Egy álláskereső AI-val írta meg a motivációs levelét, de véletlenül úgy küldte el, hogy a cég neve helyén csak egy üres sablonszöveg maradt. A baki pillanatok alatt nagy vitát indított a LinkedInen arról, van-e még értelme motivációs levelet írni, mennyire lett személytelen az álláskeresés, és hogyan alakítja át az AI a kiválasztást.

Agyelszívás, munkaerőhiány és bérspirál: hogyan válaszolhatnak a közép‑európai nagyvállalatok a munkaerőpiaci jelenségekre képességközpontú tehetségstratégiával? Azok a cégek maradnak talpon, amelyek a tehetségmenedzsmentet nem adminisztratív gyakorlatnak, hanem adatvezérelt, a képességekre fókuszáló üzleti stratégiának tekintik. „A legjobb HR-megoldások a V4-országokban” projekt tanulságai.

A Monster friss felmérése szerint az amerikai munkavállalók 80 százaléka tapasztalt már megtévesztést a kiválasztási folyamat során. Ez a jelenség súlyos fluktuációs költségeket generál, ami pozíciónként akár 50 000 dolláros (kb. 15,4 millió forintos) veszteséget is jelenthet a cégeknek.

Az AI-jártasság immár fontosabb prioritás a toborzásban, mint a mély szakmai tapasztalat, derül ki a TestGorilla legfrissebb jelentéséből. Ennek ellenére a vállalatok 59%-a vallotta be, hogy az elmúlt évben olyan jelöltet alkalmazott, aki bár kiválóan beszélt a technológiáról, a munkában már nem tudta használni azt.

A legtöbb felsővezető számára a toborzás valahol a stratégiai prioritások és az adminisztráció közötti senkiföldjén helyezkedik el. Pedig a vállalkozás sorsát leginkább meghatározó pillanatok szinte mindig az emberi tényezőhöz kapcsolódnak: egy új piacot megnyitó kulcsemberhez vagy éppen egy rossz vezetői kinevezéshez.

A mesterséges intelligencia generálta tökéletes önéletrajzok és motivációs levelek korában elvesztik jelentőségüket a hagyományos kiválasztási módszerek. Az állásinterjúk, de az álláshirdetések is megszűnhetnek, ezzel párhuzamosan viszont rengeteg új feladat szakad a vállalati HR-esek nyakába.

A fiatalok megérkezése a munkaerőpiacra felerősítette minden munkavállaló vágyát: tiszta keretek és együttműködések, visszajelzés, megerősítés. Jelenleg a Z generációsok magyar munkaerőpiac 16-17%-át jelentik, de az arány hamarosan 30% lesz. Ám drámaian csökken a belépő fiatalok száma, miközben a cégek 77%-ának nincs utánpótlásterve. A recruiTECH konferencián jártunk.

Az AI korában már bárki meggyőzően „el tudja adni magát” egy állásinterjún – a cégek viszont valódi teljesítményt akarnak látni. Egyre több helyen többnapos próbamunkával tesztelik a jelölteket, akiknek éles helyzetben kell bizonyítaniuk tudásukat és együttműködési készségüket.

Csaknem 400 diákból „szemezgethettek” a munkaadók a DSZ Karrier Feszt 2026 rendezvényen. A fiatalok számára pedig számos gyakornoki és junior nyitott pozíció és a rengeteg hasznos információ biztosította a win-win szituációt.

A mesterséges intelligencia korában bárki percek alatt gyárthat tökéletesnek tűnő önéletrajzot – a cégek pedig egyre kevésbé hisznek nekik. Egyre több munkáltató fordul a készségalapú kiválasztás, a próbamunkák és a valós teljesítmény felé. Mit jelent ez az álláskeresőknek, valóban vége a CV-k korszakának?

Mi is az ATS? Az Applicant Tracking System betűszava, toborzást támogató szoftverrendszer. Kezeli, szűri a pályázókat, automatizálja a kiválasztás adminisztrációját. Íme összeállításunk a legnagyobb szereplőkről, a funkciókról és mire érdemes figyelni az ATS-szolgáltató kiválasztásánál.

Március 4-én nyitotta meg kapuit a budapesti BOK Csarnokban Jobverse Állásbörze, és ma estig látogatható. Több ezer álláskereső, mintegy száz kiállító cég, állami szervezet. Kint jártunk az első napon, készítettünk sok fotót, beszéltünk a főszervezővel.

Havi közel 6 800 eurós kezdőfizetéssel és hosszú távú, stabil karrierrel hirdetett meg új felvételi pályázatot az uniós intézményrendszer. A várakozások szerint 50–60 ezer jelentkező indul a kiválasztáson, miközben végül mindössze körülbelül 750 pályázó juthat állandó munkaviszonyhoz.

A magyarországi vállalatok jóval óvatosabb létszámbővüléssel számolnak idén a korábbiakhoz képest: míg 2025-ben a megkérdezett cégek 47 százaléka tervezett bővítést, addig 2026-ra ez az arány 27,5 százalék lett, a munkaadók 27 százaléka pedig stagnálást vár - közölte a Hays Hungary munkaerő-toborzással és kiválasztással foglalkozó cég a munkaerőpiaci kutatása alapján szerdán az MTI-vel.