Sorra nyitnak az egyetemi és főiskolai karrierirodák, a régiek pedig folyamatosan bővítik tevékenységüket. Ennek ellenére a hallgatók közül még sokan nem tudják, mi mindenre használhatnák szolgáltatásaikat.

A rosszul megfogalmazott álláshirdetésekre érkező vagy vállalati karrieroldalakra feltöltött önéletrajzok gyakran használhatatlanok a HR-esek számára. A munkát keresőnek ez bosszúság, a vállalatnak pedig sokba kerül.

Léteznek az interjúztatók számára gyilkos kérdések a felvételi elbeszélgetésen. A jól célzott érdeklődés rögtön megmutatja, kik a legcéltudatosabbak és legfelkészültebbek, és ki lenne igazi főnyeremény a vállalat számára.

A próbamunka során a cégek arra keresik a választ, mennyire képes a jelölt emberileg beilleszkedni a munkaközösségbe, másrészt azt is kiderítik, szakmailag alkalmas-e az adott speciális feladat elvégzésére, derül ki a Világgazdaság elemzéséből.

A népszerű vállalat általában könnyebben válogathat a pályázók között, és a kiválasztás szigorúbb feltételek közepette is eredményes lehet. A munkavállaló számára pedig előny, hogy egy újabb munkahelyre történő jelentkezéskor beírhatja az önéletrajzába a jól csengő cégnevet, derül ki a Világgazdaság cikkéből.

Magyarországon is felbukkantak azok az álláskeresők, akik nagyotmondásból is jeleskednek a felvételi interjún. Az öntömjénezés eleve visszatetszést kelt az interjúztatókban, akik ráadásul öt perc alatt le tudják buktatni az önmagát túlértékelő jelentkezőt.

Sokszínűbb jelöltanyagból válogathatnak azok, akik az interneten teszik közzé álláshirdetésüket, állítja egy felmérés.

Az álláshirdetésekből vagy a munkaköri leírásokból gyakran csak annyi derül ki, hogy megannyi Superman dolgozik a vállalatnál. A személyügyi szakembereknek szinte sehol sem tanítják a pályaismeretet.