Nem olyan költséges, mint az a helyzet, amit a megfelelő munkakörnyezet hiányából adódó hátrányok okoznak.

Eltűnt a munkanélküliség, de tombol a munkaerőhiány. Ez csak egyet jelenthet: nincs már minőségi és szaktudással rendelkező, szabad munkaerő a piacon. Egyre alacsonyabb kompetenciaszintekkel rendelkező dolgozóért, egyre magasabb bért és egyre kevesebb munkaidőt ígérünk. S közben magunkkal és a meglévő munkatársakkal próbáljuk pótolni a hiányzó szakértelmet, dolgos kezeket. Mindent kipróbált már a vállalkozások többsége. Amit lehetett és anyagi lehetőségei engedték, automatizált, digitalizált, fejlesztett. És mégis, egyre többet dolgozik. A létszám betöltése lehet, hogy sikerült, de a munka elvégzéséhez szükséges szakértelem, intelligencia hiányában magának kell beállnia, és pótolnia a lukakat. Nem elfogadható, hosszú távra javasolt gyakorlat: a túlórázás, túlhajszoltság, a hűséges munkaerők próbára tétele, a cég növekedésének megállítása.

Beválás szempontjából a dolgozói ajánlás a leghatékonyabb toborzási csatorna. Nem meglepő, hiszen az ajánlás egy tökéletes win-win szituáció lehet minden érdekeltnek: nyer az ajánló, a cég, és a beajánlott munkaerő is. Ezt egyre több vállalat látja át, ezért sokan vezetnek be ajánlási rendszereket. Azonban vannak buktatók is, amelyeket érdemes elkerülni. Miért nem jó, ha túl sokat fizetünk az ajánló dolgozónak? Hogyan ne fussunk bele a GDPR csapdába? Hogyan tartsuk fenn munkavállalóink motivációját az ajánlásra? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Toldi Gábor, toborzási szakértővel.

Dr. Bacsek György, gazdasági - büntetőjogi szakjogász, közbeszerzési tanácsadó, február 21-én a Beck & Partners szervezésébe megrendezésre kerülő HR Reggeli vendége lesz. Előadásában az elbocsátás, leépítés, felmondás témakörét járja körbe jogi szemmel. Pályafutásáról, a HR vonatkozásában felmerülő jogi buktatókról beszélgetünk.

A Meló-Diák Alföld iskolaszövetkezet közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő tanulók körében készített munkavállalással kapcsolatos kutatást, amelyből többek között az is kiderült, hogy egy héten hány napot dolgoznak szívesen a diákok és mire gyűjtik a pénzt leginkább.

A Meló-Diák Alföld iskolaszövetkezet közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő tanulók körében készített munkavállalással kapcsolatos kutatást, amelyből többek között az is kiderült, hogy a pénz fontosabb nekik, mint a karrierépítés, és hogy mi számít trendi feladatkörnek a szemükben.

A Meló-Diák Alföld iskolaszövetkezet közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő tanulók körében készített munkavállalással kapcsolatos kutatást, amelyből többek között az is kiderült, hogy minden második diáknak volt már olyan munkahelye, ahol hosszú távon, főállásban is jól érezné magát.