A bruttó bérek alakulása 2007-ben hozta a papírformát: a felső vezetők és a szakmunkások jövedelme között egyre inkább kinyílt a "bérroló", egyes vezetők több tízmilliót kerestek az évben. Magyarország keleti és nyugati régióiban továbbra is jóval kevesebb volt az átlagkereset, mint a fővárosban és környékén.
Csak egyszer fordult elő, 1999-ben, hogy a bruttó béremelés javasolt felső határánál alacsonyabb bérkifizetést regisztrált az év végén országos átlagban a Központi Statisztikai Hivatal, amióta bérszabályozás helyett az országos érdekegyeztető fórum ajánlásai befolyásolják az országos bérek alakulását a versenyszférában.
A munkaadói járulékok 8-10 százalékpontos csökkentése révén évente 180-200 milliárd forinttal kisebb lehetne az élőmunka terhelése - ez a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) hétfői ülésén megfogalmazott, 2009-től bevezethető adóváltoztatások egyik legfontosabb eleme.
A minimálbér-emelés hatása messze túlmutat a bérek korrekcióján – az egész ügyviteli és adminisztrációs folyamatra kihat, ezért érdemes... Teljes cikk
Az átlagkereset 683 300 forint volt augusztusban, de ez nem azt jelenti, hogy ennyit keres a legtöbb magyar. A valós képet a medián mutatja: a bruttó... Teljes cikk
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, kísérleti adatgyűjtése szerint az idei év első felében a magyar munkavállalók csaknem egyharmadának... Teljes cikk
Az Európai Unió bértranszparencia irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Bár a magyarországi... Teljes cikk
A bértranszparencia egyre inkább előtérbe kerül a munkahelyeken, különösen a munkavállalói elégedettség, a szervezeti igazságosság és a... Teljes cikk