Jó munkáltatói márkával bevonzható a tehetség
A HR -esek folyamatosan új kihívásokkal szembesülnek, amik közül az egyik legfontosabb a Employer branding, azaz a munkáltatói arculat építése. Mára világossá vált, hogy nem csak újdonsült divathullámról van szó, hanem vállalati szempontból valóban kiemelkedő jelentőséggel bír.
Egy profi HR menedzsmenttel időt és komoly költségeket is meg tudunk takarítani a toborzási- kiválasztási folyamatokban, és hosszú távon megalapozhatjuk a vállalat eredményességét.
Bár azt már a legtöbb vállalat felismerte, hogy egy a jól pozicionált munkaadói márka döntő fontosságú a cég életében, kevesen vannak, akik külön összegeket fordítanak erre.
Pedig az employer branding egyértelműen értelmezhető hosszú távú befektetésként, hisz eredménye a cégnél dolgozók elköteleződése, és a munkavállalók cégünkhöz vonzása.
És hogy e két szempont miért vállt kiemelkedően fontossá napjainkban?
Az álláspiacon harc folyik a jól képzett, specifikus skillekkel rendelkező munkaerőért, kifejezetten azokon a területeken, ahol a piac felvevőképessége jóval meghaladja a jelöltek számát, azaz például a mérnöki és IT terülteken. Ezért hatalmas versenyelőnyt jelenthet, ha képesek vagyunk különbözni a konkurenciától, és olyan pozitív színben tudunk feltűnni az emberek előtt, hogy önszánt, belső motivációtól vezérelve akarjanak nálunk dolgozni, ne nekünk kelljen körmünk szakadtáig küzdeni értük.
Másfelől az álláskeresők személyisége, a munkahelyi elkötetezettség nagyot változott az elmúlt években. Könnyebben, gyakrabban, és gyorsabban váltunk munkát, folyamatosan keressük az új kihívásokat, fejlődési lehetőségeket, akár országhatárokon túl. Ezért sosem volt még ilyen fontos, hogy a vállalat képes legyen olyan légkört és szakmai hátteret biztosítani munkavállalóinak, amelyben képesek hosszú távon elköteleződni.
A toborzási folyamatoknál így ideális esetben nem pályázókkal, hanem jelöltekkel találkozunk. A különbség az, hogy az utóbbiaknak belső motivációjuk van a pozícióval kapcsolatban, és nem csak EGY állást pályáznak meg, hanem AZ állást a MI CÉGÜNKNÉL. Emiatt érdemes komolyan megvizsgálni és erőfeszítéseket tenni az employer branding építésére.
A vállalati imázs építésére számtalan eszköz áll a HR -es rendelkezésére, és szoros együttműködést követel a marketinggel, PR-rel, és személyzetfejlesztéssel is, de vállalatvezetési felelősségkörbe tartozik. Az, hogy ki, hogyan csinálja, és vesz-e igénybe külső támogatást,függ a cég méretétől, szakterületétől, dolgozói számától, és még nagyon sok tényezőtől. A cél viszont azonos.
A mondás, ami szerint az emberek nem fognak emlékezni arra mit tettél, csak arra, hogy milyen érzelmeket váltottál ki belőlük, nagyon igaz vállalati szinten is.
Fontos, hogy mindenki, aki kapcsolatban áll a cégünkkel: befektetők, alvállalkozók, partnerek, újságírók, civil szervezetek, munkatársak stb. ugyanúgy pozitív gondolatokat társítanak a céghez.
Ez csak nagyon jól megtervezett, tudatos, és következetes munka eredményeként valósulhat meg, hisz ha a cég "vizet prédikál de bort iszik", éppen az ellenkező hatást éri el. Hiába kommunikáljuk fennhangon a CSR-ünkről, ha közben a vállalatunk tevékenységével szennyezi a környezetet. Hiába teszünk törekvéseket a jó munkahelyi légkör megteremtésére, és figyelünk a belső PR-re, ha egy munkatárs ismerőseinek nem nyilatkozik pozitívan a munkahelyi légkörről.
Ezért érdemes pontosan meghatározni a cég munkaadói márkáját, arculatát, elveit, céljait, és hogy ezeket hogy tudjuk átültetni a gyakorlatba, hogyan emelhetők át munkáltatói elköteleződéssé.
Jó, ha minden új kolléga motivációjával, céljaival, elveivel pontosan tisztába vagyunk.
Akkor maradnak a cégnél, és akkor viszik annak jó hírét, ha jól érzik magukat, motiváltak és megbecsültek.
A vállalatok legnagyobb értéke a munkaereje szellemi tőkéje, szaktudása. Ezt azonban nem lehet megvásárolni, sem birtokolni, maximum hosszabb-rövidebb időre kölcsönözni. A vállalatok számára fontos, hogy ez az idő inkább hosszú távú legyen, meg tudja tartani értékes tagjait, az újakat pedig mindenféle nagyobb erőfeszítés nélkül képes legyen bevonzani a jó hírneve révén.
A HR-esek szerepe tehát kiemelkedő ennek ez ideális állapotnak az elérésében, és eredményességének kulcsa a PR-ral és marketinggel való szoros együttműködés.
Bár azt már a legtöbb vállalat felismerte, hogy egy a jól pozicionált munkaadói márka döntő fontosságú a cég életében, kevesen vannak, akik külön összegeket fordítanak erre.
Pedig az employer branding egyértelműen értelmezhető hosszú távú befektetésként, hisz eredménye a cégnél dolgozók elköteleződése, és a munkavállalók cégünkhöz vonzása.
És hogy e két szempont miért vállt kiemelkedően fontossá napjainkban?
Az álláspiacon harc folyik a jól képzett, specifikus skillekkel rendelkező munkaerőért, kifejezetten azokon a területeken, ahol a piac felvevőképessége jóval meghaladja a jelöltek számát, azaz például a mérnöki és IT terülteken. Ezért hatalmas versenyelőnyt jelenthet, ha képesek vagyunk különbözni a konkurenciától, és olyan pozitív színben tudunk feltűnni az emberek előtt, hogy önszánt, belső motivációtól vezérelve akarjanak nálunk dolgozni, ne nekünk kelljen körmünk szakadtáig küzdeni értük.
Másfelől az álláskeresők személyisége, a munkahelyi elkötetezettség nagyot változott az elmúlt években. Könnyebben, gyakrabban, és gyorsabban váltunk munkát, folyamatosan keressük az új kihívásokat, fejlődési lehetőségeket, akár országhatárokon túl. Ezért sosem volt még ilyen fontos, hogy a vállalat képes legyen olyan légkört és szakmai hátteret biztosítani munkavállalóinak, amelyben képesek hosszú távon elköteleződni.
A toborzási folyamatoknál így ideális esetben nem pályázókkal, hanem jelöltekkel találkozunk. A különbség az, hogy az utóbbiaknak belső motivációjuk van a pozícióval kapcsolatban, és nem csak EGY állást pályáznak meg, hanem AZ állást a MI CÉGÜNKNÉL. Emiatt érdemes komolyan megvizsgálni és erőfeszítéseket tenni az employer branding építésére.
A vállalati imázs építésére számtalan eszköz áll a HR -es rendelkezésére, és szoros együttműködést követel a marketinggel, PR-rel, és személyzetfejlesztéssel is, de vállalatvezetési felelősségkörbe tartozik. Az, hogy ki, hogyan csinálja, és vesz-e igénybe külső támogatást,függ a cég méretétől, szakterületétől, dolgozói számától, és még nagyon sok tényezőtől. A cél viszont azonos.
A mondás, ami szerint az emberek nem fognak emlékezni arra mit tettél, csak arra, hogy milyen érzelmeket váltottál ki belőlük, nagyon igaz vállalati szinten is.
Fontos, hogy mindenki, aki kapcsolatban áll a cégünkkel: befektetők, alvállalkozók, partnerek, újságírók, civil szervezetek, munkatársak stb. ugyanúgy pozitív gondolatokat társítanak a céghez.
Ez csak nagyon jól megtervezett, tudatos, és következetes munka eredményeként valósulhat meg, hisz ha a cég "vizet prédikál de bort iszik", éppen az ellenkező hatást éri el. Hiába kommunikáljuk fennhangon a CSR-ünkről, ha közben a vállalatunk tevékenységével szennyezi a környezetet. Hiába teszünk törekvéseket a jó munkahelyi légkör megteremtésére, és figyelünk a belső PR-re, ha egy munkatárs ismerőseinek nem nyilatkozik pozitívan a munkahelyi légkörről.
Ezért érdemes pontosan meghatározni a cég munkaadói márkáját, arculatát, elveit, céljait, és hogy ezeket hogy tudjuk átültetni a gyakorlatba, hogyan emelhetők át munkáltatói elköteleződéssé.
Jó, ha minden új kolléga motivációjával, céljaival, elveivel pontosan tisztába vagyunk.
Akkor maradnak a cégnél, és akkor viszik annak jó hírét, ha jól érzik magukat, motiváltak és megbecsültek.
A vállalatok legnagyobb értéke a munkaereje szellemi tőkéje, szaktudása. Ezt azonban nem lehet megvásárolni, sem birtokolni, maximum hosszabb-rövidebb időre kölcsönözni. A vállalatok számára fontos, hogy ez az idő inkább hosszú távú legyen, meg tudja tartani értékes tagjait, az újakat pedig mindenféle nagyobb erőfeszítés nélkül képes legyen bevonzani a jó hírneve révén.
A HR-esek szerepe tehát kiemelkedő ennek ez ideális állapotnak az elérésében, és eredményességének kulcsa a PR-ral és marketinggel való szoros együttműködés.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?