A piaci helyzettel, illetve a recesszió időtartamának megítélésével kapcsolatos bizonytalanság a munkaerő-kölcsönzés felé tolja a cégeket. Több kölcsönző cég is érzékeli a megnövekedett érdeklődést - adja hírül a Napi Gazdaság. Mit tapasztalnak a munkaerő-kölcsönző cégek?

A munka világa sajátos keveréke az önmegvalósításnak, valamint a mások utasítására végzett kényszertevékenységnek. Ha egy dinamikus skálán tüntetjük fel a munkavégzés indítékát, a legalsó fokon a büntetésből elrendelt közcélú munkát végző személy áll, a legmagasabb fokon pedig a hivatásszakmák gyakorlói. Hol helyezkedik el ebben a rendszerben a kölcsönzött munkaerő? Kik alkalmasak arra, hogy kölcsönözzék őket, hogyan élik meg ezt a sajátos munkavállalói státuszt? Visegrádi Ildikó riportja.

A magyarországi cégek elsősorban a magas foglalkoztatási költségek csökkentésének lehetőségét látják a munkaerő-kölcsönzésben, holott ez legálisan kivitelezhetetlen. Emiatt hazánkban a munkaerő-kölcsönzés egy sajátos, torz változata alakult ki. Miközben az alapvető cél, vagyis a munkaerő-gazdálkodás rugalmasságának megteremtése, teljesen háttérbe szorult az "olcsóság" mögött.

Időről időre felmerülő vád, elsősorban a munkavállalói érdekeket védő szervezetek részéről, hogy a munkaerő-kölcsönzés Magyarországon olyan alternatív foglalkoztatási és munkavállalási forma, melynél nem érvényesülnek maradéktalanul a klasszikus munkajogi szabályok. De lássuk a kölcsönzők érveit is.

A munkaerőpiac fellendülését a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó ügynökségek növekvő igénybe vétele jelzi majd először, mondta el Denis Pennel, a munkaerő-kölcsönző magánvállalatok európai szövetségének (Eurociett) elnöke. Az üzleti élet azonban néhány országban 40 százalékkal esett vissza, így kicsi az esély a fellendülésre.

Bár a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt jelentős visszaesést kellett elkönyvelniük a munkaerő-kölcsönzőknek, óvatosan, de bizakodóan tekintenek az idei évre. Az általunk megkérdezett cégek hatékonyabb működésre törekszenek és új szolgáltatásokkal készülnek a recesszió utáni időkre, mert szerintük a vállalatok a fellendülés időszakában a rugalmas foglalkoztatást választják majd.

A válság által generált humánpolitikai feszültségek arra ösztökélik a személyzeti tanácsadó cégeket, hogy új módszereket, megoldásokat találjanak. Bár válságkezelési koncepció valamennyi ágazatban létezik, sok vállalatnál nem tudják, hogyan fogjanak a szervezet átalakításába, milyen állami pályázati lehetőségekkel éljenek. Ebben kíván segíteni a munkerő-kölcsönzéssel foglalkozó Humán Rent is, amely több fronton igyekszik segíteni a vállalatoknak.

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, tavaly ősszel elfogadott uniós irányelvet 2011. decemberig át kell ültetni a magyar munkajogi szabályozásba. A legfontosabb változások egyike lesz, hogy a kölcsönzés csak határozott időre történhet, és szigorodnak az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok is.

Az APEH adatai alapján a legnagyobb létszámot foglalkoztató munkaerő-kölcsönző cég hazánkban a Trenkwalder, a második helyen a Humán Rent Európa Csoport található, a harmadik az Adecco, a negyedik helyen a Job-Teq áll.

Igaz, hogy a válság szele elsőként a munkaerő-kölcsönző cégeket érintette meg, de a fellendülés is náluk fogja éreztetni először a hatását, hiszen a munkáltatók a jövőben óvatosabbak lesznek és ez a rugalmasabb foglalkoztatási formáknak kedvez majd - mondta a HR Portalnak Molnár Attila, a Pannonjob kereskedelmi és szakmai vezetője.

Noha néhány vállalatnál már megkezdődtek a leépítések, a magyar munkaerőpiac egészét elnézve mégis alig érezhető a pénzpiaci válság hatása, mert egyidejűleg több gyárat, üzemegységet is átadtak. A munkaerő-kölcsönző cégek azonban már komolyan érzékelik a gazdaság lassulását - írja a Napi Gazdaság.

Egy beadvány segítségével a hazai munkaerő-kölcsönzés anomáliáira irányította a gazdasági tárca figyelmét a Magyar Outsourcing Szövetség (HOA) - tudta meg a Világgazdaság.

Nagyobb jelentőséget biztosítana a munkaerő-kölcsönzésnek a törvénykezésben a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), amelynek munkaközvetítő tagjain keresztül tavaly hatezren tudtak elhelyezkedni. Ezzel a teljes munkaerő-közvetítési tevékenység 70 százalékát fedik le.