A nagyvállalatok a munkaerő-utánpótlást mára a leggyakrabban külső erőforrások bevonásával végzik. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen esetekben, mely munkakörökre érdemes kölcsönözni a munkaerőt, és mikor érdemes közvetítőt bevonni az együttműködésbe, már megoszlanak a vélemények.

Egyre nagyobb az igény a kölcsönzött munkavállalókra, a kölcsönző cégek 2002-ben még 30 ezer, a múlt évben már 102 ezer kölcsönözhető munkavállalóval kötöttek munkaszerződést - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján most közzétett múlt évi elemzésből.

Egyre divatosabb a munkaerő-kölcsönzés: tavaly több mint százezren dolgoztak - 17,2 millió munkanapot - ebben a formában - írja a Világgazdaság.

Jóllehet áprilistól szigorodtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai, nem kell azzal számolni, hogy drasztikusan visszaesik a kölcsönzöttek állománya.

A héten meghozott országgyűlési döntések egyik lényeges eleme volt a munkaerő-kölcsönzés keretei között foglalkoztatottak védelme valamint a bérelt és nem-bérelt munkaerő egyenlő elbánásának támogatása. Cikkünkben felfrissítjük a munkaerő-bérlés egy-két izgalmas kérdését kis betekintéssel a módosulásokba.

Folyamatosan terjednek az újszerű, költségkímélő foglalkoztatási formák a vállalatok munkaerő-gazdálkodásában. Mivel ma már nemcsak a saját állományba tartozó munkatársakkal kívánják megoldani feladataikat, hanem kölcsönvett munkásokra is számítanak, érdemes ismerni néhány szempontot a munkaerő-kölcsönzésről.

A nyereséges működés mérésére szolgáló klasszikus üzleti mutatószámok informatívak ugyan, de nem feltétlen tükrözik, hogy a vállalat hogyan valósítja meg a főtevékenységhez kapcsolódó céljait.

Az 50 év felettiek nem merik kivenni a szabadságot - érvelt az Autonóm Szakszervezet Szövetsége a szabályok megváltoztatásának tervével ellenkezve.

A gazdasági társaságok vezetőinek kedvezőtlen gazdasági környezetre kell felkészülniük idén: a növekvő adó- és járulékterhek jelentősen rontják a jövedelmezőséget, miközben a belföldi piacok szűkülésével is számolni kell. Mivel a magyar kkv-k főként hazai piacra termelnek, a reálbérek és a fogyasztás valószínű visszaesése további veszteséget okoz. A túlélésre számos cégnek csak a feketefoglalkoztatás adna esélyt, de van más törvényes megoldás.

A magyar munkavállalók legtöbbje júliusban és augusztusban veszi ki szabadságát. A munkáltatók az ilyenkor fellépő munkaerőhiányt leállással, a meglévő alkalmazottak túlóráztatásával, vagy karbantartási munkálatokkal oldják meg, de egyre többen ismerik fel a munkaerő-kölcsönzés lehetőségét is.

Lélegzetelállító mértékben növekszik a részmunkaidőben dolgozók és a kikölcsönzött dolgozók száma a régióban a szakértők szerint.