kapubanner for mobile
Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 2 éve

Engagement avagy elkötelezés, megtartás

A munkavállalók több mint fele úgy érzi, nem becsülik meg a munkahelyén. Mindössze harmaduk végzi azt a munkát, amiben igazán jó. A munkaerő megtartása a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben az egyik legfontosabb feladata a vállalti vezetőknek és a HR-nek egyaránt. Ugyanakkor az egyik legnehezebb is, hiszen komoly verseny zajlik a munkavállalókért. Ezért a sikeres működés alapvető kérdése lett az engagement.

elkötelezettség, engagement-

Ráadásul a szakképzett munkaerő hiánya nem csak Magyarországon, hanem világszerte probléma. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt a hírek a covidon kívül a rekordszintű felmondási hullámmal voltak tele, különös tekintettel az Egyesült Államokra, és ahol nem is ért el sokmilliós mértéket a felmondók száma, ott is erőteljesen jellemző volt a kínálati piac, vagyis a jóval több üres állás, mint amennyire jelentkező akadt. Éppen ezért számos szakértő és szaklap – köztük a HR Portal is - foglalkozik rendszeresen a munkaerő megtartásának témájával. 

Melyek azok a munkaerő-megtartást befolyásoló tényezők, amelyekre fontos odafigyelni? 

Bár az adatok amerikaiak, ne kételkedjünk benne, hogy nálunk is hasonló hiányosságok miatt nem köteleződnek el a munkavállalók.

  • A munkavállalók 57%-a nyitott az új álláslehetőségekre, leggyakrabban azért döntenek a váltás mellett, mert 28%-uk úgy érzi, nincs lehetősége a jelenlegi munkahelyén növekedni.
  • Csak a munkavállalók 30%-a végzi azt a munkát, amiben igazán jó. 
  • Azok közül, akik felmondtak 54% úgy érezte, nem becsülték meg a munkahelyén. 
  • 2021-ben a munkavállalók 74%-a számolt be kiégésről. (Nem egyszer szóltunk már arról, hogy a munkatempót nem fogta vissza a Covid-járvány, sőt sok esetben bizonytalanabb helyzetben, váratlan szituációkra kellett választ adnia munkavállalóknak, ráadásul a kollégák betegsége, esetleges leépítések miatt is több hárult egy-egy emberre. Miközben sokakat a magánéletben a korábbinál is több stressz és veszteség is ért.)
  • A munkavállalók több mint fele esetében a közvetlen vezetők cselekedhettek volna a helyzet orvoslása érdekében. Amit valószínűleg nem tettek meg, hiszen a munkavállaló felmondott. Pedig egy új munkavállaló megtalálása, felvétele, beillesztése 0.5-ször illetve akár kétszer annyiba kerül, mint a felmondott munkavállaló éves bére. Ráadásul a távozó munkavállaló rengeteg pótolhatatlan tudást visz magával, amikor elmegy, különösen, ha hosszú időt töltött az adott cégnél. Míg az új alkalmazottnak időre van szüksége, hogy beletanuljon a pozícióba, és elérje a hatékony működés kívánatos szintjét.
  • És mindössze az alkalmazottak 14%-a érzi úgy, hogy a bérezése fair. 

A munkavállalók távozása (különösen, ha egyszerre többen döntenek emellett a lépés mellet) rontja a munkahelyi morált, ami negatív hatással van az engagementre, a munkaválllaói együttműködésre, végső soron pedig az üzleti eredményekre is. 

Közösség, fejlődési lehetőség

A munkavállaló felmondásához vezethet, ha sok olyan feladatot kap, ami egyébként nem tartozik a munkaköréhez, vagy ha túl sok felelősséget varrnak a nyakába, anélkül hogy ezt honorálnák számára. Ha sérülnek a munkahelyi kapcsolatok, romlik a munkahelyi hangulat az is növelheti a felmondási kedvet, illetve ha sok a példa a távozásra, akkor az inspirálhatja a többieket is, vagyis akár egyfajta hulláma alakulhat ki a felmondásoknak. 

Azok válhatnak különösen elégedetlenné és 70% felett nyitottá az új lehetőségekre, akiknek a munkahelyén hiányzik a rugalmasság, illetve nem éreznek elkötelezettséget, nem élik meg a munakhelyükhöz való valódi tartozást. Komoly veresenyelőnyt jelenthet az a szervezeti kultúra, amely valódi közösség érzését kelti a munkavállalókban. 

Azok a dolgozók igazán elkötelezettek és akarnak teljesíteni, akik megkapják a lehetőséget, hogy a cégen belül növekedjenek, fejlődjenek. Ezért különösen nagy hatással bír, ha egy szervezet kiépíti ezeket a belső karrierutakat, megadja a fejlesztéseket, amikre a kollégáknak igénye van, mert ezzel azon túl, hogy az ő munkaerő-piaci értéküket is növeli, épít a belső motivációjukra is, ami az egyik legfontosabb hajtóerő. A közvetlen vezetőknek akár 3-6 havonta érdemes lenne a beosztottjaikkal egyeztetni a fejlesztési lehetőségekről, karriertervekről. 

Mindehhez szükség van rendszeres engagement felmérésekre, hogy a menedzsmentnek és a HR-nek tiszta képe legyen arról, hogy hogy érzik magukat a munkavállalóik. Ha pedig a felmérések során érkezett visszajelzéseket tettek is követik, akkor érezhetik valóban úgy a kollégák, hogy törődnek a véleményükkel, bevonják őket a sorsuk alakulásába a vállalatnál. 

Nyitókép: Pixabay

 

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót?

Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk

Az év eleje a felmondások ideje?

Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk

Menni vagy maradni? Váltási dilemmák év elején

Hiába gondolkodik a munkavállalók közel fele munkahelyváltáson, Szemán Zoltán karrier-tanácsadó szerint ez inkább a vágyat fejezi ki, nem a... Teljes cikk