Egyenlő munkáért egyenlő bért - szól az egyenlő bánásmód elve, amit munkaerő-kölcsönzés esetén sem lehet megkerülni. Az atipikus jogviszonyból adódóan azonban csak a személyi alapbérre értendő ez, legalábbis eleinte, hat hónapot meghaladó kölcsönzés esetén ugyanis már a kölcsönzött munkavállaló számára is biztosítani kell azt a műszakpótlékot, a rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért, készenlétért járó díjazást, amelyet a kölcsönvevő a vele munkaviszonyban álló munkavállalóinak fizet.

Sokat lehet olvasni a sajtóban a munkaerő-kölcsönzés körüli jogi vitákról, és arról, hogy kinek éri ez meg igazán. Tekintve, hogy ez a szolgáltatás a 60-as évek amerikai gazdaságához nyúlik vissza, feltételezhetjük, hogy legálisan is van üzleti fantázia benne. Hogy valójában miként is működik, miért éri meg ez a szolgáltatás azoknak a cégeknek, amelyek kölcsönbe vesznek munkavállalókat, erről egy rövid áttekintéssel szeretnénk tiszta képet adni - mégpedig a szolgáltatás tartalmi részére fókuszálva.

Az elmúlt hat évben megháromszorozódott hazánkban a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek száma. Bár ez idő alatt több mint háromszor többen dolgoztak kölcsönmunkásként, tavaly először apadni kezdett a létszámuk, ám így is közel százezren töltöttek be ebben a formában ideiglenes állást.

Nem a cég alkalmazottai, mégis ott dolgoznak, nekik termelnek profitot. E hibrid megoldást hívják a munka világában kölcsönzötti státusznak. Tavaly 100 ezren dolgoztak ebben a formában, főként betanított, szakképzett munkásként, call centerben vagy éppen ügyfélszolgálatosként. A státusz hátrányaként említik az alacsonyabb fizetést. Az EU most szigorítana, már az első naptól ugyanazt a bért kellene adni a kölcsönzötteknek, mint a főállásúaknak.

Egy-egy új gyáregység indulásakor a vállalatok oly nagyon éheznek a munkavállalók tömegeire, hogy az egyszerűség és a gyorsaság kedvéért a munkaerő-kölcsönzés műveletéhez folyamodnak - azzal azonban már nem törődnek, hogy ilyenkor a dolgozók lelke mennyire a szervezeten kívül reked. Erre kínál megoldást a try & hire konstrukció.

Napjainkban a munkaerő-kölcsönzés a munkáltatók körében népszerű jogintézmény. A Doit HR Szolgáltató és Tanácsadó Kft. budapesti telephelyén két éve foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, ez a társaság leggyakrabban igénybevett szolgáltatása.

Az EU15-öt és Norvégiát tekintve a munkaerő-kölcsönzés a teljes foglalkoztatottság 1-2 százalékát teszi ki, amely munkavállalók és munkahelyek millióit jelenti. Ezekben az országokban a gazdasági fejlődésnek és a szabályozási rendszer változásainak köszönhetően a kölcsönzés jelentős fejlődésen ment keresztül az 1990-es évek közepétől az évtized végéig terjedő időszakban.

Egyre nagyobb az igény hazánkban a kölcsönzött munkavállalók iránt, ezért lenne érdemes tisztázni számos olyan munkajogi kérdést, amelyre a jelenlegi szabályozás nem ad választ - hangzott el a RODIN Management Service Kft. által szervezett konferencián szerdán, ahol szó esett még a kölcsönzés munkaügyi ellenőrzéséről, valamint előnyeiről, hátrányairól.

Németországi mézeshetei alatt csinálta meg a szerencséjét egy házaspár: hallották, hogy nyolc hentest keres egy ottani cég. Ez a véletlen indította el azt a családi vállalkozást, amelynek ma már nyolc országban van leányvállalata. Jelenleg háromezer hentest tartanak nyilván, de vinnének jó hegesztőket és mérnököket is.

A munkaerő-kölcsönzők nem kívánják elorozni a diákszövetkezetek fiatal ügyfeleit, különösen, mivel a diákmunka járulékmentességével amúgy sem tudnák felvenni a versenyt - reagáltak a Human Centrum és a Work-Force Kft. vezetői a Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetség főtitkárának kijelentéseire.

Magyarországon több száz vállalat tevékenysége szűnne meg, vagy akadozna kisebb-nagyobb mértékben, ha tevékenységét nem segítenék a munkaerő-kölcsönző cégek. Hazánkban a munkanélküliség ellenére gyakran nehéz alkalmas munkaerőt találni, ezért cégek külföldről toboroznak szakmunkásokat.

Tovább gyűrűzik a diákszövetkezetekről szóló tanulmány ügye. A Pécsi Tudományegyetem ugyanis közölte, hogy nem az ő megbízásából készült a kutatás és elhatárolódott a dokumentumtól.

Nem a munkaerő-kölcsönző cégek állnak az iskolaszövetkezeteket bíráló tanulmány mögött, amely alapvetően nem is a rejtett munkaerő-kölcsönzés megállapítására irányult - reagált a tanulmányt koordináló Berta László újságíró a diákszövetkezetek "Dúl a harc a diákmunkásokért" című cikkünkben közölt vádjaira.