Gondolná, hogy egy átlagos irodai munkanap számos láthatatlan veszélyforrást rejteget, amelyek az idő múlásával fejtik ki negatív hatásukat? A huzamosabb ideig tartó ülés okozta gerincbántalmak, a monitor szemre gyakorolt káros hatása, valamint az iroda levegőjében keringő kórokozók mind-mind veszélyeztetik egészségünket.

Július 1-től kísérleti jelleggel 5 munkaállomásos gyermekbarát iroda kezdte meg működését a K&H új székházában. A K&H azon munkatársai, akik néhány órára vagy 1-2 napra nem tudják gyermekük elhelyezését megoldani, ebben az irodában végezhetik munkájukat, miközben gyermekük saját szülői felügyeletük alatt egy játszósarokban töltheti el ezt az időt. A K&H másfél hónappal ezelőtt kapta meg a Sokszínű és Családbarát szervezet megtisztelő címet, amely többek között az ilyen jellegű családcentrikus intézkedéseknek is köszönhető - írja a cég sajtóközleménye.

Építészek, művészek és mérnökök közös munkájának eredményeként elkészült egy lebegő tojásra emlékeztető, fenntartható úszó munkahely - tudta meg a tisztajovo.hu.

A World Green Building Council átfogó felmérést készített a zöldiroda-fejlesztésekről. A tanulmány a zöld épületek költségeit, megtérülését és hozzáadott értékeit vizsgálja, miközben feltárja azokat a hatásokat is, amelyeket a zöld épületek okoznak a tágabb makrokörnyezetükre, számol be az iroda.hu.

Hozzájárulni a fenntarthatósághoz - nem csak otthon, hanem a munkahelyen is. Ezt a célt tűzte ki maga elé a KÖVET Egyesület, amikor a 90-es évek végén elindították Zöld Iroda Programjukat. Az idén Zöld Iroda Minősítést szerzett Tetra Pak a dolgozók környezettudatosságának növelésével, a környezeti hatások csökkentésével költségmegtakarítást is el tudott érni.

A nem megfelelő munkakörnyezet következtében kialakult rendszeres munkahelyi hiányzások költségeivel egyre több cég kénytelen számolni. A legfrissebb kutatások szerint az európai vállalatok évente euró milliárdokat veszítenek amiatt, hogy a munkavállalók a munkakörnyezetükkel összefüggésbe hozható bántalmak következtében kimaradnak a munkából. Csupán 6 ország adatait összesítve: ez az összeg meghaladja a 42 milliárd eurót.

Az egylégterű, nagy alapterületű irodák dolgozói gyakrabban betegek, kevésbé boldogok és hatékonyak, mint a kisebb helyiségekre tagoltakban munkálkodók - olvasható a Work, Enviroment and Health (Munka, környezet és egészség) című skandináv folyóiratban megjelent tanulmányban.

Ki gondolná, hogy a székben, az asztalnál való ülés nemcsak ergonómiai, egészségügyi szempontból fontos. A jó testtartás ugyanis az interjú során akár az első fokot is jelentheti a karrierlétrán.

Az egészségtudatos munkakörnyezet és a fenntarthatóság jegyében a "Légből kapott egészség" címmel tartottak beltéri légtechnikai szakmai konferenciát április 25-én a fővárosban. A hiánypótló konferencia a beltéri levegőminőség jelentőségére és az egészségre gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet. A konferencia célja volt a paradigmaváltás elindítása, hogy a munkahelyi levegőminőség ellenőrzése ne mellőzött kiadási tétel legyen a cégek életében, hanem egészségügyi hátterével a felelős vállalatok tevékenységének része.

Egyre jobban terjednek a nyitott irodák. Ennek következtében Amerikában és Angliában 10-11 négyzetméter irodaterület jut egy emberre. Az európai átlag 13 négyzetméter/fő. De vajon milyen egészségügyi hatásokról számolhatunk be? Ennek járt utána az iroda.hu.

Egy független piackutatás Európa-szerte vizsgálta munkavállalók véleményét és hozzáállását közvetlen munkakörnyezetükkel, különösen saját íróasztalukkal, számítógépes munkaállomásukkal kapcsolatban. A kutatás kiterjedt arra is, hogy a cégek mit tesznek a munkavállalók kényelméért, egészségük megóvásáért.

Amíg a kezünk egészséges, magától értetődőnek vesszük, hogy egész nap "dolgoztatjuk", a reggeli kávétöltéstől kezdve a lefekvés előtti fogmosásig. Ha azonban megérkezik a kézfájdalom, a legegyszerűbb mozdulat is pokoli lehet, írja az egészségkalauz.

Az új típusú munkahelyeken, például a call centereknél, ügyfélszolgálatoknál a dolgozók csaknem egész nap a számítógép előtt ülnek, kevés lehetőségük van a mozgásra. Sokszor nem is értik, hogy egész nap ültek és mégis fáradtak. Vajon mi okozza ezt a fáradtságot és hogyan lehetne egészségesebbé tenni ezt a munkahelyi környezetet? Erről kérdeztük Dr. Németh Editet, a BME Ergonómia és Pszichológia tanszék adjunktusát.

Napjainkban az irodai munkakörnyezet kialakítása kiemelt figyelmet kap. A felhasználó központú munkahely kialakítás nemcsak a dolgozók számára fontos, hanem a vállalatok számára is, amelyet az Európai Munka- és Egészségügyi Hivatal adatai is alátámasztanak. A munkahelyi megbetegedések miatt évente 146 millió munkanap veszik el, ami 15000 ember egész életében végzett munkaidejét jelenti.