25. életévük betöltése után is ragaszkodna az SZJA mentességgel járó magasabb nettó fizetéshez a fiatalok fele, ennek érdekében a 25. születésnapjuk után fizetésemelést kérnek majd munkaadóiktól – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A felmérés szerint a megemelkedett bér pozitívan befolyásolta a fiatalok munkáltatóikról alkotott képét, nőtt a lojalitásuk és a szakmai hozzáállásuk is javult.

Bár a magyar munkaerőpiac stabil, a munkaerőhiány egyre nagyobb kihívást okoz a magyarországi cégeknek.

A Work Force tapasztalatai szerint legjobban a feldolgozóipar számít a harmadik országbeli munkaerőre.

A hazai gyártó szektorban nem érezni jelenleg a válság jeleit. Továbbra is özönlenek a megrendelések, Magyarországról, magyar munkavállalókkal pedig nem lehet a felmerülő munkaerő-igényeket kielégíteni. Egyre több cég hoz vagy tervez harmadik országból munkavállalókat kölcsönözi. Mire figyeljen a munkaadó? Hogyan lehet őket beépíteni a szervezetbe? Erről is kérdeztük Küzmös Lászlót, a Get Work Trend munkaerő-kölcsönző tulajdonosát. A cég az elsők között lett minősített foglalkoztató, már most több mint 200 mongol és vietnámi munkavállalót foglalkoztat. A nyár végéig további 300 munkavállalót hoz Magyarországra.

Milyen lehetősége van a munkaadónak, hogy a nyári időszakban új munkavállalókat vegyen fel a csapatába? A hagyományos munkaviszony mellett már egyre több az atipikus forma és érdemes figyelni a fiatalokra vonatkozó speciális munkajogi szabályokra. Figyelem: az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei július 1-től nőttek. Összefoglalónk.

Szervezetten hoz be munkaerőt a kormány olyan állásokra, amelyeket magyarokkal is betölthetnének - mondta online sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselője, aki szerint ezt a folyamatot le kell állítani, a kényszerűségből külföldre költözött magyarokat haza kell csábítani, a dolgozni akaró, de állást nem találó magyarokat pedig ingyenes átképzésekkel szükséges támogatni.

Molnár Attilával, a jelenleg több mint 1000 ukrán munkavállalót foglalkoztató Pannonjob ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen folyamatok vezettek odáig, hogy egyre több cég dönt Fülöp-szigeteki dolgozók mellett.

A Covid előtti szinten a magyarországi munkaerőhiány. Minőségi körülményekkel, a régiós átlagnál magasabb alapbérrel és sok munkával lehet feltölteni a létszámokat - tudtuk meg két munkaerő-kölcsönző cég vezetőjétől. Az ukrán toborzás leállt, ám Ázsiából egyre több munkavállaló érkezik. Nélkülük a gazdasági növekedés és a megrendelések teljesítése is veszélyben lenne.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének legfrissebb közös kutatásából az derül ki, hogy a kölcsönzött munkások 76 %-a nem tapasztalt megkülönböztetést a saját állományhoz képest, tíz százalékuk pedig kifejezetten pozitív megkülönböztetést jelzett.

Tavaly július óta egy új kormányrendeletnek köszönhetően immár tizenegy nem EU-tagországból érkezhetnek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra. A vonatkozó rendelkezés várhatóan a pandémiás veszélyhelyzet elmúltával is fennmarad, ugyanis a magyar munkahelyek és a beruházási ráta megtartásához, a termelő cégek működéséhez szükség van harmadik országból, szabályozott keretek között érkező munkavállalókra – hangzott el a WHC Csoport és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közös, a szakképzett munkaerő hiányáról és a külföldi munkavállalók foglalkoztatásáról szóló szakmai rendezvényén.

A magyar gyáraknak egyre több munkavállalóra van szüksége, miközben szinte teljes a foglalkoztatottság. Az ukrajnai toborzás leállt, ám Ázsia kezd megnyílni és egyre több vendégmunkás érkezik például a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indonéziából. Négy minősített munkaerő-kölcsönző cég képviselője beszél a trendekről.

A Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének alelnöke szerint a nagyobb foglalkoztatók, munkáltatók részéről is szemléletváltásra lenne szükség.

Évről évre fokozódik a fizikai munkaerőért folytatott verseny, ezért mind a toborzás, mind a megtartás egyre nagyobb problémát jelent a hazai cégeknek. A Work Force HR szolgáltató szakértői szerint ahelyett, hogy a cégek minden erőforrást a bérezésre fordítanak, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit.

Több mint 100 ezren dolgoznak Magyarországon kölcsönzötti státuszban a munkaerőpiacon. Akadnak, akik most lépnek be vagy kapnak ilyen lehetőséget. Munkavállalói szemmel a leggyakoribb kérdéseket tettük fel Küzmös Lászlónak, a kölcsönzéssel is foglalkozó Get Work Trend Kft. tulajdonosának. Szájbarágó erről az egyre elterjedtebb atipikus munkavégzési formáról.