak, kompromittálónak érezzük az őszinteségi rohamot?

Tavaly nyáron foglalkoztam a sorozat egyik részében az eltévedt levelekkel. Pontosabban azzal, mikor tévedésből olyan címzettnek küldjük az elektronikus üzenetet, akinek nem szántuk. Mi több, súlyosan kompromittáló lehet ránk nézve az a tudás, melynek akaratunkon kívül birtokába juttattuk. Például munkahelyi adatok, üzleti titkok kerültek illetéktelen postafiókba vagy épp a főnökünk ismerte meg egy fatális kattintás révén behatóbban a magánéletünket. Legutóbb inkább az volt terítéken, hogy mit tegyünk, amennyiben nekünk küldenek ilyen eltévedt levelet? Illetve hogyan válhatnak bizonyos, tájékoztató levélnek álcázott küldemények a negatív gerillamarketing, a dezinformáció és a manipuláció eszközévé. Most viszont inkább arról ejtenék szót, akkor mi a fennforgás, ha nekünk sikerül rossz címzettnek elpostázni valamelyik e-mailt. Mondjuk pont olyannak, akinek nagyon nem kéne megismernie annak tartalmát.

Erre gondolt a Gmail most, hogy kifejlesztette az üzenet-visszahívás opcióját. A program maximum fél percet engedélyez a visszahívás felső időlimitjeként. Természetesen a visszahívás nem azt jelenti, hogy a másik postafiókjában már ténylegesen bent lévő tartalmat lehetne kitörölni. Ez ugyanis bűncselekmény volna, egy zárt, jelszóvédett program feltörése. A visszahívás lényegében olyan alkalmazás, mint amikor a kvázi-élő adást de facto néhány másodperces késleltetéssel sugározzák, hogy szükség esetén megszakítható legyen. A legnagyobb probléma eme új funkcióval, hogy pont akkor nem működik, ha rögtön a küldés után – a pontos címzést leellenőrzendő - reflexszerűen az elküldött mappára kattintunk. Miként jómagam is szoktam. Tehát a gmail esetén – szubjektív felhasználói tapasztalatom alapján - ez még kicsit döcögősen működik. Miután elküldtük a levelet, bevillan egy parancsválasztó sáv, felkínálva a visszavonás lehetőségét is. De ha átváltunk az elküldött levelek mappájába, az opció eltűnik. És miért vonnám vissza a küldés parancsot, ha nem is tudom még, hogy rossz helyre ment-e az üzenet? Persze mindez elvileg kiküszöbölhető lehetne, ha eleve az elküldött mappát tartjuk nyitva levélírás közben. Csak a hézag egyrészt az, hogy a mappát manuálisan kell frissíteni, nem írja felül magát automatikusan. A frissítés viszont eltünteti a visszavonást tartalmazó parancskiadó sávot. Másrészt itt ugye pont nem tudatos, önellenőrző személyekről beszélünk, hanem olyanokról, akik figyelmetlenek, és tévedésből rossz címre küldik a levelet. Tehát ezt még csiszolni kell. (Ha egy már létező üzenetre válaszolunk, úgy ez a hiányolt opció már létezik, de hát pont ott legkisebb a hibafaktor – csak a válasz gombra kell kattintani, míg új levélnél be kell vinni a „címzett” mezőbe az e-mail címet. Többnyire ott szoktak az első betűk alapján felkínált címek közül esetleg rosszra kattintani.)

A főnök eltakaríthatja a jogsértő utasítás nyomait?

Ám ha tökéletesítik is, a rendszer aligha fogja tudni beteljesíteni azt, amit ez a kedvcsináló tulajdonít neki. „Mostantól egész biztosan csökken a szakítások, válások és kirúgások száma, mivel az első dühből, részegen, vagy csak szimplán meggondolatlanságból megnyomott “Küldés” gomb kiegészül egy fontos funkcióval.” Valójában a rossz minőségű emberi kapcsolatokat hosszú távon semmiféle zseniális gépezet vagy szoftver nem tudja fenntartani. De ha fenn tudná, akkor is kérdés, hogy érdemes-e? S biztosan jó lenne, ha ezekre egy program képes volna? Egyfelől jó, hogy a tévesen vagy indulatból útjukra bocsátott leveleket érvényteleníteni tudjuk. Ám nem mindig helyeselhető az, mikor korlátozás nélkül, parttalanul semmissé tehetjük a döntéseinket. Például mit szólna a kedves olvasó, ha a főnöke gond nélkül törölhetné utólag a levelet, melyben utasítást adott valamire, amit ön végrehajtott? S aztán a vezető megbánja a parancsot, s belenyúl a rendszerbe, eltüntetve a nyomokat. Ez viszont (mint fentebb írtam) nem szimpla üzenet-visszahívás. Hanem büntetendő cselekmény. Csakhogy egy vállalaton belül nem biztos, hogy az. Lehet, hogy a céges belső kódex egy apró betűs záró rendelkezésre (amit a szerződés mellékleteként a dolgozó is aláírt) felhatalmazza ilyesmire a vezetőt. Persze ettől még az adatvédelmi törvénybe vagy az alkotmányba simán beleütközhet a jogforrási hierarchiában. De a hajunkra kenhetjük, amennyiben a vezető letagadja, a rendszergazda pedig – aki fölött a munkáltatói jogokat szintén ő gyakorolja – szinte biztosan nem fog mellettünk tanúskodni.

Mit tehetünk hát? Itt segít a varázsszó, pontosabban öt betű: Prt Sc. A képernyőfotózás révén hitelesen megörökíthető a levél úgy, hogy megmaradjon akkor is, ha a levelezőrendszerből törlik. A képernyőfotó-parancsot kiadó billentyű (a fenti ötbetűs jelzéssel) a klaviatúra legfelső (a képernyőhöz legközelebb található) sorában van, nálam jobbról a hatodik. Ha ezzel megvagyunk, mit csináljunk? Mert ha valaki ennyire aljas, hogy belenyúl a céges levelezőrendszerbe (mondjuk kémprogrammal), az a fotófájlt is kitörölheti. Mitévők legyünk, ha az illetővel már voltak egyéb téren negatív tapasztalataink, ergo simán kinézhető belőle, hogy letagadja az utasítást, a bizonyítékot pedig eltünteti? Legjobb volna külső postafiókba, felhőalapú tárhelyen elmenteni a rázós főnöki ukázt (lásd a korábbi témába vágó poszt „Kérhetem ezt írásban?” című alfejezetét) de azzal megint csak normát sértenénk. Cégirat nem vihető ki engedély nélkül a belső rendszerből külső hordozóra. Bár, ha egy kisebb normasértéssel leleplezhetünk egy jelentősebb normasértést, akkor meggondolandó. De egyszerűbb, ha a benti gépen tároljuk a képernyőfotót, valami tök semleges fájlnéven, egy olyan mappában, ami egyáltalán nem kötődik a tranzakcióhoz. Egy céges gépen sok száz vagy akár több ezer dokumentum lehet. Képtelenség, hogy (amennyiben a fájl-és a mappanév nem utal a tartalomra, vagyis nem tudnak célzottan rákeresni) gyorsan rábukkannának.

Lehet mondani: rosszhiszemű vagyok és paranoiás. Mert ugyan milyen gyakran esik meg, hogy egy cégvezető ilyenre vetemedjen? Nyilván ritkán, szerencsére. Ahogy az is ritkán esett meg az elmúlt hetven évben Európában, hogy egy demokrácia autokráciává torzuljon. De ettől még nem lehet úgy alkotmányt írni, hogy adjunk csak minél nagyobb hatalmat a kormányzatnak, aztán bízzunk abban, hogy hátha nem fog visszaélni vele, hisz ez oly ritkán fordul elő. Én Kis Jánossal értek egyet, aki úgy véli, „az alkotmányozás klasszikusai szerint az alkotmányokat mindig rossz hiszemben kell megalkotni, mert aki óriási hatalmi csábítást érez, nem biztos hogy jóhiszeműen fog eljárni.” Igenis legyünk rosszhiszeműek, kekeckedők, ha olyan utasítást adnak, melyek végrehajtására mi is ráfázhatunk. Ragaszkodjunk az írásos parancshoz, valamint azt tároljuk el gondosan. Az ilyen viselkedéssel preventíven elébe vághatunk annak, hogy legközelebb megkérdőjelezhető feladatot bízzanak ránk. (Egy pártállami bírót arról faggattak: miként kerülte el, hogy politikai ügyekben kelljen ítélkeznie? Azt felelte, mivel volt elegendő számú lelkesen túlbuzgó végrehajtó, így az olyanra, aki nagyon húzódozott, a törvényesség miatt aggódott, eleve nem szignáltak ki ilyen pereket.)

A milliárdos lebukását egy téves adatvisszatöltés okozta

A levél-visszahívás, valamint a téves helyre küldött vagy feltöltött számítógépes tartalmak ügye érdekes módon keresztezi a kártérítési jog útvesztőjének egyik-másik ösvényét. Számomra több nézőpontból is döbbenetes, valamint tanulságos volt az alábbi ügy. A milliárdos szervizbe adta mobiltelefonját, a felesége készülékével együtt. Ami ezután történt, annak több szempontból is lehet HR-relevanciája. Az erről szóló hírt idézve: „A mobilok Rolls-Royce-ának számító egymilliós Vertu telefonhoz olyan exkluzív szolgáltatás jár, amely során a forgalmazó félévente kötelező szervizen tisztíttatja és frissíti a készüléket. Ez alkalmanként és készülékenként 300 ezer forintba kerül: az adatokat lementik, elvégzik a műszaki teendőket, majd mindent visszamásolnak a készülékre. Az egyik ilyen szervizelés alkalmával az üzletember, T. úr telefonjának adatait a budapesti központban tévedésből a neje mobiljára töltötték vissza. A telefonon pedig olyan fotók voltak, amelyeken T. úr más hölgyekkel kereste a gyönyört. Miután felesége meglátta a képeket, azonnal beadta a válópert.” Munkajogilag nyilvánvaló a téves adatfeltöltést kivitelező dolgozó (valamint a munkáját felügyelő közvetlen felettes, illetve a károkozó munkatársat foglalkoztató cég) esetleges, feltételezhető felelőssége.

Ám a dolognak egyéb munkaügyi, foglalkoztatási következményei is akadhatnak - mégpedig a jövőbeni válóper okán. „Ügyfelem üzleti vállalkozásainak egy része párja nevén fut. Miután a hölgy bejelentette, hogy megszünteti az életközösséget, azt is közölte: minden közös vagyonra és a nevén lévő cégekre is igényt tart – mondta dr. Lichy József ügyvéd, aki hozzátette: a férfit az eset óta szinte a gyerekei közelébe sem engedi neje. – Az, hogy minden, amit felépítettem most szétszakad, és sok tekintetben a nulláról kell újjáépítenem, amit létrehoztam, csak az egyik része a dolognak. Sajnos a telefonom adataiból az is kiderült, hogy olyan hölgyekhez is volt közöm, akik vele is kitűnő kapcsolatot ápoltak – sopánkodott a férfi, s hozzátette: nemcsak családját veszítette el, de a baráti társaságának is egy része is lemorzsolódott az eset miatt.” – olvasható az ügyről íródott cikkben. Márpedig ha egy cég vagyonmegosztási eljárás „áldozata” lesz, az visszariasztja (de legalábbis óvatossá teszi) az esetleges vevőket, befektetőket, alvállalkozókat. Hisz az évekig tartó perpatvar miatt bizonytalanok a tulajdonviszonyok, ráadásul kiderült: a tényleges és a papíron nyilvántartott cégtulaj nem ugyanaz, az ügyvédi költség, tartásdíj, stb. eleve elviszi a profit jelentős részét. Állások, szerződések kerülhetnek veszélybe.

Amikor ilyen, rossz helyre továbbított, illetéktelen kezekbe jutott levelekről, adatokról hallunk, nyilván felmerül pár kérdés. Például, miért adja ki a kezéből valaki úgy az elektronikai adathordozóját, hogy pontosan tudja: olyasmi van rajta, amit még a hozzá legközelebb álló előtt is szégyellnie kell, ha kitudódik? Ráadásul úgy, hogy az illető családtag készülékével együtt adja be szervizbe, ergo az „összecserélés” lehetősége is adott? A pórul járt vállalkozónak jogilag nyilván igaza van. A cégnek nem lett volna szabad rossz helyre visszamásolni a tartalmakat, ezért valószínűleg a kártérítési igénye megalapozott. Ám ez nem jelenti, hogy az illető megérdemelné az együttérzésünket. Miként az is kétségtelen, hogy egy ilyen személy beosztottjának – vagy üzlettársának, alvállalkozójának – lenni eléggé rizikós. Mert amennyiben gond nélkül hazudik annak, aki papíron a legközelebb áll hozzá, akit egy életre választott társául, akkor miért ne csaphatna be bennünket is? (Akikhez érzelmi szál nem, „csak” üzleti kapocs fűzi.) Nyilván majd kitalálnak újabb és újabb trükkös hacker-alkalmazásokat. Melyekkel bármikor, bárhonnan, bármit utólag is ki lehet törölni, semmissé lehet tenni. Ám előbb-utóbb minden kiderül, a fenti eset jól illusztrálja, hová vezet a hazugság.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Egy szabadúszó naplója XII. - Levél-visszahívástól az interjú-visszaszívásig
2. oldal - Kettős életvitelű topmenedzserek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hogyan zajlik egy globális szervezeti kultúra átalakítása cégegyesülést követően? - válaszol Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial globális HR vezetője

HR Szubjektív rovatunkban Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial divíziójának globális HR vezetője kérdez, miután válaszolt Bondici Flóra, a Chorus... Teljes cikk

Így zajlik a szervezeti evolúció a szemünk előtt

„Nem a legerősebb szervezet lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leginkább fogékony a változásra” – mondta Charles... Teljes cikk

Teljes transzparencia egy teljesen remote cégnél - Bondici Flóra, a Chorus One Chief People Officere

HR Szubjektív rovatunkban Bondici Flóra, a Chorus One Chief People Officere kérdez, miután válaszolt Gaál Annamária, az AGCO Hungary HR vezetője... Teljes cikk